Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-25 / 39. szám

663 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 664 fellelkesítő erejéről, utána Baksay Sándor mondott mag­vas és emelkedett színvonalú ünnepi beszédet, melyből kiemelkedik, hogy Újvidék ezelőtt szinhelye volt a fe­lekezeti és nemzetiségi súrlódásoknak, de azóta béke honol és az ágyukból harangokat öntöttek. A jeles iró és egyházfő szép beszéde után az újvidéki dalárda záróéneke következett. Emelkedett hangulatban indult most kifelé az ün­neplő közönség. A templomelőtti térségen fiatal höl­gyek gyűjtést rendeztek a Károlyi Gáspár-alap javára, mely szép eredménnyel végződött. Istentisztelet utáu föllobogózott házak, fehérruhás gyermekek sorfala közt az ág. hitv. ev. templomba, a nagygyűlés színhelyére vonultak a Társaság tagjai. Az Isten házában Belohorszky Gábor ág. hitv. ev. főespe­res, mint az újvidéki ev. gyülekezet lelkipásztora kö­szöntötte az elnökséget és az előkelő vendégeket. Gyö­nyörű beszédében rámutatott arra, hogy Újvidéken a felekezeti villongások, melyek régente napirenden vol­tak, megszűntek, mert a magyarság érdeke ezt megkí­vánta. A küzdő felek belátták, hogy a nemzeti érde­keket csak úgy mozdíthatják elő hathatósan, ha egy­másközt békében megegyeznek és vállvetve dolgoznak. Molnár H. az ev. ref. egyház részéről üdvözli a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Újvidékre gyűlt tagjait. Szívesen látja őket vendégül a számban szegény, de testvéri együttérzésben annál gazdagabb gyülekezetben. Ezután Hegedűs Sándor v. b. t. t. a társaság vi­lági elnöke emelkedett szólásra. Lelki öröm tölt el bennünket, mondá magasan szárnyaló beszédében, azok fölött, amiket itt tapaszta­lunk. Eljöttünk erre a vidékre, ahol annyi nemzetiség és felekezet él együtt és itt találtuk a felekezeti béke éB szeretetteljes együttérzés eszméjét. Mikor majd in­nen távozni fogunk, szerte vihetjük egész Magyaror­szágon példáját annak, hogy kell élni szertartás és dog­mák kiilönfélesége dacára békés testvéri egyetértésben. Örömmel tölt el annak tapasztalata, hogy itt találjuk az eszményt az életben megvalósítva. Nagy terheket ró ránk az állam versenye a humanizmusban és a kultú­rában. Szükséges, hogy ebben a versenyben ne marad­junk el. Ezért kell, hogy összetartsunk, mert az egyet­értés adja meg a versenyhez való erőt. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság az evangéliumi szellemet akarja be­vinni az életbe. Tudományunkat és intézményeinket oly magaslatra kell emelni, hogy minden igényt kielégítse­nek és hozzásimuljanak az élethez. Mert csak az az egyház biztosítja fennmaradását, amelyik igy cselekszik. Mi magyar protestánsok vallásunk nyelvével erősítjük a magyarságot. Ezért ránk új kötelességek várnak s ezért kell, hogy az állam segítsen bennünket. Ezért nem elégedhetünk meg azokkal az eszközökkel, melyek má­sokat kielégítenek. Nálunk nem lehet holmi hatalmi szavakra hivatkozni, nekünk a meggyőzés, a szeretet és fölvilágosítás vegyvereivel kell küzdenünk. Ami fegy­verünk a szeretet. A viharos lelkesedéssel fogadott szép beszéd után Szilassy Aladár emelkedett szólásra. Szónok a folyton terjedő öngyilkosságról beszél és erkölcsi nevelését kö­veteli a gyermekeknek, hogy ez az átkos társadalmi kór kipusztuljon vagy legalább is csökkenjen. Szeptember 15-én az ev. ref. templomban volt a diszgyiilés. A válogatott szónoklatok és előadások so­rában nagy hatású volt Hegedűs Sándor beszéde. A protestáns egyházak nemzetfentartó hivatásának, nagy jelentőségű eszményi kötelességeinek apotheozisa volt ez a beszéd, mely hevével és eszmékben, képekben gazdag szép igéivel magával ragadta a jelenlevőket. Szép és érdekes volt Szilassy Aladár felolvasása is, mely „A gyermekek valláserkölcsi neveléséről“ cim alatt fontos és nagyjelentőségű kérdéseket feszegetett. Szilassy felolvasása után Lévay Lajos ismertette dr. Bernáth Istvánnak, az O. M. G. E. igazgatójának „A keresztyén egyház szociális feladatai“ cimü érteke­zését, mely érdekes és tanulságos leírása volt azoknak az eszközöknek, melyek a keresztyén vallásokat a szo­ciális kérdés megoldására képesítik. A diszgyiilé8t Hegedűs Sándor néhány szó kísé­retében zárta be. Déli I órakor a társalat tagjai közebédre gyűltek össze. A fényes lakomán számosán vettek részt a vá­ros és a környék notabilitásai közül is. Belmissziói Egyesület közgyűlése. A P. I. T. közgyűlésével kapcsolatosan az ág. hitv. ev. templomban Szilassy Aladár elnöklete alatt alakuló közgyűlést tartott az Evangéliomi Magyar Protestáns Belmissziói Egyesület is. Szépszámú közönség jelenlétében közének után Réthy imádkozott, majd Szilassy Aladár néhány szó kíséretében megnyitotta a gyűlést. Gergely Antal mező­túri ev. ref. lelkész lendületes előadásban hívta föl a jelenlevőket az egyesület megalakítására. „Induljunk el !tt — ez volt beszédének mottója. Induljunk el a bel­­belmissziói munkásság áldásos gyümölcsöket termő utján. A közgyűlés kimondja az egyesület megalakítását s az „Evang. Magyar Prot. Belmissziói Egyesület“ vég­leges szervezéséül az eddigi ideiglenes választmányt ál­landósítja. A közgyűlés közénekkel ért véget. A M. P. I. T. tagjai közül egy tekintélyes társa­ság Péterváradra rándult ki, ahol hosszasan gyönyör­ködött a szép kilátásban s a történelmi múlttal biró vár látnivalóiban. Egy másik társaság a közelben fekvő Kameniczát látogatta meg. Este fényes programúm hangverseny volt a szín­házban. Szept. 16-án pedig Belgrádba rándultak ki. A Magyar Szó után. Japánok vallása. Bázelben a vallástörténelmi kongressszus már há­rom egyetemes gyűlést tartott. Az első aug. 30-án d. u. folyt le; az előadások között legérdekesebb volta hei­­delbergi Dietrich előadása a Földanya tiszteletéről; a második egyetemes gyűlésen a bécsi Schröder Leopold

Next

/
Thumbnails
Contents