Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1905-09-17 / 38. szám

659

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

660

A jogi szétválásnak következménye a vagyoni szétválás is, vagyis az egyházak birtokában levő javak közül azoknak, amelyek az államtól, vagy községektől származtak, visszavétele. Ezekre vonatkozólag a törvényjavaslat különbséget tesz az egyházi épületek (templom, papiak) és egyéb egyházi javak között.

Az egyházi épületeket szintén két kategóriába sorozta.

2. Az egyikbe tartoznak azok, amelyek már a konkordátum idejében fennállottak s ezek kivétel nélkül visszaszállnak az államra vagy községekre, két évig azonban ingyenes használatra átengedendők annak a vallási gyülekezetnek, mely eddig birtokolta. A két év letelte után az illető vallási gyülekezet 10 évi maximális időre bérbe veheti. A bérösszeg a gyülekezet egy évi átlagos jövedélmének 10%-a. A bérlet további megújítása a kormány tetszésétől függ.

2. Az egyházi épületek másik csoportjába azok tartoznak, amelyek a konkordátum megkötése utáni időben keletkeztek. Ezek közül azok, amelyek nem az állam vagy a községek adományozása utján jutottak az egyházak birtokába, továbbra is az egyházak tulajdonában maradnak, a többiek azonban az államra, illetve községre szállanak vissza. Hasonló sorsban részesülnek azon egyéb egyházi javak is, akár ingók, akár ingatlanok, amelyek állami adományozás következtében kerültek az egyházakhoz.

Végül szintén a vagyonjogi kérdés keretébe tartozik a javaslat azon intézkedése is, hogy mindazon jótékony célú vagy más egyéb rendeltetéssel biró javak, amelyek eddig egyházi kezelés alatt állottak, de nem szorosan vett vallásgyakorlati rendeltetéssel bírnak, hasonló célú állami intézetekre szállanak át.

Ezen intézkedések az állam és egyház különválását teljessé teszik s igy a kamara által elfogadott törvénytervezet azon rendelkezései, melyek kijelölik azt a jogi keretet is, melyben az egyes vallásfelekezetek hivei szervezkedhetnek, a különváláshoz tulajdonképpen nem tartoztak s annak nem szükségképpeni következményei. Ez a jogi keret a francia egyesületi törvény. Ezzel a vallásoknak, mint ilyeneknek állami elismertetése megszűnik, egyházakat az állam többé nem ismer, hanem csak vallásos célú egyesületeket, melyek' a vallásgyakorlata céljából az egyesületi törvény értelmében keletkeznek. Azonban az alakulandó vallási gyülekezetekre vonatkozólag az egyesületi törvénytől eltérőleg bizonyos korlátozásokat tartalmaz a tervezet, nevezetesen

1. egy-egy egyesülés csak bizonyos meghatározott területre terjedhet ki és pedig legfelebb 10 departement területére. Ennél nagyobb területre kiterjedő egységes vallási szervezett, egyesület, jogképességgel nem bir. Ez pedig annyit jelent, hogy pl. francia katholikus, vagy protestáns egyházról többé beszélni nem lehet, hanem csak bizonyos departementokban megalakult protestáns vagy katholikus vallási egyesületről, amelyek egymással szerves kapcsolatban nem lehetnek, együttesen egy nagyobb jogi egységet nem alkothatnak.

2. A második korlátozás abban áll, hogy a vallási egyesületek vagyonszerzési képessége korlátoztatik. A

törvénytervezet szerint ugyanis az illető vallási egyesület céljaira, t, i. a vallásgyakorlatra, szükséges ingók és ingatlanokon és az ezek beszerzéséhez és fentartásához szükséges összegen felül az egyesületi vagyon csak akkora lehet, hogy évi kamatai meg ne haladják az egy évi átlagos kiadások összegét. (Folyt, köv.)

De. Boesos Endee.

Jelentés a nyitrai ev. ref. misszió 1904 — 1905. évi állapotáról.

(Vége.;

Anyagi helyzetünkről a következőkben számolok be: Az ly04. évi zárszámadás 3650 kor. bevételt és 3515 kor. kiadást tüntet fel.

Vagyon mérleg 1904 év végén : Érték főöszege : 27613 kor. Teher főösszege : 9794 kor. Tiszta vagyon : 17819 kor. Vagyonszaporulat múlt évihez képest: 905 korona. Az említett között kamatozó tőke kötvényeken és betétekben 6476 korona, amely 68 kor. szegényalap kivételével „templomalap“ címen szerepel. Egyházi adó múlt évben befolyt 1573 kor* folyó évre ki vettetett még a régi módszerint 1814 korona. Adósság-törlesztés és kamatfizetésre fordíttatott 964 kor. Segélyek és adományok címén a következők jegyeztettek fel: Nyitra várostól 500 kor., nyitrai pénzintézetektől 90 korona. Baldácsy alapból 200 kor. Egyházkerülettől 200 kor. Tőkekamatsegély 400 kor., konventi missziói segély 200 kor. Nagymélt. özv. Heroeg Odescalchy Gyuláné úrnőtől 200 korona templomalapra ; egy mulatság tiszta jövedelméből ugyancsak templomalapra 170 korona. Az egyház szőlőtelepén levő rossz karban volt épület tatarozási költségeihez Verő Zsigmond izr. vallásu téglagyáros 52 kor. anyaggal, a lelkész 60 koronával járult hozzá. Szőlőtelepünk szépen fejlődik; a folyó évben várható termés már nemcsak a munkáltatás költségeit fogja fedezni, de tiszta jövedelemre is van kilátás — a telepítés 3-ik évében ! A múlt évi csekélyebb mennyiségű termés (összesen 4 hektl.j egészben az egyház javára esett, amennyiben a kezelésért járó 1/3. részről a lelkész lemondott s a telep céljára egy permetező gépet ajándékozott.

Nagy sajnálatunkra megoldatlan nálunk még egy igen fontos kérdés ! Fontos ez nem ugyan ami életképességünk, hanem a protestantizmus közös érdeke szempontjából ! A nyitrai ág. evangélikusok hozzánk való csatlakozásának ügye ez, ami úgy látszik az innen 15 kilométer távolságra eső ág. ev. anyaegyház lelkészének ellenzésén múlt és meg nem valósulhatott eddig, de bizonyos tartózkodás észlelhető az ág. ev. egyházhatóságok részéről is. Hogy pedig micsoda előnyt jelentene éppen az ág. evangélikusok részére, mutatja az ide becsatatolt tervezet, melyet már egy évvel ezelőtt munkába vettünk, azonban várnunk kellett az alkalomra, amidőn azzal bizonyos kerülő utón felléphetünk. Az alkalom most érkezett el, midőn az ág. ev. anyaegyház lelkészi hivatala megüresedett más egyházba távozás által és a midőn tudomásunk szerint Érsekújvárott ág.