Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-28 / 35. szám
597 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 598 kivívott bécsi békét. Teszi ezt abból az alkalomból, hogy rövid idő múlva 300 éve lesz a bécsi béke megköttetésének. Ez emlékeztetés teljesen jogosult, mert mint előelőadása folyamán a történelem szövétnekének világítása mellett meggyőzően kimutatja : Bocskay nélkül ma már aligha beszélhetnénk magyar alkotmányról, szabadságról s az ezekkel testvér protestáns egyházról. Közleményének bevallott célja, hogy előre felhívja minden illetők figyelmét arra, mily méltó dolgot mivelne az, aki magyar nemzeti és prot. szempontból korabeli hiteles forrásokra támaszkodva megírná a dicső kálvinista férfiú élettörténetét. A tárcában Zoványi Jenő s.-pataki 'tanár a budai zsinat tagjainak névsoiát adja, E névjegyzékből némi következtetést lehet vonni egyházunk akkori szellemi állapotára is. Az irodalmi szemle hazai és külföldi könyvpiacokon megjelent némely egyházi s tudományos műről hoz bíráló ismertetést. Mezőlak. (Folyt, köv.) G. Szabó Mihály, ev. ref. lelkész. II. Az Ev. ref. keresztyén hit- és erkölcstan rövid foglalata. Polgári fiú- és leányiskolák 3-ik osztálya számára. Irta Eülöp József körmendi ev. ref. lelkész, hitoktató. 48 lap. Ára 80 fillér. Sokszor hangoztatott panaszunk, hogy dacára az egyházi és vallásos élet terén mutatkozó örvendetes buzgólkodásnak, vallástani tankönyvirodalmunk nagyon szegény. Nemhogy választék nincs a tankönyvek bőségében, de az oktatás némely fokán csak egy alkalmas könyv sem található, mely a maga egészében használható lenne. így voltunk különösen a polgári iskolákkal, melyek legtöbbnyire az állam tulajdoni lévén, sok tücsküt-bogarat összemarkoló tantervűkben alig egyegy heti órát juttatnak a hitoktatásnak s ezért ugyancsak takarékoskodni kell a csekély idővel, hogy belőle egyetlen perc se maradjon meddő. Cseppet sem csodálkozhatunk hát, hogy a konvent múlt évi júniusi gyűlése 44. jkvi pontjában e célra alkalmas tankönyveknek Íratását — pályázat utján is — különös figyelmébe ajánlotta az egyházkerületeknek. Ezen elvi határozat adott indítékot közelebbről szerzőnek is a kézalatti kis tankönyv megírásához, melyet röviden a következőkben próbálok lapunk olvasóival megismertetni: A könyvecske nagyobb, mintegy 2/3. részét a bevezetéssel együtt a hittani rész foglalja el. A bevezetésben szól a vallás fogalmáról, az Istenben való hitről. Meghatározza az Isten ismeretéről és tiszteletéről tanító tudományt, kiemelve a keresztyén vallásnak minden vallások felett álló voltát. Megemlékezik ennek alapokmányairól, ezeknek egymáshoz való viszonyáról és adja a biblián alapuló keresztyén vallástudománynak felosztását. E^zeGáttér ennek első részére, a hittanra, mely tanít 1. Az Istenről: 2. Az emberről. 3. A Jézus Krisztusról és idvezítő munkájáról. 4. A Szentlélekről és annak kegyelmi munkásságáról, 5. A halálról és a halál utáni állapotáról. Az erkölcstan általános részében adja az erkölcs, az erkölcsi jó és rossz fogalmát, mi a kér. erkölcstan feladata, ki jelentette ki Isten akaratát és hogy Jézus parancsolata szerint főkötelességeink 3 félék, u. m. 1. Isten. 2. Magunk- és 3. Felebarátaink iránti kötelességek, melyekhez csatlakoznak a különösebb kötelességek : egyházunk, hazánk és a természeti világban levő többi élő lények iránt. Mindezen kötelességeinknek a legtisztább és legönzetlenebb szeretetből kell folyni, mert Urunk, a Jézus Krisztus maga mondotta, hogy az Isten törvényének betöltése: a szeretet. Felosztását követve részletesebben kifejti azután — amennyire a felhasználható tér engedi — az erkölcsi kötelességekre vonatkozó tudnivalókat. A kidolgozás részleteibe nem bocsátkozhatom bele, de fölösleges is volna. Elég lesz általában csak annyit jelezni, hogy a szerző számot vetett feladatával, kellő gonddal és ügyességgel válogatta ki a hit és erkölcstan körébe tartozó tenger sok anyagból a legszükségesebbeket. Egy ilyen kis tankönyvtől űjat várni nem lehet, de nem is szabad, mindössze csak azt kell megvizsgálnunk, hogy minden tétele hitelveinkkel egyező-e és megfelel e kidolgozását tekintve azon célnak, melynek szolgálatára szánva van ? ! Áttanulmányozván a könyvecskét, azon meggyőződésre jutottam, hogy ez a jelzett kivánalomnak megfelel, miért is kitűzött célját reméuylketőleg sikerrel fogja munkálni. Az anyag kiválasztása szerencsés, csoportosítása logikus, világos és könnyen áttekinthető, nyelve könynyed és magyaros. A közlés módjára nézve áronban helyesebbnek tartottam volna már az oktatásnak ezen fokán a tisztán előadó, mint a kérdező tanalakot. Igaz, bogy igy a tanuló munkája könnyebb, de a polg. iskola 3-ik osztályában már némi önállóságot is várhatunk a tanulótól, ahelyett, hogy folyton a kérdés mankóit adjuk kezébe. Mivel azonban ez nem annyira a dolog érdemére, mint inkább a külsőre vonatkozik, nem akadályoz meg abban, hogy minden polg. isk. hitoktatónak ajánljam, ki a bit és erkölcstant egy tanévben végezteti egy osztállyal. Üdvözlet szerzőnek, hogy a járatlan munkamezőre lépve, szegényes tankönyvirodalmunknak egy használható tankönyvvel tett szolgálatot. Kádárta. Csomasz Dezső. III. „A református egyházak presbiterialis szervezete. — Irta: dr. Bartók György erdélyi református püspök. Ára 4 kor. 189 lap. Kolozsvárott. Egy nagy utánjárással, sok fáradsággal készült, nagyon időszerű érdemes munkával gazdagította e téren bizony szegényes irodalmunkat az erdélyi egyház
