Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-25 / 12. szám
197 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 198 Ezen bizottság, melynek tagjai közül a tanácskozásokon Petri Elek, dr. Szabó Aladár, Gonda Béla, Bernáth István, Csűrös István, dr. Székely József és dr. P. Horváth Zoltán voltak jelen, több ülést tartott s az alapszabály-tervezetet ki is dolgozta. A létesítendő „Calvin szövetség“ s egyúttal az alapszabály-tervezet indokolását az alábbiakban ismertetjük ; jórészt a Bernát-féle tervezetből vévén át a szövetség létesítésének szükségességére vonatkozó indokokat. A szövetség célja és eszközei az alapszabály-tervezet 3. és 4. szakaszában részletezve vannak, azokat tehát szószerint ideiktatjuk : „3. §. A szövetség célja a magyar Calvinista (református) egyház híveit a szociális érzés fejlesztése és a vallásosság megerősítése által — a társadalmi bajok felderítése, megelőzése és orvoslása végett — egyesíteni. További célja : ezen híveket társadalmi munkákra, az evangyélium s Calvin szellemében, — a szeretet, a a puritán egyszerűség s a felébresztett kötelességérzet segítségével — előkészíteni, kiképezni, nevelni és rábirni. Végül célja: a székhelyen kívül, Magyarország területén vidéki fiók szövetségeket létesíteni, a székesfővárosban székelő szövetségi központ szervezetébe leendő beillesztéssel. 4. §. A szövetség céljainak megvalósítására szolgálnak : a) A szociális kérdések, az egyház és társadalom közti érintkezés tudományos és gyakorlati megvilágítása hírlapokban, evangyeliumi szellemű folyóiratokban s mindenütt, ahol erre szóval vagy tollal alkalom nyílik. b) Szövetségi lap, vagy folyóirat létesítése s a már meglevő ev. szellemű és irányú folyóiratok támogatása és terjesztése. o) Felolvasások, vándor gyűlések és vallásos összejövetelek tartása, szociális tanfolyamok rendezése és ilyeneknek kezdeményezése. d) Szövetségi évkönyv s szociális kérdésekről szóló és vallásos szellemű művek kiadása, ilyen művek kiadásának elősegítése s az idevágó irodalom fejlesztése, támogatása. e) Az egyes református egyházközségek s az egész ev. ref. egyházban mutatkozó vallásos, társadalmi és gazdasági bajok felderítése, s azok orvoslása és megelőzése céljából ifjúsági és más alkalmas vallásos irányú és szórakoztató körök és egyletek, továbbá mesterinasok, segédek, munkások, cselédek részére otthonok, szállók, foglalkoztató műhelyek, ezenkívül árvaházak, diakonissa-otthonok, az elhagyott gyermekek és elbukott leányok részére, úgyszintén a bűnbe esett és büntetésüket kiállott hitsorsosok részére is menhelyek, foglalkozást közvetítő intézetek és egyéb a 3. §-ban kitűzött czélt előmozdító egyletek, intézetek és körök gazdasági- és hitelszövetkezetek stb. létesítése, előmozdítása vagy ilyeneknek kezdeményezése. Hasonló irányú egyletekkel való öszműködés s azok támogatása. f) A munkások bajainak tanulmányozása, s a ref. vallásu munkásság vallásos és hazafias irányban való felvilágosítása céljából ezeknek szervezése, vezetése és támogatása. g) A kivándorló hitsorsosok védelme, útbaigazítása és támogatása. h) A községi és kerületi szövetségek szervezése.“ A cél világos : A hívek egyesítése és társadalmi munkára birása s erre képzése, az egyházi és a társadalmi bajok orvoslása. A cél elérése végett felhasználja a szövetség a szó, toll és nyomtatott betű hatalmát. Évi közgyűlésein, rendezendő szociális kurzusain tárgyalja a legégetőbb társadalmi problémákat s azokat igyekszik „Calvin szellemében a szeretet, a puritán egyszerűség és a felélesztett kötelességérzet segítségével“ az egyházra, államra és saz egyénre nézve legkedvezőbb utón megoldani. Működése tehát nemcsak tudományos és akadémikus jellegű ! Éppen ellenkezőleg, igyekszik a hívek napi életébe irányítólag nyúlni be s ezt a nemes és tiszta ideálok beoltása és megerősítése által hiszi elérni. Harcosokat nevel és képez a jó ügy javára, megtölti őket azzal az odaadó áldozatkészséggel, mely az élet célját nem látja betöltöttnek a mindennapi anyagi szükségletek és élvezetek elérése által. Belecsepegteti tagjaiba azt a meggyőződést, hogy az élet nemesebb tartalom nélkül megszűnt az élésre érdemes lenni. Harcosokat igyekszik nevelni ennek az iránynak, amelynek diadalra jutásától, az alapítók felfogása szerint társadalmunknak és nemzetünknek jobb jövője függ-Politikai vitákba és pártok küzdelmeibe nem avatkozik ugyan, azonban tőle telhetőleg odahat, hogy a társadalmak alapjait alkotó nagy erkölcsi és vallásos elvek sértetlenül kerüljenek ki a küzdelemből. Mig egyrészt kéri és reméli az egyház támogatását és jóakaratát, másrészt könnyebbé és sikeresebbé teszi annak munkáját, tevékenységével az élő és alkotó egyház nagy fontosságát bizonyítva a köznapi életének minden eshetőségei között. Fejlődő, átalakulásban levő társadalmunkban megőrizni és tovább fejleszteni igyekszik a szabadságnak, felelősségérzetnek és alkotó kereszkeresztyénségnek nagy ideáljait! Munkájának egyik legfontosabb része reámutatni arra az idáig nagyon is elhanyagolt körülményre, hogy az úgynevezett modern haladás minden fényével és dicsőségével a reformáció nélkül valószinüleg sohasem jött volna létre. Ennek az igazságnak tárgyalása és naponként való kifejtése egymagában elég lehet a hanyatlásban lévő protestáns öntudat és önérzet fellendítésére. A mai társadalmi viszonyok azonban korántsem kielégítők és nem egy tekintetben javításra szorulnak. Éppen ezért, ha a protestántizmus részt kér magának a dicsőségben, kötelessége részt venni azon társadalmi bajok orvoslásában is, melyek a nem tökéletes alkotás hiányaiból erednek. Vallásunk megadja erre a lehetőséget, meg a fegyvereket, de ezek mit sem érnek, ha nincs, aki őket kellően használni birja. 12*