Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1905-03-05 / 10. szám

171

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

172

leányegyházban töltötte, 8 az ő hivatali buzgóságának szép jelei meglátszanak ezen a kisded gyülekezeten. Elhunytéról a következő gyászjelentés adatott ki :

„A mencshelyi ev. ref. gyülekezet, továbbá az alulírottak még az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a hazafias népnevelő, a hű férj. a szerető atya, jó nevelő atyának és rokonnak Fejes Gábor mencshelyi ev. reform, tanító urnák f. évi február hó 19-én, 66 éves korában, tanítóskodásának 50 ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi maradványa február hó 21 d. e. 10 órakor fog a mencshelyi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Mencshely, 1905. február 19. Áldás és béke poraira! Özv. Fejes Gáborné, szül. Pap Klára, az elhunyt özvegye, Fejes Aladár, fia. Fejes Aladárné, szül. Bajomi Vilma, menye. Pap Matild, nevelt leánya. Aladár, Béla, Mariska, Elemér, Erzsiké, unokái.“ ------— n.

gönyvisniEptEtés.

(Folytatás.)

Debreceni Lelkészt Tár.

IV. Isten szentséges utai. Ó év utolsó vasárnapján. Zsolt. LXXVII : 6, 13, 14. alapján irta dr. Márk Ferenc. Isten szentséges utait látjuk a világ folyásában, népeknek életében 1. az elmúló esztendő folyamán egyeseknek életében is. 2. vizsgálatot tart az elmúlt század főbb mozzanatai, s az elmúló esztendőben egyesek életének eseményei fölött s mind a két résznél odailleszti a tételt, hogy Istennek utai szentségesek s bár annak magyarázatát várnánk, hogy a felsorolt eseményekből mily szépen tűnik ki a tétel igazsága — ezt nem kapjuk meg, csak úgy gondolhatjuk oda. Mindez azonban korántsem von le annyit a munka értékéből, hogy egy szép, jó egyházi beszéd hatását ne tenné s hogy ilyennek bátran ne mondhatnánk.

V. A virágvasárnapi megkisértetés Mát. XXI : 8—13. alapján irta Szalóczy Pál. Jézus megkisértéséről szólva helyesen és alaposan rajzolja meg 1. miben állott e kisértés ? 2. hogyan győzedelmeskedett azon Jézus ? Használható, jó beszéd.

VI. Jézus temetése. Nagypénteki. Luk. XXIII : 50 —53. alapján irta Garzó Gyula. Arimathiai József kegyeletes tettéből kiindulva szól arról, hogy Jézus tetemetésének kiemelkedő pontjai: 1. a hűség bátorsága, a kegyelet szolgálata, 3. a szeretet adománya. Megható, Krisztus iránti ragaszkodásra indító, tartalmas, szép nagypénteki beszéd.

VII. A világ újászületése Jézus Krisztus halálából való feltámadása által. Húsvéti I. Péter 1:3 — 9. alapján. Zimmermann Pál után : Futó Zoltán szentesi lelkész. Megragadó bevezetés után kijelölt tárgya a beszéd címében olvasható. Ebben talált 1. életünk új célt, 2. szeretetünk új tárgyat, 3. szenvedésünk boldog vigaszt, 4. halálunk örök reményt. A vallásos lélek

nem győz betelni a gyönyörű beszéd olvasásával. Hát még ha megfelelő előadásban a szószékről hallhatná!

VIII. Az Ur velünk van : Áldozócsütörtöki elő- és utóimádsággal. Máté XXVIII : 20 alapján irta lie. Lencz Géza mezőtúri ev. ref. lelkész. Elmélkedésének tétele: Az Idvezítő velünk marad a világ végeztéig. Nagy ismeretre és tehetségre valló, lelkes beszéd. Az elő és utóimádságról ugyanazt mondhatjuk, amit Jánosi Zoltán imádságairól mondottunk. Még a jámbusok lüktetése is megvan itt is, mint Jánosinál. Remek ez is, mint amaz.

IX. Az emberi szív Isten háza. Pünkösdi. I. Kor. III : 16. alapján. Dr. Gerok Károly nyomán egészen szabadon irta Gulyás Lajos kisújszállási volt ev. ref. lelkész. A .Szentlélek az emberi szivet oly módon alakítja Isten házává, hogy 1. szószéket állít abban az Isten igéje számára, 2. Urasztalát épít abban Istennek tetsző áldozatra, 3. orgonát készít abban, égi harmónia létesítésére. Az ügyes felosztás részeit nagy meggyőző erővel, alapossággal, kifejtő életteljes és magvas pünkösdi beszéd.

D) Alkalmi beszédek.

I. A vallás igaz vallása. Böjti úrvacsorakor. Elő- és utóimádsággal. Ezs. LVIII : 3 — 7. alapján irta Jánosi Zoltán debreczeni ev. ref. lelkész. Elmélkedésének főtárgya : mi a vallás igaz vallása, vagyis a vallást miképpen kell vallani ? Szól a böjtről általában, majd megmagyarázza, milyennek kell lenni az igaz böjtnek. Ugyanzok az előnyös tulajdonságok érvényesülnek itt is, mint Jánosinak már tárgyalt karácsonyi beszédében. Ez a munka is ilyen alakban alig volna használható, mert kemény eledel lenne. Lelkes, szindús, de annyira tudományos alapossággal tárgyal, hogy inkább hasonlít e munka egy kitűnő dogmatikai előadáshoz, mint egyházi beszédhez. Mint olvasmány, tanulmányozásra igen érdemes, értékes dolgozat. Az elő- és utóimádságról ugyanazt mondhatjuk, amit szerző másik művénél mondottunk.

(Folyt, köv.)

Szűcs JÓZSEF, alsó-őrsi ref. lelkész.

ÁEgyEs ^özlEraényE|.

— A sz.-fehérvári ev. ref. egyház, f. hó 19-én tartotta tisztújító közgyűlését. A tisztikar változatlanul megmaradt, élén Pálffy Károly főgondnokkal, a ki több mint egy negyed század óta íáradhatlan buzgalommal vezeti az egyházat. A gyűlés egyhangú bizalma hivatalában marasztotta az 5 kisorsolt presbitert is s ezeken kívül — a gyülekezet megnövekedett számához képest — 4 új elöljáró is választatott Gerő Jakab, Sigray Gyula, Cserna Károly és Füry János áldozatkész egyháztagok személyében.

— Szavazzunk! Kongruás pap kollegánknak valósággal nem lehet sok dolga, mert ráér olyasmivel bíbelődni, aminek semmi alapja nincs s amit talán úgy unalmában, időtöltésből gondol ki. Mi, akik a nyugtát rendesen kiállítjuk és kötelezettségünknek is rendesen eleget te-