Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-03-05 / 10. szám
169 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 170 : I i ‘ ahány tagnak illetményül az Egyháztört. Adattárat adja s fizesse meg érte a példányok árát vagy pedig járuljon a kiadás költségeihez bizonyos résszel bizonyos számú példányokért, ami aztán egyre megy. Harmadik forrás az egyházkerületek. Az Adattár az ő levéltárok becsét növeli, mikor anyagát használhatóvá teszi s azt a nagy célt szolgálja, amely iránt nem eléggé róná le a kötelességét az az egyházkerület, amely Egyesületünket e kérdésben csak erkölcsileg támogatná. Az anyagi támogatás módja lehetne p. o. az, hogy amely kerület levéltárát feldolgoztatjuk, az a kiadás terhét viseli. Érintkeznie kellene a szerkesztőségnek a Magyar Paedagogiai Társasággal is, amely tavaly a magyar Paedagogiai emlékek kiadását elhatározta. Ez a mi tervünkkel jórészt egybe esik, hiszen a protestáns iskolákra vonatkoznak nagyrészben azok az emlékek. A munka megosztása kedvéért szükséges Egyesületünknek a Paedagogiai Társasággal bizonyos előzetes tárgyalást folytatnia. A munka alapossága érdekében pedig fél kellene szólítanunk hasonló vállalkozásra és költsönös támogatásra az evangélikus tanárok egyesületét vagy értekezletét. Az evang. levéltáraknak az Adattárból nem volna szabad kimaradniok, vagy ha egyesületünk csak a ref. iskolákra gondol, a mi adattárunk mellett okvetlenül szükséges, hogy az evangélikusok is csináljanak ilyet. Remélnünk lehet, hogy a levéltári kutatások közben nagyobb, összefüggő adatok, esetleg kézirásos művek is akadnak a gyűjtők kezébe. Ha ez történnék, az ilyenek kiadására bizonyára könnyű volna kieszközölni a M T. Akadémia II. osztályának a támogatását. A mint pedig egy kötet az Adattárból megjelenik, nagyon valószínűnek tartom, hogy V. és K. minisztériumnál el lehetne érni tekintélyes számú példányok megvétetelét állami iskolák közt való szétosztásra. A szerkesztéssel az Egyesület igazgatóságát kellene megbízni, a mely bizottság utján, de minél szükebb körű bizottság utján végezné a szerkesztést. A felkérendő gyűjtőkön kívül mások érdeklődését egy általános felhívás utján lehetne felkelteni, hogy akinek ilyen adatok hiteles szövegben birtokában vannak, a szerkesztőséghez ezeket küldje be. Megeshetik, hogy olyan eredménye lesz, mint annak a belügyminiszteri felhívásnak, amelynek alapján néhai Kovács Ferencz az 1843-—4-iki országgyűlés naplóját kiadta. E kérdéssel kapcsolatban Egyesületünk megalakulása óta gondoltam arra, hogy a volt tiszántúli egyesület szokását változott alakban felelevenítve, minden közgyűlésen történeti tárgyú felolvasást is kellene a tárgyak közé felvenni, még pedig az illető iskola múltjából s főként régi, nagy tanárainak tanítói, nevelői felfogásáról. Ez léphetne az eddigi három közgyűlés egészen általános jellegű előadásai (vívás tanítása stb.) helyére, mert ezek nem a ref. tanáregyesület, hanem az általános egyesület körébe tartoznak. Ajánlom ezt a t. bizottság figyelmébe. így a gyűjtés és az Adattár mellett a dolgozás is folynék (bár csak ott, hol a talaj már szilárd !) s Évkönyvünk értékes volta fokozódnék. E töredékes megjegyzéseket azzal a hittel végzem, hogy a Református Tanáregyesület a prot. iskolai Adattárral nem szükkörü felekezeti célt fog szolgálni, hanem rendszeres munkájával a magyar neveléstörténet rendszeres feldolgozását segíti elő s igy a jövendő magyar nevelésnek tesz rendkívüli szolgálatot. Dr. Imre Sándor. Nyilt kérdés. Az őrségi egyházmegye 1904-ik évi közgyűlése, egy meglepetésszarü indítvány folytán, minden ellenmondás és hozzászólás nélkül kimondotta határozatképpen, hogy az egyházmegye esperesét, betegsége vagy akadályoztatása esetén, nem a legidősebb, hanem az időszerinti sorrendben harmadik egyházmegyei egyházi tanácsbiró helyettesítse. Tekintettel arra, hogy már az 1846. évi egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyve 20. p. a. úgyszintén az 1880. évi egyhker. )kv. 146. p. a, kimondotta, hogy az esperest csak a legidősebb egyházi, — a gondnokot pedig csak a legidősebb világi tanácsbiró helyettesítheti ; — tekintettel arra, hogy az Egyházi Törvények 39. §-a is e tekintetben világosan rendelkezik ; — tekintettel arra, hogy ezek ezeriut a legidősebb tanácsbiró számára a szentesített törvény és egyházkerületi statútumok biztosíják a helyettesítésre vonatkozó jogot: tisztelettel kérdezzük már most minden törvénytudó református embertől : 1. van-e joga az egyházmegyei közgyűlésnek arra hogy minden indokolás nélkül megfossza a legidősebb tanácsbirót a törvény és kér. statútumok által számára biztosított ezen jogától ? 2. ha elő áll a szükség a helyettesítésre nézve és a legidősebb tanácsbiró a törvényre és statútumokra hivatkozva, követeli magának a jogot, a kinevezett helyettes pedig a fent említett egyházmegyei határozatra hivatkozva, nem enged : mi l.eszen akkor nekünk a kötelességünk és melyik helyettest kell elismernünk törvényes helyettesnek ? Több érdeklődő. jNelpralog. Fejes Gábor mencshelyi ev. reform, tanító febr. hó 19 én hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogult 1839. évi február 9. napján N.-Pécseién született. Az elemi iskolai tanfolyamot szülőhelyén végezvén, a pápai főiskola növendéke volt. Innét Kúpra ment ki ideiglenes tanítónak, ez után Zánkán, majd Mencskelyen lett népnevelésünk mezejének igazán buzgó, lelkiismeretes munkása. Nője, immár özvegye Pap István vámosi lelkésznek leánya b. e. Pap Gábor püspök urnák nővére. Az élet nemes örömvirágainak élvezése közben a fájdalom tövisei az ő jó szivét is gyakran megsebezték, de ő a végzet csapásait s a néptanítói pályának élte alkonyán bekövetkezett gyengélkedései között mind terhesebbé való gondjait is mindenkor erős hittel, bizalommal s megnyugvással viselte. Hivatalviselése 50 évig terjedő idejének legnagyobb részét a meucshelyi
