Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-03 / 1. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

4

3

A banai ev. ref. egyház rövid története.

4. Negyedik lelkész volt: Komáromi István. 18 évig volt banai lelkész, 1709 április 2-tól 1727 június végéig. Nevezetes arról, hogy a 2-ik anyakönyvet Banán ő nyitotta meg. Ugyanezen időben Kocson 1713- tól Komáromi Pál lelkészkedik és ez is anyakönyvet nyit meg Kocson. Kocson is, Banán is, az ezek által megnyitott anyakönyvek az első használatban levők. — Lehet, hogy ez a két lelkész igen közeli rokon viszonyban volt egymással, talán testvérek voltak, mert mindegyiket egy közös szép eszme lelkesítette. S úgy a banai, mint a kocsi egyházak ezen két Komáromi nevű lelkésznek igen sokat köszönhetnek.

Komáromi István nem tett úgymint elődje. Nem menekült el a német elől. De meg is szenvedett szegény, mert egy német labanc katona a konyha ajtón keresztül lábát ellőtte. Ez a körülmény arról tanúskodik, hogy jeles, lelkiismeretes pásztor volt. Nem hagyta el nyáját, megállt a vészben és viharban. Mi utódok tanuljunk tőle és szeretete követendő példányképpen ragyogjon előttünk. Hogy buzgó lelkész volt, bizonyítja az is, hogy a hivatalnoki földeket: 66 kataeztrális holdat, az ő idejében lelkészkedésében nyerte a banai egyház. Legyen áldott emléke!

Utána egy évig Németh István helyetteskedett.

5. Az ötödik reudes lelkész Cseli-Csúzy János volt. 1728-ban hazatott Banára. Itt azonban csak három évig lelkészkedett, Banáról Rédére, Rédéről pedig Pákozdra vitetett.

6. 1731-ben Jablonczai Pethes Sámuel hozatott Banára. Hogy honnan, az nem tudható. Szolgált Banán 22 évig és itt halt meg 1753-ban. Jablonczai után breg Takács István helyetteskedett.

7. Hetedik rendes lelkész volt: Nagy István. Tevékeny, fáradhatlan lelkésznek kellett lenni. Amit a banai egyházról tudunk a régebbi időkről, mind neki köszönhetjük. 0 jegyezte fel és szedegette össze az érdekes adatokat. Es én is ő utána Írtam. Szeretett derék pásztornak kellett lenni, mert a banai egyház az ő idejében virág korát élte. Banához tartoztak ekkor Mezőőrs, Pér, Pázmánd, Sághegy, Rétalap és Bőny. Ezen községekből vásvillákkal, vonyogókkal, fejszékkel felfegyverkezve jöttek a hívek a banai templomba. Mert utjokban gyakorta megtámadtattak és megsebesíttettek. Nagy István uram nem egyszer kötözgette be sebeiket és aztán mentek a templomba. Hol vagy hit, mely enynyire lelkesítettél ? hol vagytok hívek, kik a hitért igy szenvednétek ?

Nagy István, hogy szeretett, kedves pap volt, bizonyítja az is, hogy nemcsak az egyszerű jobbágy banai hivekkel, de a legelső nemesi bőnyi birtokosokkal keresztkomasági viszonyban volt. 32 évig volt banai lelkész. Innen Veszprémbe költözött és ott két év múlva magánosságban meghalt.

8. Nyolcadik lelkész volt Balogh István 1785— 1807-ig, 22 esztendeig. Itt is halt meg. Alatta épült a

3-dik templom. Tevékeny lelkész volt, az anyakönyveket, pénztári naplót szépen vezette.

9. Balogh István utóda Baráth Mihály volt, 21 évig lelkészkedett Banán, 1807 — 1828. I nnen Ószőnyre költözött. Lelkészkedése alatt iskola épült. Utána egy évig Barsi János helyettes-lelkész volt.

10. Baráth Mihály után rendes lelkésze lett Tóth Sándor 1829—1858, tehát 29 évig lelkészkedett. Banán halt el. Szeretett lelkészük volt ez is a banaiaknak.

Tóth Sándor után 1858 bau helyettes lelkész volt Páli Lajos. Ki mint szomódi rendes lelkész a tatai egyházmegyének jó kormányzó és szelid lelkületű esperese lett, ki az esztergomi egyházat is szervezte. Szervező tehetsége már banai káplánkodása alatt kitűnt. Mert az Ő helyettes lelkészkedése alatt épült a banai íatorony helyébe szép karcsú torony téglából 1858-ban.

11. Tizenegyedik rendes lelkész volt Rácz Károly J859—1889-ig, tehát 30 évig. Lelkészkedése alatt épült egy iskola, tanítói lakás nélkül. Banáról Étére költözött és 13 évi etei lelkészkedése után Étén 1902-ben elhalt. Temetésén régi banai hívei közül is sokan megjelentek.

Rácz Károly úr után 3 hónapig Vörösmarty Károly helyetteskedett. S ezen rövid idő alatt barátságos modora által a banaiak ragaszkodását annyira megnyerte, hogy ha választható lett volna, a banaiak őt választották volna lelkészükül. De az akkori törvények szerint választható nem lévén Rácz Károly úr után.

12. Sebestyén Dávid szomódi lelkész választatott 1889 — 1899-ig volt banai lelkész. Innen szülőfalujába Kocsra költözött. Banai lelkészkedése alatt nyerte az egyház ajándékba új iskolája helyét Szabó Mihályné asszonytól, ugyancsak ez a buzgó nő már egy presbiteri gyűlésen a házát is az egyháznak oda ígérte. Épült lelkészkedése alatt a felebb már említett iskola és tanítói lakás. Kapott ajándékul az egyház orgonát. Épült a templomban szószék, karzat és készült közadakozásból egy szép bársony urasztali terítő. Milyen érzelemmel viseltettek irányomban banai híveim, magamnak illetékes bírája nem lehetvén, utódaim legkivált közvetlen helyettes lelkész utódom Maller Kálmán úr, ki ma már megválasztott banai lelkész, megmondhatja. Ő hallhatta rólam legjobban a bírálatokat. Annyit láttam elbúcsuzásomkor, hogy egy család kivételével összes híveim ott voltak a templomban és mikor kijöttünk, a teplomon kívül, mind megvárt a nép kicsinye-nagyja s áldáskivánatok között váltunk meg egymástól. A községben levő hivatalnokok pedig a róm. kath. iskolában bucsu-estélyt rendeztek. Ott voltunk mind együtt, felvezeti különbség nélkül. A szép egyetértést, melyben egymással voltunk, egy szép estéllyel zártuk be, melyből az oroszlán rész minden tekintetben tek. Tarcsy Antal községi jegyzőt illeti.

13. Utánam rendes lelkészül Gyalókay Béla hozatott el a komáromi egyházmegyéből Felső-Géllérről. Nem soká 1900 - 1903 ig lelkészkedett Banán. — Mint jó szónokot Étén, Rácz Károly úr temetése alkalmával a dadi hívek — kik pap nélkül voltak — meghallották, megszerették és Dadra megválasztották. Legyen boldog új állásában ! Lelkészkedése alatt özv.