Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-25 / 12. szám
199 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 200 Ez elvekből folyólag a szövetségnek, illetőleg tagjainak gyakorlati iránya és feladatai tekintetében a következő részleteket kell kiemelni. A szociális kérdések, az egyház és a társadalom közti érintkezés tudományos és gyakorlati megvilágításán kívül, a szövetség és tagjainak feladata megfigyelni az egyes községek és az egész egyházban mutatkozó társadalmi bajokat. Felderíteni az okokat és javasolni gyógyító szereket. E tekintetben igen jó szolgálatot tehetnek előkészítés gyanánt a községi vallásos, társadalmi életről és gazdasági állapotokról szerkesztett monograph iák. Közre kell hatni a szövetkezetek létesítése és okos vezetése körül. Alkotni a mesterinasok és segédek részére otthonokat, szállókat, szórakoztató köröket. Ifjúsági és egyéb a célnak megfelelő egyleteket és köröket. Ahol ez keresztül nem vihető, odahatni, hogy a meglevő társaskörök a vallásos irányú folyóiratokra és müvekre figyelemmel legyenek. A felekezetűnkhöz tartozó munkásságnak szervezése és vezetése egy további kétségkívül nem könnyű, de nagyon fontos feladat. A községi élet ezernyi eseménye és törekvése közt minden fordulatnál érvényesítenünk kell saját kálvinista meggyőződésünket. Itt van a vasárnapi munkaszünet, az alkoholizmus, az elbukott leányok, az elhagyott gyermekek ügye. A főiskolai ifjúság vallásos és erkölcsi nevelése. Az idevágó irodalom fejlesztése vagy támogatása. A cselédotthonok, árvaházak, foglalkoztató műhelyek létesítése. A bünbeesett hitsorsosoknak, büntetésük kiállása után elhelyezése, részükre foglalkozás szerzés. További feladat volna kivándorló hitsorsosaink részére olyanféle ügynökségek létesítése, mint amilyeneket a Szent Rafael-Egylet tart fenn katholikusok részére. Ezenkívül azonban nyílni fog számtalan más feladat, mert a fejlődő élet naponta újakat szül. A fő az, hogy a Calvin szövetség vegye ki részét a társadalmi reformok nagy munkájából. Terjessze ki tevékenységét mindarra, ami a jelzett keretbe vágó. Fogjon komoly munkához, példát mutatva a felserdülő nemzedéknek abban, hogy a mindennapi kenyérért folytatott harcon kívül vannak fenköltebb célok is és az ezek iránt való érzéketlenség nem ok a büszkeségre, mert tompult szív és korlátolt értelem szomorú terméke. Azt hisszük, az elősorolt eszközök alkalmasak lesznek az evangyeliumi élőhitet fokozni és egy egészségesebb egyházi életet is teremteni. Egy ilyen szövetség keretébe azonban nem szorítható be az egész magyar kálvinistaság úgy, hogy az magában véve valóban hatásos működést fejthessen ki. Ezért minél hamarább egy egesz hálózatot kell teremteni ! Az egyes községekben kell megalakítani a helyi fiókszövetsógeket, s mihelyt egy-egy vidéki centrum körül több ilyen községi szövetség létesül, fel kell állítanunk a kerületi szövetséget. A kerületi szövetségek megannyi gócpontjai lesznek azon vidék vallás-társadalmi életének s mindezen községi és kerületi szövetségek szálai majdan a központi szövetség igazgató választmányának ölébe futnak Össze. Idővel reméljük, hogy ezen a Gonda Béla hitrokonunk által felvetett terv nemcsak valóra válik, hanem egy oly egészséges összműködést fog előidézni az ország kálvinistaságában, amelyet jelenleg sajnosán nélkülözünk s amelyet nem képesek pótolni sem az egyházmegyei értekezletek, sem a megyei, kerületi, konventi, zsinati ülések és szervezetek, sem pedig az elszórtan alakított különféle vallásos egyletek. így fog élővé válni az egyházi élet, melyet már-már megfojt az anyagiság s a világ után való hiú törekvés ! Méltán kérjük tehát mindazokat, akik a cél iránt érdeklődnek és első sorban az egyetemes református zsinat nagyrabecsült és mélyen tisztelt tagjait, kegyeskedjenek e felhívás alapján a megnyitandó uj zsinati ülésszak alkamával 1906. évi márczius hó 27. napján, d. u. 5 órakor a ref. főgimnázium üléstermében (Budapest, IV., Lónyay-utca 4/c. II. em.) az alakuló gyűlésre, az alapszabályok megállapítása s a tisztikar és választmány megalakítása végett összejönni, a Calvin Szövetség megalakításában résztvenni s a szövetségnek mentői több hivőt és tagot szerezni! Azért választottuk ezen időpontot, mert a zsinat alkalmából az ország kálvinistaságának szine-java együtt leend s ez a legalkalmasabb időpont egy az egész országra kiterjedő szövetség létrehozatalára ! Az alapszabály-tervezetet és a taggyüjtési iveket az alakuló ülés előtt az érdeklődőknek rendelkezésére bocsájtjuk s a zsinat összeülése napján a zsinat üléstermében szétfogjuk osztani! Adja az Ur, hogy tervbe vett szövetségünk létesüljön, virágozzék, s áldást hozzon egyházunkra és szeretett Magyar hazánkra ! Budapest, 1906 március hó. Petri Elek Gonda Béla ref. lelkész. min. tanácsos. dr. Szabó Aladár ref. lelkész. dr. Bernáth István közgazdasági iró. dr. Székely József ref. vallástanár. imlóczi dr. Horváth Zoltán ügyvéd. Csűrös István ref. gimn. vallástanár. Az egyház reformálásának szükségességéről. Irta Kálvin János. Ford. Ceglédi- Sándor. (Folytatás.) S hogy épen a ceremóniákat helytelenítettük s azok nagy része ellen tiltakoztunk, e tekintetben megvallom, hogy nem vagyunk a prófétákkal egy nézeten. Mert azok népük ellen azért támadtak fel, mivel az az Isten tiszteletét külső ceremóniákba zárta, melyeket azért mégis Isten rendelt: mi azt rójuk fel hibáúl, hogy ember kitalálta esztelenségeket részesítenek tiszteletben. Azok a képmutatást elitélvén, érintetlenül
