Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-06 / 10. szám
153 DUNÁNTÚLI PROTSTANS LAP. 154 nyelvén való terjesztését, minden jegyzet és magyarázat nélkül. A bibliát ártaná g hatása. A felekezetiességen felülemelkedő társaság pártolást várt s csakhamar nyert is Krisztus egyházának minden ágától. A keleti egyházak úgy, mint a nyugatiak sorakoztak a bibliaterjesztés ügye körül. Az angol királyi család, a porosz király, az orosz cár egyenes pártolásában'részesítették ; a római egyház papjai protestáns kartársaikkal versenyeztek a Bibliatársaság szolgálatában. Fájdalom ! eme körülmény egy idő óta nagyon megváltozott. Mennyire megáldotta Isten e társaságot, mutatja folytonos emelkedése. Mig alakulása első évében bevétele csak 13,000 korona volt, 99-ik évében 4 és fél millió koronára emelkedett. Fennállása 40-ik évében érte el, hogy a bibliának és részeinek példányszáma egy millióra nőtt fel; ma már majdnem hatmillió példány megy szét 370 nyelven a föld minden részébe. Mind páratlan olcsó áron, mert az előállítási ár fele részét a Társaság önkéntes adakozásból fedezi. Az oly nyelvekre való fordítás, melyeken még a bibliai sohasem szólt, fokonként történik; előbb egyes evangéliomok, aztán a többi könyvek fordíttatnak át; képzelhető, milyen nagy munkával s mekkora áldozattal. Ma még csak 67 nemzet nyelvén van egész biblia, 93 más nemzetén az újszövetség, a biblia egyes részei pedig 186 más nyelven ; mindezek időhaladtával egészülnek ki. Oly népek nyelvén is van ezek között, melyek századunk első részében még vadak voltak. — Képzelhetni, mily nehéz volt ott a feladat. A szóhangokat megérteni s azután azokat Írott szavakba foglalni, a nyelvet pedig grammatikai szabályok szerint megállapítani. Van itt több olyan nyelv, amelynek az első, az egyedüli s tán végső könyve a szentirás. A Bibliatársaság történetében számtalan erre vonatkozó esemény közül kiválóbb és érdekesebb alig van, mint az, amely a műveltségnek nagyon is alacsony fokán álló, tán a legvadabb emberi törzsre, tudniillik a Csendes tenger szigetén élő nigritó-fajra vonatkozik. i860-ban a Samoa szigetcsoport lakosai számára, miután keresztyénekké lettek, a társaság tízezer egész biblia példányt nyomatott, ami igen költséges vállalat volt, de a nép nagyon sürgette. A példányok számának fele egyszerű juh-bőrkötésben, a másikfele borjúbőrben, aranyozott szegéllyel volt kiállítva; mert igy kívánta a nép. Az elsőnek 7, a másiknak 9 shilling volt az ára. Sok pénznek mondhatnék azt nálunk is egy bibliáért, de a nép nagyon vágyódott e könyvek után s nem sokalta azok magas árát. Az aranyszegélyü készlet csakhamar mind elfogyott s csak akkor vették az olcsóbbat, amikor a drágábból többé nem kaphattak. A pénzforgalom akkor még ott ismeretlen dolog vott, a nép tehát kókuszdió olajat hozott fizetés fejében s oly nagy volt a tolongás az ügynökök udvarában, hogy embereket kellet fogadni az olajmérés és a beszedés elintézése végett. A tízezer példány néhány rövid év alatt teljesen elfogyott s az olaj árából 3114 font sterling folyt be a Bibliatársaság pénztárába. Hasonlóképpen a Tahiti szigeteken is, hol századunk elején, sőt még 1818-ban is emberáldozatok divatoztak, de a Szentirásnak a behozatalán s a keresztyén vallásterjesztésén buzgó lelkek fáradoztak már régebb idő óta, végre 1818-ban megjelent az első bibliai fordítás tahiti nyelven. Itt is a könyv árát, a mely akkor szintén magas volt, kókuszdió olajjal fizették, a nép olykor mindenét odavitte, hogy a könyvet bírhassa s gyakran 30 — 40 ladik várakozott a kikötőben, miglen számára az Ígért kincs megérkezett: 1835- ben egy újabb kiadás látott napvilágot s amidőn az ó és újszövetség kéziratban elkészült, ebből háromezer teljes biblia s háromezer az újszövetségből küldetett 1838-ban Tahitiba. A hatezer példányból álló készlet rövid idő alatt elkelt, úgy hogy 1835-ben egy második s 1861-ben már egy harmadik kiadás vált szükségessé. Felemlíthetnék itt eredményeket, melyek Közép- Ázsiában és Kelet-Indiában, Chinában és Japánban, sőt a legsötétebb Afrikában érettek el; továbbá a maoriak és az indiánok (Amerika) között s Madagaskár szigetén ; p. o. a malagasi biblia elkészítése tizenöt évi fáradságos munkába került s tizenötezer font sterlinget utalványozott a Bibliatársaság annak az előállítására. Rendkívül megható azon hódítás is, hogy az örömtelen vakok is mintegy 13 nyelven, külön e célra feltalált domború betűkkel nyomtatott bibliát olvashatnak újjaik segélyével. A felebaráti szeretetnek gondoskodása és a biblia olvasásnak ily neme egészen új s tegyük hozzá, hogy szép. Betelik a prófétai szó: a vakok látnak, látják az isteni világosságot. Az angol nép legjava, legnemesebbje, kezdve az uralkodótól, ki a Bibliatársaság windsori fiókjának elnöke, le a nép zömének legalsóbb vallásos rétegéig, hisz isteni Idvezítőnk oktatásában , hiszi azt, hogy a tiszta családi élet áldásait, politikai állapotának emelkedettségét, állami nagyságának befolyását és egyéni szabadságát első helyen a szentirásban kijelentett elvekhez való ragaszkodásának, tehát a bibliánk köszönheti. Ezen hitétől lelkesítve, a szeretet evangéliumának áldásait kiterjeszteni óhajtja az emberiség minden osztályára. Az aequator alatt úgy, mint a lappok és eskimók hazájában, Labrador és Grönland jégfedte partjain szintén találkozunk az angol Bibliatársaság áldásos befolyásával. Adjuk is csak a szent könyvet a nép kezébe, oktassák abban, hogy megértse, megszeresse s folytonosan foglalkozzék vele, s akkor látni fogjuk az eredd ményt nemcsak a nigritok között a Csendestengeren, de a tudományára büszke Európában is. A bibliai társaság álláspontja. Áttérve most a bibliai társaság álláspontjára, mint már említve is volt, felül áll minden felekezetiességen, egyedül feladata lévén a szentirásnak az eredeti nyelvekből történt fordításait minden jegyzet vagy kommentár nélkül közzétenni. Ebből természetesen következik az, hogy a társaság angol és protestáns ugyan, de a keresztyéni catholicitás jellegét viseli magán s kiadványai között helyet foglalnak a görög és római egyházakban 10*
