Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-06 / 45. szám

Tizenötödik évfolyam.45. szám. Pápa, 1904. november 6. *­A lap szellemi részét illető közlemények a •zerkeiztSaéghez Kis József felelős szerkesztő osíi­mére küldendők. Az előfizetési dijait (egész évre 8 kor., fél­évre 4r kor.), hirdetéseit, reolamatiők Faragó János tőmunkatára czimére ltüldendőlt. J Október 31-iki gondolatok. (Folytatás.) Legközelebb az ország szivéhez tartozó egyik püspöki székhelyen, annak utcáin járkálgattam, egyszerre csak ünnepélyes csend, áhítatos figye­lem lepett meg köröskörül. Éppen a püspöki templom közelében vol­tunk. Egy diszmenet közelgett a templom felé, közelebb érve, látom, hogy elöl jön egy dí­szes fogat aranyozott ruhába öltözött inas­sal az élén, a hintó belsejében nagy úri ké­nyelemmel és komoly méltósággal egy másik inas, kezében egy arany kapcsos könyvvel, mel­lette egy kauonokkal, ezután egy másik fogat, telve udvari papokkal, majd gyönyörű négyes fogaton a püspök s végül a kanonokok hintája. Kérdésemre, hogy miféle ünnepély ez, azt a meglepő választ nyertem, hogy a püspök urunk megy közönséges miséjét végezni s az az iuas ott elől viszi a breviáriumot, a misszálet s igy van ez minden alkalomkor. Hogy ez a fény, ez a csillogás, ez a min­den téren érvényesülni, feltűnni akarás mily csábító, mily csalogató a külsőkön kapkodó em­berekre, az ezek iránt fogékony lelkekre, csak az nem látja, aki nem akarja vagy szántszán­dékkal behunyja szemeit. Keresztelő János asz­kéta lelkeddel, rongyos öltönyöddel, Pál apos­tol nyomortól elcsigázott alakoddal és ti dicső bajnokai a Krisztus tudományának, ugyan meg­tudnátok-e állani, nem elenyésznétek-e hitetek­­lelketek drága, magasztos kincseivel a mai kor apostolainak aranyozott ruhái és kincseket érő fogatainak ragyogása mellett?! S ez a hatalom, ez a fény, ez a befolyás mindenütt, kicsinyekben, agy mint nagyokban, egyszerű hajlékok környezetében, állami ünne­pélyek legkimagaslóbb aktusaiban érvényesíti ma­gát, mert előtte nincs kicsiny, nincs csekély semmi sem, csakhogy nélkülözhetlen voltát, ha­talmának, erejének varázsát bemutatni alkalma legyen. Ily szeretet, ily fény, ily hatás karjai közül menekülni nehéz és senki sem óhajt, sőt boldognak, elégedettnek érzi magát, ha egy atomja lehet a soha nem halványuló fénynek és dicsőségnek. És ezzel szemben a mi egyszerű hitünk terjesz­kedni, lelkeket foglyul ejteni ily utón nem kíván. Mindenünk egy magasztos elv, egy örök időkre szóló krisztusi jelszó szolgálatában áll; a lelkiis­­meretszabadság elve, s amaz örök érvényű jelszó irányozza, hatja át minden intézményünket: legye­tek tökéletesek, mint a ti menyei Atyátok tö­kéletes. Mohammed fegyverek élével terjesztette vallását, a róm. katholicismus jelszava: compelle intrare: kényszeríts belépni mindeneket, mig ne­künk az az utasítás hangzik: tanítsatok, győz­zetek meg, világosítsatok fel minden népeket, világosítsatok, de a hit világával, a krisztusi igazságok magasztos tanaival. Nekünk nem lehet hivatásunk külső csil­logás, ámítás eszközeivel, vagy egy mindent, az egész embert lenyűgöző rendszerrel indulni a hódítás, a lélek vadászás tereire; nekünk ter­jeszteni kell, felmutatni a világosságot, hirdetni a tudomány, az isteni igazságok—melyek ama­zokkal ellentétesek nem lehetnek soha — áldá­sait, tauítanítani, vezetni az embereket: megmu-45

Next

/
Thumbnails
Contents