Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-15 / 15. szám
257 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 258 s a túl modern gondolkodású protestáns lap kijelentése határozottan elítélendő. A protestáns szabadgondolkodás bőköpenyege alá mindent beszorítani, veszedelmes eljárás. Ez a túlságos engedékenység, a szabadságnak szabadossága, való fajulása, okozta egyházunknak gyengülését sok tekintetben. A római egyház szigorú következetességgel jár minden téren. Nem esketi meg azon vegyes házasokat, akik reversálist nem adnak a romái egyház részére, mi örömmel fogadjuk kebelünkre az onnan elüzötteket, pedig mit sem nyertünk velük. A római egyház szigorúan jár el az öngyilkosokkal szemben, azokat megbélyegzi : a mi prot. szabadelvüségünk kiraagyarázza itt is az eljárásunk helyességét. A római egyház fumigálja gyermek keresztségünket, azt érvénytelennek tekinti ; temető felavatásunkat semminek nyilvánítja; temető felszentelésünket csak a mi részünkre tartja érvényesnek: azért a prot. szabadelvüség, jobban mondva szabadosság megbélyegzi saját hitfelét, türelmetlenség vádjával illeti saját püspökét, mert következetes eljárásában. A szóbanforgó esetből is világos és éppen az a jezsuita amphibiologikus kifejezés igazolja legjobban, hogy a r. kath. pap érvénytelennek tekinti a prot. temető felszentelést. Nektek legyen jó ; de nekünk az semmi. Csak a tömjén és szentelt viz adja meg a kath. írt, az Isten igéje, melyet ti használtok, az semmi. A reverszálisos törvény érvényben van hazánkban. A római papok szigorúan ragaszkodnak azon rendelethez, hogy csak azokat esketik meg, kik lekötik gyermekeiket a pápista hitre. S ebben következetes szigorral járnak el. Nincs halandó, kit bebocsásson templomába, megáldjon a római pap, ki vonakodnék vele szemben ezt megtenni. Én, te és mindnyájan tehetetlenül állunk velük szemben. Nincs törvény, nincs rendelet, mely irányítana e téren. Ha szigorúan megkötöm magam, hasonlólag járok el, mint a plébános, a prot. szabadelvüség nagy dicsőségére még fegyelmit is kaphatok. Nos, ily körülmények közt ne tessék csodálkozni a veszteség felett. Örüljünk ilyen körülmények közt, ha nagyobb veszteségünk nincsen. E bajból csak a régi, szigorú és teljesen bevált egyházfegyelem ment meg bennünket. Inkább legyünk számban kevesek, de erősek a hitben. Franciaországból. „Az egyház és állam egymáshozi viszonyáról“ legközelebb egy hosszabb cikksorozatban fogok elszámolni, most röviden csak arról emlékezem meg, hogy a megváltozott viszonyok miatt minő nagy munka várakozik egy-egy lelkészre abban a nagy harcban, melyet az „egyház és állam“ elválasztása miatt kell a prot. felekezeteknek megvivniok. Egy lelkész leveléből veszem át a következő idézetet, ki a fenti cim alatt cikksorozatot ír a Protestantenblattban. A levélrész így hangzik : „A szokatlan munka miatt, amelyre szükségünk van egyházaink újra szervezéseinél, filozofálni és Írni kevés idő marad fenn. Istennek legyen hála, a prot. egyházak ölni fognak Franciaországban. Sok bajjal jár munkánk, de örömmel visszük a kedves munkát; habár a mindennapi eher oly fárasztó is. Felül 250 családból áll gyülekezetem, ezeket személyesen felkeresni és mindenikkel megértetni, hogy az most nem elég, csupán saját egyházi kiadásokról gondoskodni, hanem fő dolog az is, hogy a szegény és kicsi egyházközségekről gondoskodjunk és ez nem éppen kis fáradtság . . .u Ki ne méltányolná a fancia prot* stáns lelkészek eme emberfeletti nagy munkáját. Az életfentartás, egyházért való aggódás nehéz küzdelmei közt, nem kiméivé semmi fáradságot, kitartással vívják meg anta harcot, amely a prot. egyházak jövőjét biztosítja. „Frauciaországban a protestántizmus élni fog“ — hisszük és biztosak vagyunk benne, hogy e hit megcsufoltatni nem fog. Ha nem pusztította el ez országban a „vérnászu az evangéliom híveit, most midőn az anyagiak hiánya fenyegeti csak a gyülekezeteket, e tüzpróbát könynyebben kitudják állani annyival is inkább, mert látjuk, hogy az ev. papjai lelkiismeretes munkások. (Léva.) Biktha József ref. lelkész. jegyes ^özInményEf;. Olvasóinknak és lapunk m. t. barátainak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk! — A pápai egyházmegye gyülekezetei világi tanácsbiróvá dr. Csehszombathy László pápai orvost választották meg 15 szavazattal; Tar Gyula földmivesiskolai igazgató s egyházmegyei főjegyzőre 12 szavazat esett. Gratulálunk, — Ünnepély a peéri leányegyházban. A múlt vasárnap, virágvasárnapján szép ünnepély színhelye volt a Győr-Pázmándhoz tartozó peéri leányegyház azon alkalomból, hogy szép, nagy hármoniumát a templomi szent szolgálatra felavatta. E kis gyülekezet 1875-ben épített uj, tágas, megfelelő iskolát; 1881-ben tornyot emelt temploma elé. Most pedig önkéntes adakozásból 330 korona értékű, nagy harmoniumot szerzett; amire a leányok, szintén önkéntes adakozásból díszes, hímzett térítőt ajándékoztak. Az istenisiszteleti teendőket a szószéken Kis József esperes végezte. Az urvacsora-osztás is e napra esett. E szertartásnál a szertartási beszédet s a hozzátartozó részeket Jeremiás Béla, a gyülekezet lelkésze mondta, az osztást ő és a mezőőrsi lelkész: Zsoldos Sándor végezték. A záró beszédet és imát pedig ez utóbbi mondta. Az istenitiszteleten jelen volt e két lelkésznek családja is, valamint a gyülekezet teljes számban. Midőn örömmel adunk hirt e kis gyülekezetünknek buzgóságáról, egyszersmind dicsérjük vezetőit, főleg az ifjú tanítót: iQ. Zsoldos Sándort. Hűségüket, munkájukat áldja meg az Úr ezentúl is! — Helyreigazítás. A főiskolai ifjúsági képzőtársulat március 15-iki ünnepélyén felülfizetők névsorából tévedésből kimaradt: Gózon Gyula (Szentgál) 2 kor., fogadja e helyen is a társulat hálás köszönetét.
