Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-27 / 21. szám
359 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 360 dekü iskolai kérdésekben súlyt helyez a mi tanférfiaink véleményére is. És mégis, iskoláink tanférfiaink ezen kiválésága dacára is, az iskola ma nem az egyház veteményes kertje. Előkészít, jó alapot vet az egyetemi tovább.képzéshez, de nem nevel az egyház számára erőteljes kálvinista nemzedéket, ma már nem nyomja rá növendékei lelkére a kálvinista iskola letörülhetetlen bélyegét. Iskoláink kitűnő iskolák, de nem kálvinista iskolák. A kálvinizmtiB körében a liberálizmus, a felekezeti elfogulatlanság takarója alatt a vallási indifferentizmuB terjed. A statisztika napról-napra a kálvinizmus térvesztését hirdeti. Ninos meg bennünk az élénk felekezeti önérzet, a kálvinista Öntudat. Ennek egyik oka az, hogy a kálvinista nép az úri osztálynál számtalan jelét látja a válással való nemtörődésnek, az egyházhoz való hűtlenségnek, templomkerülésnek. A vegyes házasságoknál a ref. vőlegény szégyenli felvetni a gyermekek vallási hovatartozandóságnak kérdését, sőt lemond könnyű szerrel, minden lelkiismereti aggodalom nélkül, születendő gyermekei vallásáról. Ezen segíteni kell, ha elpusztulni nem akarunk. Első sorban ismét iskoláinkra vár a feladat, a kálvinista öntudat felébresztése. Ha ezt a célt elérni nem képesek, akkor vétek rájok áldozni filléreinket! „Sárospataki Református Lapok“ 15—T6. sz. Hézser Emil: „Az egyházlátogatás“, Egy lelkész : „Canonioa visitatió“ címmel írtak ugyanazon tárgyú, hasonló irányú cikket. Közös óhajuk, hogy az egyházlátogatás ne legyen sablonszerű, osak a külsőségeket felületesen vizsgáló, hanem a gyülekezet vallás-erkölcsi életébe behatoló, mert a mai rendszer nem éri meg a velejáró fáradságot és a reá fordított költséget. Fodor György : „A Kálvineum kérdéséhez“ szól. Az eddigi tervezetek helyett ő azt ajánja, hogy a monnentális épület ne a Kálvin-téren, hanem a nyugati pályaudvar lerakodó helyeiból kisajátítandó telken emeltessék, még pedig úgy, hogy az ne annyira a budapesti egyház és dunamelléki kerület, mint inkább az öt egyházkerület érdekeit szolgálja, mint ezek közös tulajdona. Az öt millió korona költség előállítására 50 évig terjedő húzásokra berendezett sorsjegy-kölcsön kibocsátáshoz kellene engedélyt nyerni a törvényhozástól, Yágmellékí. J^önyvismeiitEtés. A Magyar Remekírók uj sorozata. A Franklin-Társulat nagyszabású remekirógyüjteménye, az öt esztendővel ezelőtt megindított Magyar Remekírók, immár nemsokára teljes lesz. Most jelent meg a gyűjtemény kilencedik ötkötetes sorozata s igy egy év múlva befejeződik az 55 kötetre tervezett hatalmas gyűjtemény, amely a maga nemében páratlan kincsesháza irodalmunk remek alkotásainak. Az uj sorozat Deák Ferenc válogatott munkáinak első kötetét, Petőfi Sándor összes munkáinak első és második kötetét, Mikes Kelemen törökországi leveleit és a Magyar Népdalok egykötetes gyűjteményét foglalja magában. A Deák Ferenc-kötet aha za bölcsének beszédeit tartalmazza időrendben 1829-től 1861-ig. Az első beszéd a kötetben egy védőbeszéde a 26 éves tiszti ügyésznek 1829 szeptember 10-én egy rablógyilkos mellett a halálbüntetés ellen, az utolsó beszéd a haza vezérének első felirati javaslata és indokolása 1861 május 13-án. Ez a a kötet magában foglalja tehát a nagy államférfi pályája első nagyobb részének minden jelentősebb mozzanatát, a melyeknek egy-egy beszéde felel meg. Pályafutása második feléuek, a kiegyezés előkészítésének és a kiegyezési korszaknak, egy későbbi, második kötet lesz a hű tükre. Ez a két kötetes Deák, amelyet Wlassics Gyula rendezett sajtó alá és látott el csaknem ötives gyönyörű élet- és jellemrajzi bevezetéssel, mintaszerű népies kiadás. Minden egyes beszéd előtt megvan a beszéd rövid előzménye, úgy, hogy az olvasó teljes tájékozottsággal élvezheti a beszédeket, s teljesen beleéli magát a múltba, amely a beszédek fonalán mintegy megelevenedik előtte. Az új sorozat két kötete Petőfi munkáinak java részét, a kisebb költeményeket foglalja magában betűrendes tárgymutatóval, az eredeti kiadások alapján javított pontos hű szöveggel, Badics Ferenc tartalmas bevezető tanulmányával együtt. A nagy költő egyébb munkáit további két kötet fogja beleilleszteni a gyűjteménybe. A magyar próza egyik úttörő nagy mesterének legremekebb alkotását, Mikes Kelemen Törökországi leveleit, kapjuk az új sorozat negyedik kötetében Erődi Béla magvas bevezető élet- és jellemrajzi tanulmányával és gondos jegyzeteivel. A bujdosó fejedelem leghívebb szolgája és Íródeákja, irodalmunknak egyik legrokonszenvesebb alakjává lett, akinek bámulatos frissesége túlélt immár közel két századot, bájával, zengzetességével, tőről metszett magyarságával állandóan megtermékenyítve ijodalmunk legjelesebb új mestereit. A rodostói száműzetés hosszú éveinek krónikását ez a kiadás, amely az egri lyceum könyvtárában őrzött eredeti kézirat nyomán készült, bizonyára még népszerűbbé fogja tenni. Az új sorozat utolsó kötete a magyar népdalköltészet jeles gyűjteménye. EndrŐdi Sándor, a kiváló lyrikus. rendezte sajtó alá és látta el bevezető tanulmánynyal, a melyben rövid áttekintését adja népdalgyüjteményeink keletkezésének is, amelyek szine-javát foglalja magában ez a nagy szakértelemmel és szeretettel Összeválogatott értékes kötet. A gyűjtemény tárgykörök szerint van beosztva. (Szerelem rózsái; katona élet; pásztordalok; betyár nóták; bor mellett; vidám órák ; vegyes dalok ; ágról-ágra; ismert szerzőktől.) A kötet végén betűrendes névjegyzéke van az összes népdaloknak. Az új sorozatban lévő arcképek (Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Mikes Kelemen), R. Hirsch Nelli művészi rajzónját dicsérik. Az öt kötet a gyűjtemény eredeti programmjához híven az 55 kötetből a magyar irodalom különböző korú kincseit ragadta ki és sorozta egymás mellé e kilencedik sorozat keretén belül. Az új kötetek beleillenek a maguk
