Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-06 / 10. szám

155

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

156

elfogadott szövegek is, Jeromos műve-, tehát a vulgata szerint. így például Németországban a római katholikus Van Ess és Kristemaker bibliáik, az amerikai spanyolok (Scio) és Portugália számára, úgyszintén Franciaországban az ottani egyháznagyok által elfogadott szövegek tétettek közé. A társaság közegeinek azonban szorosan meg van tiltva misszionáriusi vagy bármely felékezetiségi ügyekbe beleavatkozni, a felekezetek susceptibilitásait bármi szin alatt érinteni. Aki ezen szigorú szabály ellen vétene, azonnali elmozdítás büntetésének tenné ki magát.

A bibliai társaság szervezete. Rendkívül jellemző a bibliai társaság szervezete. Azon az elven nyugszik, hogy a lelkészi elemnek tiszte magyarázni és hirdetni Isten igéjét, a világiaknak tiszte gondoskodni, hogy a Szentirás könyvei napvilágot lássanak és forgalomba jöjjenek. 36 világi férfiú, világi elnökkel igazgatja e világra' ható társaság ügyeit, úgy azonban, hogy 15 tagnak az anglikán püspöki egyházhoz, 15-nek a többi felekezetekhez kell tartozniok, 6 tag pedig külföldiekből áll. így érvényesítik a presbiteri tisztet és kötelességet. Az is egyik elve a társaság szervezetének, hogy ezer, meg ezer segítő egyesülettel behálózzák a különböző vidéket s a tagok adományait egybegyüjtik. Rendes tagja a Társaságnak az angol királyi család s a német császár is. Az is jellemző, hogy a bibliát kedvelő evangéliomi hívek nemcsak életükben járulnak évi adományaikkal, hanem végrendeleteikben is megemlékeznek róla, sokszor igen tekintélyes összeggel. Nem halotti misék, cifra oltárok s azok igazgatóinak fenntartása, hanem a sziveket és elmét megvilágosító és megszentelő Szentirásra s annak a világban való érvényesítésére irányulnak a bibliás keresztyének végső gondolatai.

Szokás itt-ott azt állítani, hogy Európa felvilágosodott civilizációjának nincs többé szüksége bibliára; mindamellett a Bibliát eddig is már a társaság több mint 200 millió példányban tette közzé. Kérdem, hol van az a tudományos vagy filozófiai könyv, mely példányainak számát egy százezredik részben is megközelítené ? S dacára minden kisebbítő s sokszor kíméletlen és igazságtalan kritikának, az emberiség millióinak legkedvesebb olvasmánya Jézus élete és tanítása, mert mondjanak bármit az ellenvéleményüek, az emberi társadalom — szabadság — polgárosodás és műveltség, melyet ők is élveznek, a szeretet és a fiuság vallásán alapszik.

A biblia-társaság működése hazánkban. — S most eljutottam mélyen tisztelt ünneplő közönség, felolvasásom utolsó pontjához, szólni akarok még a brit és külföldi biblia-társulat működéséről hazánkban, mely nálunk közönségesen angol bibliaterjesztő-társulat név alatt ismeretes.

Valahol csak szükség mutatkozott a biblia terjesztésére, akár a művelt, akár a műveletlen tájékon, e társaság mindig megjelent segélyével, szeretetteljes áldozatával és jó embereivel. így volt ez magyar hazánkban is.

1811-ben történt, hogy nevezett társulat 10.000 koronát utalványozott segélyképen, hogy a biblia a magyarok között is folytonosan terjesztessék. Ezzel a segélylyel megalakult Pozsonyban „Biblia-intézet“ címen az első társulat Zay báróné védelme alatt. Komolyan és buzgón fogott a munkához úgyannyira, hogy az 1816 iki jelentés szerint a magyar intézet 3000 új-szövetséget nyomatott tót. nyelven, az angol társulat pedig a Pethe féle magyar bibliából (ki ugyanis Ultrechtben

11.000 példányban kiadta Károlyi Gáspár bibliáját) több száz példányt küldött a „Biblia-intézet részére, hogy a magyarok között olcsón terjesszék. Minden a legszebb remények között indult, külön biblia-társulat megszilárdítása látszott jelezni maradandó nyomként a reformátió lelkesen megült három százados ünnepét. De csakhamar változás állott be, csakhamar akadályba ütköztek a vallási felvilágosodást, a polgári szabadságot feltartóztató Metternich-féle kormány részéről. Megjelent a királyi rendelet, mely betiltotta Ausztriában a biblia társaságokat, nálunk a pozsonyi intézetet feloszlatta, sőt a bibliának a külföldről való behozatala éa árusítása is felfüggesztetett. Hiába járultak a király elé a két protestáns egyház főemberei, hiába adták elő a bibliák elkobzása felől panaszukat, hiába hivatkoztak a vallás szabadságát biztosító országos törvényekre, hasztalan védték a brit-társaságot, az újabb királyi rendelet továbbra is megtiltotta a bibliának külföldről való behozatalát. Hiába volt minden kérelem és panasz. Sem belül, sem kívül nem volt szabad moccanni. A néma várakozás kinos csendje borult a biblia-terjesztés szent ügyére.

E körülményben rejlik magyarázata annak, hogy rólunk és bibliaügyünkről 1830-ig néma hallgatás van az angol biblia-társaság irattárában.

S csak 1832-ben jelent meg az új-szövetség hazánkban Sárospatakon Somossy János és Kálniczky Benedek hittanárok ellenőrzése mellett, s 1835-ben az egész ó- és új-szövetség az angol biblia-társaság megbízásából és költségén. A szebb és jobb idők kezdetének a jele volt ez.

1837-ben egész Magyarország és Erdély megnyílt az angol biblia-társulat előtt, s Isten segélyével nagy sikerrel, mert magában az országban képes lett a kiadásokat eszközölni. A magasabb osztály is nagyobbnagyobb tisztelettel kezdett beszélni a bibliáról — a szegényebb osztály is hozzáférhetett nemzetünk minden rétegében az eddig nem tapasztalt olcsó árak folytán. 1836 ban az angol biblia-társulat raktárából 3551 egész biblia és 8313 új-szövetség bocsáttatott szét, 1837-ben pedig 54.000 példány. Zsebkiadás készült a katonák részére, számtalan példány osztatott ki a szegények között, nemes hölgyek pedig jobbágyaik részére több példányt vásárolnak úgyannyira, hogy a 1846-ik évi jelentés az eddig kiadott példányok számát 101, 583-ban állapítja meg; 10 év alatt a teljes biblia 13 kiadást, az új-testamentum pedip 25 kiadást ért. „Egyetlen ház se legyen biblia nélkül", ez a magasztos elv irányozta a buzgó közreműködőket.