Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-07 / 6. szám

83 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 84 temetések miatt, azt kettőzött szorgalommal helyrehozzák! Szó sincs tehát róla, hogy nekik, mint tanítóknak, kevesebb volna a terhük, ki­sebb a felelősségük, mint a többieknek. Miért ne illetné meg hát őket ugyanazon munkáért ugyanazon fizetés? Hisz egyenlő teherviselés egyenlő jogokat követel; a külön munka pedig külön díjazást. Hisszük, hogy az új rendezés e tekintetben is meg fog felelni az igazság kö­vetelményének. Kétségtelen, hogy a tanítói fizetések ilyen rendezésével szép szerével s szinte rohamosan haladunk az iskolák államosítása felé. Mert már is fölvetették a kérdést, hogy a tan ügynek ki a gazdája? E kérdés eldöntésénél aztán igen nagy súllyal esik a mérlegbe az a másik kér­dés: ki fedezi a költséget, ki fizet? A jelenlegi kormány programmja a felekezetekre nézve még megnyugtató. De aligha van messze mégis az az idő, amikor az állam azt fogja mondani: én fizetek , én parancsolok. Hol vau a bölcs és erős, aki módot és eszközöket tud találni, hogy isko­láinkat megtarthassuk? Annyi bizonyos, hogy semmiképpen se hagyhatjuk tanítóinkat 400 frtos minimumon tengődni; kivált mikor minden más tisztviselőnek a^ fizetését tetemesen emelik a ré­gihez képest; az is bizonyos, hogy gyülekeze­teink többsége még a 400 forintos minimu­mot se képes a maga erejéből biztosítani; a 700 frtosat meg majd csak igen kevés! Ily helyzetben lévén: kevés reménységünk lehet ahhoz, hogy iskoláinkat megtarthatjuk feleke­zeti jellegükben; annyival kevésbbé, mert most már két politikai párt is zászlajára irta az ál lamosítást; s a kormány is szelíden bár, de jól kiszámított lépésekben halad az államosítás ut­ján. Ami körünkben pedig éppen konventünknek népszerűségben, államférfiúi tekintélyben napról­­napra növekvő világi elnöke: báró Bánffy Dezső tartja kezében az iskolák államosítására irányuló mozgalom zászlóját. Úgy látszik, hogy a legerősebb kényszer­­helyzetben vagyunk ! Nyílt levél nt. dr. Antal Géza gazdasági tanácselnök úrhoz! Kedves Barátom ! Azt hiszem vau tudomásod, arról, hogy még az 1900. évi kerületi gyűlés kinevezett egy bizottságot a tűzbiztosítások utján befolyt összegek hovafordítása iránti javaslattétel végett. Éz a bizottság az 1902. évi tavaszi gyűlés jegyzőkönyve 73-ik pontja alatt olvas­ható javaslatot terjesztette a kerület elé. Az 1902 évi őszi kerületi gyűlés egész terjedel­mében elfogadta ezen javaslatot. Lásd jk. 191. pont. Ezen határozat végrehajtására vonatkozólag az 1903. évi őszi kerületi gyűlés jegyzőkönyve 137. pont alatt ez olvasható : „Utasíttatik a gazdasági tanács, hogy az 1902. évi ősszi közgyűlés jegyzőkönyvének 151. pontja alatt foglalt határozat végrehajtására vonatkozó előleges intézkedést tegye meg, hogy a tömeges bizto­sítások után az egyes gyülekezeteknek járó °/0 az 1903. évtől folyósítható legyen.“ Tisztelettel kérlek, légy szives elégedetlenkedő gyülekezeteink megnyugtatása végett közölni az okát, hogy miért nem kapták meg járandóságukat még most sem; holott az 1902. évi őszi kerületi gyűlés határo­zata értelmében már a múlt évben megkellett volna kapni; az 1903. évi szeptemberi gyűlés pedig utasítást is ad a kiszámításra s most 4 hónapra titánná nincsen végrehajtva a határozat. Szives válaszodat várja Csetény. Tisztelő barátod Ballá Endre, ref. lelkész. A hozzám intézett Nyílt levélre rövid vála­szom a következő: Hogy az egyes gyülekezetek tüzkárpénztári járan­dóságára vonatkozó, négy hónappal ezelőtt a kér. gyűlésén hozott határozat még nincs végrehajtva: annak oka az, hogy az Őszi kerületi gyűlés jegyzőkönyvének 137. pontja alatt olvasható s általad is közölt határozat szerint a gazdasági tanács nem a járandóságok meg­küldésére, hanem bizonyos „előleges intézkedések meg­tételére“ kapott utasítást s a járandóságok visszaküldé­sét csak újabb kér. határozat rendelheti el a gazdasági tanács kiszámítása s a kér. számvevőség és esetleg pénzügyi bizottság felül vizsgálása után. De nem lett volna a határozat ettől eltekintve is végrehajtó már csak azért sem, mert a járandóságok „1903. évtől fo­­lyósíttatnak,11 ami azt jelenti, hogy csak az 1903-ik évben az Adria pénztárába befolyt s onnan a kerületi pénztárba áttett vagy még átteendő összegből kell a hivatkozott skála szerint megállapított részösszegeket az egyes egyházakhoz megküldeni. így tehát ezt még meg kell előznie az Adriával való leszámolásnak, mely talán március végére foganatosítható lesz. — Azt hi­szem, ezen felvilágosítás megnyugtathatja az „elégedet­lenkedő gyülekezeteket“ s meg fog nyugtatni téged is, mert láthatod, hogy nem hanyagság vagy rosszakarat, hanem maga a kerületi határozat oka az általad felpa­naszolt késedelmeskedésnek, Dr. Antal Géza, gazd. tanácselnök.

Next

/
Thumbnails
Contents