Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-10-01 / 40. szám
Tizenötödik évfolyam. 40. szám. Pápa, 1905. október 1. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP AZ E G Y H Á Z ÉS ISKOL.A KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI ey. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. A lap szellemi részét illető közlemények , Az előfizetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerkesztőséghez Kis József felelős Megjelenik minden vasarnap, 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János == szerkesztő czimére küldendők. - - . ===== főmunkatárs czimére küldendők. ----Részlet Antal Gábor püspök úr jelentéséből. (Vége.) Egyházkerületünk iskolai és közoktatási ügyeit minden fokozaton figyelemmel kisértem 8 azoknak állapotáról részint a hozzám beérkezett jelentések, részint személyes tapasztalataim alapján a következőket terjesztem a ft. egyházkerületi közgyűlés elé: Ámbár gyülekezeteink sok áldozatot hoznak elemi oktatásunk fejlesztése érdekében s idegenkednek attól, hogy iskoláikat akár a községnek, akár az államnak átengedjék, hogy ezáltal terheik könnyebbüljenek: mégis igen sok helyen csak nehezen tudnak az 1868 : XXXVIII. t.-c. és egyéb ide vonatkozó törvényeink követelményeinek megfelelni s mert az állam és a többi hitfelekezetek gyorsabb lépésben haladnak e téren, mint mi: jelenségei mutatkoznak annak, hogy mi lassanként hátramaradunk. A kir. tanfelügyelőségektől, a magas minisztériumtól igen sok leirat érkezik hozzám, amelyekből az tűnik ki, hogy uaig a közelmúltban is még vezető szerepet vittünk az elemi oktatás terén, ma mások által megelőztetünk. Nem lehet egészen elfogadni mentségül azt, amint egyik egyházmegyénk teszi, hogy az iskolai oktatásunk ellen hangoztatott kifogások a túlszigoru birálat vagy épen az elfogultság következményei. A kifogások ugyanis vonatkoznak: az iskolai épületek és tanítólakások meg nem felelőségére, az iskolák felszereletlenségére, szorgalom-időszak be nem tartására, sok helyen nem okleveles tanítók alkalmazására, az oktatás csekély sikerére, stb. Ezen kifogások nagy részét az egyházmegyei tanügyi bizottsági jelentések is megerősítik, nem mintha ezek a hiányok mindenütt fennforognának, hanem csak minden egyházmegyében néhány iskolánál. Sőt ezen hiányokhoz járulnak mások is, amelyekre az államkormány nem terjeszti ki figyelmét, de amelyek a mi egyházainkat legközelebbről érdeklik, hogy t. i. tanítóink ifjabb nemzedékéből igen sokan nem tudják kellőleg egyházi énekeinknek sem dallamát sem szövegét, ennélfogva sem kántori kötelességüknek nem tudnak a gyülekezet vallásos buzgóságát építőieg megfelelni, sem mint hitoktatók nem tudják növendékeiket az énekekre kellőleg megtanítani. Kétségtelen , hogy elmaradásunknak oka részben az anyagi erő hiányában van, mert új iskolaépületek emelé e, azok átalakítása és fenntartása rendkívül nagy terhet ró szegény egyházainkra és híveinkre, kivált ha olyan eset is történik, mint például Bzentgálon, ahol a hibás és hanyag építkezés folytán a mintegy 70.000 kor. költséggel nemrégen emelt nagy emeletes iskola összeomlott. De van hiba egyházi hatóságainkban is, mert én úgy látom, hogy az a nagy lelkesedés, amely az 1868 : XXXVIII. t.-c. létrejötte után úgyszólván egyházunk egész közönségét, gyülekezeteit és vezetőit az elemi oktatás emelése érdekében áthatotta; az a nagy buzgóság és erély, amellyel a régebbi egyházmegyei tanügyi bizottsági elnökök az elemi oktatásügyet felkarolták és kezelték, majd mindenütt ellanyhult és meghanyatlott. Legalább ezt mutatja az a tünet, hogy a szorgalom-időszak iskoláink nagy részénél a 10 hónap helyett 8 hóra vagy annál is rövidebb időre szállott alá, hogy a mulasztások nagy száma mellett is a gyermekeik hanyag iskoláztatása miatt megbüntetett szülőkre alkalmazott birságból befolyó pénz nagyon csekély, a legtöbb gyülekezetben semmi, azon okból, mivel a tanító, az iskolaszéki elnök, meg a polgári hatóság is kerülni kívánja a törvényes szigorral együtt járó személyes kellemetlenségeket. Az anyagi szegénységből szál mazó bajokon 39
