Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-29 / 17. szám
Tizenhatodik évfolyam. 17. szám. Pápa, 1906. április 29. AZ EGYHÁZ Él S ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények _ Az előfizetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerKesztőséghez Kis József felelős Megjelenik minden vasárnap. 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János szerkesztő czimére küldendők. ■. főmunkatárs czimére küldendők. ...— Nagy méltóságú Miniszter TJr ! Vonatkozással a nagyméltőságu m. kir. vallás* és közoktatásügyi minisztériumnak az 1906. évi február 5-én 396/E1. sz. alatt a dunántúli ev. ref. püspök úrhoz intézett átiratára, melyben az alapítványokról szóló törvény-tervezetet véleményezés és egyházunk álláspontjának e törvénytervezettel szemben leendő kifejtése végett megküldeni méltóztatott; — e tervezettel szemben egyházkerületi közgyűlésünk az 1906. év április 20-án Székesfehérvárott tartott üléséről a következőkben teszi meg észrevételeit: A törvénytervezetet sem általánosságban, sem részleteiben nem véljük elfogadhatónak az általános tárgyalás alapjául, mert, mint alább kifejteni bátorkodunk, ennek a törvénytervezetnek egész rendszere, míg egyrészről nincs összhangba hozva az általános magyar polgári törvény rendezésével, s így abba megfelelően be sem volna illeszthető, addig másrészről e törvénytervezet egyes rendelkezései nagy mértékben sértik úgy a mi egyházunknak autonom jogát és intézkedési jogkörét, mint a többi bevett keresztyén felekezetek történelmileg kifejlődött és megszerzett jogait is. A) Általánosságba véve a törvénytervezet az alapítványokat mint önálló jogi személykép szereplő vagyonösszegeket határozza meg s e meghatározást a tervezet 1. §-ában akként adja, hogy az alapítvány azon jogi személykép szereplő vagyon, mely az állam által közérdekűnek elismert célra olykép van rendelve, hogy e vagyon-törzs állagának csonkíthatatlansága állandóan biztosítva lévén, e vágyónak használata, vagy hozadéka a célt állandóan szolgálja. Ez a meghatározás nem szerencsés és ez alá nem is fér a mai napig a magyar társadalmi életben tényleg alapítványkép szereplő vagyon tömegeknek igen nagy része. Legyen szabad itt utalnunk az egyes családi alapítványokra, iskolai alapítványokra, különleges ipari célokat szolgáló, tehát nem közérdékü alapítványokra, amelyek az állam által közérdeküeknek elismerve nincsenek : e meghatározás szerint alapítványnak tekinthetők nem volnának, holott a társadalmi élet mai fejleményei szerint nyilván alapítványokként szerepelnek és kezeltetnek, tehát mindezek törvényhozási úton nyilván szabályozandók volnának. Eltekintve e meghatározás túl szűk voltától, ha figyelembe vesszük azt, hogy az alapítványok magánjogi természete és rendje a polgári törvénykönyv tervezetében oly módon van célba véve, hogy a polgári törvénykönyv az újabb modem polgári törvénykönyvek álláspontjára helyezkedve, nem ismeri a jogi személyek intézményét, hanem a személyjogot négy fejezetben a jogi személyek intézményének törvénybe iktatása nélkül célozza szabályozni: önként szembetűnik az a nehézség, amely az alapítványokról szóló törvénytervezet rendszere és a polgári törvénykönyv tervezetének rendszere között fenforog. Mert ha azon álláspontra helyezkednénk is, hogy az alapítványok magánjogi rendje külön szabályoztassék a polgári törvénykönyvben, ellenben az alapítványok életfeltételeinek közjogi rendje az alapítványok céljának és kezelésük módozatainak szabályozása külön törvényben rendeztessék, még ebben az esetben is múlhatlanúl szükségesnek mutatkozik az, hogy az ily módon, — bár felfogásunk szerint nem célszerűen — megosztva külön törvényhozással célbavett intézkedések az alapelvek és a rendszer tekintetében azonos álláspontból induljanak ki. B) A törvénytervezet részleteire vonatkozólag az az álláspontunk, hogy amennyiben 17 Egyházkerületünk fölirata az alapítványok ügyében. DUNÁNTÚLI
