Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-06 / 10. szám
157 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 158 De ismét félbeszakadt a munka — 1849-ben, s egy évi szünetelés után a megszakadt fonál 1850 októberében vétetett fel újra; s a szent könyvből az első 6 hó alatt 6955 példány bocsáttatott szét. A XIX. század közepén 1852-ben a bibliák ismét száműzettek, s az angol biblia-társulat 204 málha csomóba és 125 ládába tett könyveit (58.087 bibliát) osztrák rendőrök kisérték ki a határig. Az angol biblia-társaság működése ekkor egy időre megszűnt nálunk, s a 36 kros bibliák ára 2 írtra szökkent fel. Ez nem a bibliás keresztyének műve volt. De a sötétségnek és égbekiálltó igazságtalanságnak is meg voltak számlálva az évei. Megméretett és könnyűnek találtatott odafennt. Tiz évi kinos osend után addig zörgetett az angol biblia-társulat, hogy sxz elzárt kapuk megnyittattak. Az osztrák rendőr-miniszter 1861 január 7-én kelt rendeletében megengedte hogy a bibliák külföldről akadály nélkül behozassanak, Uj korszak vette kezdetét 1864-ben, már a bécsi egyház, főtanács hathatós támogatása mellett megnyilt a bibliai bolt s újságok, falragaszok jelzék s a nép bámúlva •olvasá. Egy év múlva Pesten is főraktárt állítanak fel s Pesten 1865-ben 10 ezer uj-testamentum s 16 ezer teljes biblia, 1870-ben pedig 16 ezer biblia nyomatott. A koronázás után pedig a magyar kormány dicsőségesen védte az Isten igéje szabad terjedését, egyezőleg a nemzeti szellemmel, mely ha idegen nyomástól ment szabadságot lehel. A 40-es évek felé hangoztatott közóhaj „meg kell újítani bibliánk régi fordításait“, a visolyi biblia háromszázados évfordulójára kezdett valóra válni. A nagylelkű és világraható angol biblia-társulat megszavazta rá a 300 font első segélyt. A szép remény fokozta azon magasztos ünnepélyt, melyet a hálás utókor Göncön rendezett 1890 szept. 14-én a Károlyi Gáspár-féle biblia 300-ados évfordulója emlékére. Károlyinak közadakozásból előállított bronzszobra akkor lepleztetett le Göncön. Megjelent a két testvér egyház e magasztos ünnepélyen, az angol biblia-társulat képviselőjeként ifjú Millárd Henrik és Londonból a központi választmány küldötte dr. Duka Tivadar, aki tanulságos és a biblia szerétének csodás erejét feltüntető beszédet tartott. A gönci ünnepélyt megelőzőleg tartatott a sárospataki értekezlet, s ezen megalakitatott az ó-szövetséget fordítók köre s a munka kiosztatott 10 református és 5 ág. hitv. ev. tanár és lelkész, mint szakértők között. Csendesen haladt a munkálkodás, a nagy közönség nem látta, hogy mennyire haladtak, nem szemlélte a bánya belsejébe a forgolódást, csak várt türelemmel és bizodalommal. Végre 1898 okt. 31-én megjelent az ó-szövetség átdolgozott kiadása a brit-társulat havi közlönye is megünnepelte a magyar ó-szövetség megjelenését s a külföld figyelme felkeltetett, mert örömsorok kíséretében rajzoltatott a nagy lépés, sőt Szász Károly és dr. Duka Tivadar arcképei is kiadattak a szöveg között, hogy a britt közönség is lássa földi vonásait a két fáradozónak. A hazai munkások mellett az érdem az angol bibliatársulatot illeti, az áldás Istentől jövend, övé legyen a hála. Az angol biblia-társulat fennállásától, 1804-től elterjesztett hazánkban közel két millió magyar bibliát. Megemlékezett a magyar nemzet e hazában ezer éves fennállása ünnepélyéről is. 1896 junius 11-én dr. Duka Tivadar és Millárd Henrik Bécsből jelentek meg őfelsége budai palotájában Szász Károly püspök vezetése alatt s a társulat nevében átnyújtották királyunknak a brit-társulat kormányzó választmányának feliratát, kifejezvén hálájukat, amiért őfelsége vódszárnyai alatt alatt Magyarországon a társulat szabadon működhetik, átnyújtottak bejegyzéssel egy diszkötésü magyar bibliát, melyet ő felsége saját kezeivel helyezett asztalára. Első esett a világtörténelemben, hogy a Habsburg uralkodó fogadta a bibliatársaság küldöttségét. Minő változás — jegyzi meg a tudósitó Duka — 1849 és 1852-ik évekhez mérve. Az ezerévi kiállításról sem maradt el a társulat, felállította az ipar termékei között saját biblia kiokszkját, a skót nemzeti társulat pedig biblia kocsiját ; mutató jel ez, hogy a biblia hazánkban nem tiltott könyv többé. Magára az ezerévi ünnepélyre külön nyomattak ki a szép magyar bibliák; a kiállítás területén biblia részletek ajándékba is adattak, új-szövetségi példányok vásároltattak, vásároltak példányokat az erdélyi szászok, az izraeliták is. Három ezer példány kelt el összesen, a részletekből 112 ezer példány osztatott szét, ebből a magyar a legtöbb 84 ezer, német nyelvű pedig 16 ezer. Ennyiben tartottam szükségesnek M. T. U. K. 1 vázolni a brit- és külföldi bibliatársaságnak eredetét, hatását, álláspontját, szervezetét és hazánkban való működését. Befejezésképen meg tessék megengedni amaz óhajtásomnak kifejezését, hogy ne legyen e szép magyar haza mártírok vérével megáztatott földjén egy keresztyén család se, ne legyen egy lélek sem, aki mindennapi bajai küzdelmei között vigaszt s jövendőbeli reményét, üdvét és boldogságát közvetlenül ne a szentirás ihletett igéiből meritené. Szeressük Isten igéjét, olvassuk és terjesszük, mivel az, a brit-társulat munkás elnökének (Harrowby-lordnak) találó mondása szerint „az emberi élet egyik nagy szükségletének fel meg“ s mi reánk is illik az ő zárszava : „ragaszkodjunk bibliánkhoz, mint a reformáció óta kétségtelen örökségünkhöz.“ A bibliaárusítók élményeiből. Felette érdekes tudni, hogy hogyan fogadják a bibliaárusokat a velünk közvetlen szomszédságban levő Ausztriában és Romániában. A bibliaárusok élménye szinte meglepő tájékozást nyújtanak e részben. Olvassuk csak ! Felső Szilézia. Jelenleg Leobschütz környékén foglalatoskodom — mondja Jendruy — és ha elkészülök vele : akkor Felső Sziléziával 7 év alatt egyszer végeztem. Leobschütz környékén főleg német-katholikusokkal van dolgom. Ha az ember ezeknek a szentirást ajánlja, csak azt hallja: „nem, nem veszünk semmit.“ Hiábavaló minden rábeszélés; végre azt mondják : „ninog ráérő időnk 1“ Itt azonban ritkán hallottam, hogy a
