Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-06 / 45. szám

767 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 768 Reggel 10 órakor az isteni tisztelet alkalmával nt. Gózon Gyula lelkész úr Máté V. r. 48. vers alap­ján megszokott ékesszóllásával alkalmi beszédet tart­ván, előkészítette a hiveket az isteni tiszteletet követő magasztos ünnepélyre. A beszéd végeztével : lelkész úr — Finta Gábor egyh. megyei nt. elnökség, mégis a veszprémi ev. ref. tan. egylet képviseletében Száz Ferenc tan. egyl. elnök és Bott Miklós tanító urak, továbbá a helybeli tan­testülettől környezve — az ünnepelt tanító úr elé lépve : könnyeket fakasztó beszéd keretében vett búcsút a gyülekezet és volt tanítványok nevében ; beszéde vé­geztével Finta Gábor egyh. gondnok átadta azon gyö­nyörű szép ezüst tintatartót, amely a gyülekezet és ta­nítványok áldozatkészségén vásároltatott. Az emlék­tárgyon a következő felirat olvasható: nA szentgáli ev ref. egyház és tanítványok szeretetük j’Uiil 37 évi mun­kálkodás után.* Ezen megható jelenet után Száz Ferenc tanító úr az egyházmegyei nt. elnökség és a tan. egylet ne­vében üdvözölte az ünnepeltet. Végül Szalay Imre helybeli tanító úr szólott a tanítótestület nevében, kérvén őt, hogy tartsa meg to­vábbra is jó indulatában volt tanitótársait. A 40 évig kitartó buzgalommal működött — nyu­galomba vonult tanító, midőn könnyhullatások között, meghatottsággal megköszönte a gyülekezetnek 37 évig irányában tanúsított jó indulatát és hálás tanítványai­nak megemlékezését, a következő szavakkal zárta be beszédét: „Azért nem távozom el ezen nemes község­ből, mert azon sokak között akarok a földi élet után pihenni, akiket 37 évi kántortanítói működésem alatt a halottak országába kikisértem." Megköszönte még a megjelent küldöttségnek szi­ves megjelenését, nem különben a helybeli tantestület­nek is további jó indulatába ajánlotta magát. Ezzel és a gyülekezetnek a 234. dicséret 5. ver­sének eléneklésével az ünnepély véget ért. Az ünnepelt tiszteletére nt. Gózon Gyula lelkész úr — vendégszeretetéről ismert házánál — nagy ebédet adott, amelyen a vidéki vendégeken kivül a helybeli előkelőség is részt vett. Ebéd alatt a felköszöntésekben nem volt hiány. A nyugalomba vonult Berky József tanító úr ál­lására az egyház elöljárósága Balassa Kálmán helybeli tanítót léptette elő; az ő állására pedig — meghívás utján Őzüos Jenő állami tanító urat választotta meg Magyar-Fenes-ről Kolozsmegyéből. Víszon-Válasz Thury Etele barátomnak az alapítványok ügyében. Az általam kérdezett alapítványokra vonatkozólag irt becses válaszodat olvastam egyházi lapunk 43-ik szá­mában. Beoses soraidért fogadd hálás köszönetem. De engedj meg, válaszod teljesen kielégíteni nem tudott. írod, hogy „a Sebestyén János alapítvány rokon tanulóké és hogy tévedésből maradt ki négy évi Érte­sítőből. Es mivel a kamatokért rokon tanuló nem je­lentkezett, kiadatott az a köztartási segélyben részesült tanulóknak.“ Azt tudom, hogy az alapítvány rokon tanulóké. De úgy tudom, ha rokon tanulók nincsenek, kiadható nem rokon tanulóknak is. Ha nem rokon tanulók kap­ják, akkor is meg kell nevezni az Értesítőben, hogy kik kapták. Ha köztartási segélykép osztatott ki, meg kellett volna nevezni, mely tanulónak fordíttatott köz­tartási segélyére. És négy éven át sem a tanulók, kik ez alapítványból köztartási segélyben részesültek ki­tüntetve nincsenek, sem pedig maga az alapítvány. A tatai egyházmegye gimnáziumi alapítványát, úgy tudom szintén köztartási segélykép osztja ki a tanulók között, mégis mint a múlt évi értetítő 173. lapján ol­vasható, ki vau tüntetve azon tanulók névsora, akik őzen alapítványból részesültek. A Csirke János alapítványra nézve irod, hogy „Ez az 1893. évben készült alapítványok kimutatása szerint az 1826-ban kelt alapítvány, tanári fizetésre adatott, tehát az alumniumi tőkék közé nem lehet felvenni.“ Nem tudom, hogyan változott meg ezen alapít­vány természete. A múltban nem igy volt. Az 1881 — 82. tanévben még tanulóké volt. Az ezen évi értesítő 64. lapján olvasható : „A Csirke János alapítvány ka­matja : Tóth Lajos IV. osztályú tanulónak adatott ki 12 frt 47 krajcár összegben.“ Vagy nem-e volt Csirke Jánosnak tanárok részére és tanulók részére tett ala­pítványa is? Mert 12 forint 47 krajcár kamatnak nem 300 korona tőke felel meg mint te irod, hanem 500 korona tőke. A mi alapítványunk vagyis az 1878-ik érettségizett tanulótársak alapítványára nézve megjegy­zésem, hogy az értesítőkbe minden évben kilehet és ki is kell ennyit nyomatni: Az 1878-ban érettségit tett tanulótársak alapítványi tőkéje 1903-ban volt 417 kor. 1000 koronára neveltetik. De ha az alaptőke nincs ki­tüntetve, úgy az alapítvány nincs teljes világosságban. Ezt pedig mindnyájan akik az alapítványt összeadtuk, jogo­san megkövetelhetjük. Mert hát azt sem tudtuk, hogy tulajdonkép mennyi jött össze, a 25 éves találkozás után, a meg nem jelent nábob társak közül nem kül­­dött-e hozzá valaki. Koos, Sebestyén DÁvid, lelkész. jegyes I^özlEményE^. — Kérelem. Tisztelettel kérem kerüle­tünk nagyérdemű zsinati képviselőit, kegyesked­jenek folyó hó 10-én d. e. 91/2 órakor a buda­pesti ev. ref. theol. tanári szobában megjelenni, hogy a lelkészi hivatalnak a zsinatot megnyitó istentisztelettel összefüggőleg tett intézkedéseit közölhessem s egyúttal az istentiszteleten részt­­vevésre feljogosító jegyeket kézbesíthessem.

Next

/
Thumbnails
Contents