Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-05 / 23. szám
399 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 400 Kúppal. Az egyházmegyei közgyűlés aztán úgy határozott, hogy „ez egyházak megfelelő iskolahelyiség állítására szorgalmaztalak.“ Borsosgyőr és Dereske már megépítették iskoláikat; Kúp pedig a jövő évben elodázhatatlanul épít. Sajnos, nem mai keletű dolog, hogy népiskoláink helyiségei a törvényes követelményeknek nem felelnek meg. Már az 1896 dik évi február 16-án tartott presbiteri gyűlésben rámutatott akkori érdemes főgondnokunk, hogy „türhetlen“ népiskoláink állapota. Ekkor még csak 2 tanítónk volt, növendék pedig 180. Ezért voltak elégtelenek a tantermek befogadásukra. Indítványozta a főgondnok, hogy harmadik tanítói állást állítsanak föl. Az egyháztanács helyesléssel fogadta az indítványt s egyúttal küldött ki egy bizottságot annak megvizsgálására : „célszerű volna-e a jelenlegi iskolát úgy kiépíteni, hogy abban a harmadik osztály elhelyezhető volna, esetleg terjesszen tervet és költségvetést az egyháztanács elé“. A harmadik tanító az 1898—99. tanévre be is állíttatott. Építkezés azonban nem történt; nyilván az udvarnak rendkivül szűk volta miatt. Az iskola az ó-kollégiumban helyeztetett el; ott, a hol most egyházi szolgánk lakik. Zsellérkedett hát úgy ebben az évben, mint a következőben is a régi polgári iskola egyik szobájában (a Barátok utcájában,), a hol az egyik vizsgáló jelentése szerint „tűrhetetlen volt az állapot.“ Ily nyomorúságos helyzetünkben szinte föllélekzettünk, mikor 1900 őszén egy helyen, az ó-kellégiumban helyezhettük el mind a három iskolánkat. Úgy véltük, hogy ha nem mintaszerű is, de legalább tűrhető lesz ott helyzetünk 10 — 12 évig. Ma már tapasztalásból tudjuk, hogy itteni helyiségeink nem csak hogy szegényesek, de több szempontból határozottan kifogásolhatók is. A hiáuyok szembeötlők és aggasztók. Nem csoda, ha már az első látogatáskor észrevette azokat az egyházmegyei canonica visitatio is, meg a körfelgyelő is. Termeink valósággal szükek és alacsonyak. Az egyik 48, a másik 54 és a harmadik 66 Q méter. A kicsi területet a magasság se pótolja, mert nincs 3 méter. Ajtók, ablakok, padlók mind rossz állapotban vannak ; 2 tanterem emeleten van, melynek lépcsője és folyosója szűk. A városi szabályrendelet ma már a város végein építkező szegény embereknek se engedi meg, s éppen közegészségi szempontból, hogy szobáik 3 méternél alacsonyabbak legyenek. Mind ehhez jő még, hogy az iparos tauonook is abba az épületbe járnak ; a II. emeletre ugyan, de ugyanazon lépcsőn és folyosón. Mit tegyünk? Az egyháztanács többsége az 1901. január 20-án tartott presbiteri gyűlésen éppen az iskolák megfelelő elhelyezése céljából határozta el az Ajkaytelek megvételét. Vegyük fel az elejtett fonalat. Azóta 3 évnél több idő telt el. Nagyon elég a dolog komoly megfontolására és mérlegelésére. Iskoláink az Ajkay-telken városunknak egyik legszebb részén, ha nem is éppen a középpontján, de mégis központi helyen, főiskolánk tőszomszédságában lennének. A Jókai-utca legszélesebb összes utcáink közöU,«* éppen ezért a legszellosebb és a legvilágosabb. A teleknek, mint vízválasztó vonalnak magassága körülbelül megfelel a főtér magasságának. Udvar felől pedig szabad tér határolja : a kertek és a mező. Tehát első kézből jő ide a pormentes, tiszta levegő. Itt oly módon lehet elhelyezkedni, hogy egészen kielégíthetjük az orvosoknak, szakavatott mérnök-építőmestereknek és népnevelőknek azt a mind sürgetőbb kívánságukat, hogy isko'aépiileteink ne legyenek hangulat nélküliek, sivárok; hogy ne szűk utcában, félreeső helyen, bérkaszárnyák közé, hanem lehetőleg szabad, napfényes helyen építsük azokat, ahol minden oldalról kaphatnak világosságot és levegőt; így nem csak egészségesek lesznek azok, hanem vidám és áhltatos hangulatot is keltenek a gyermekekben. De nem csak a hely általában, hanem maguk a tantermek is kifogástalanok lennének. A kaputól jobbra, a Váli-ház felé eső utcai rész ugyanis adna 2 olyan tantermet, amelyek közül az egyik 79, a másik 80 □ méter lenne. A belső világosságuk 7-60 széles 350 méter magas lenne. Egészen megfelelő méretek. Mind* egyikhez lenne még zárt folyosó is. A harmadik tanterem, a mi a kocsiszínből és a mellette levő helyiségből készülne, 92 Q méter lenne. Ez már alkalmas lenne vallásos esték tartására is, ami szintén igen fontos szempont. Ámde megbirjuk-e? Mibe kerül? 1. Vételár.................................................... 60000 K. 2. A vételár %'a* Mivel iskolai célokra vesszük a rendes %-nak csak felét fizetjük 1290 „ 3. Átalakítási költség úgy, hogy a 3 tantermen kívül mind a 3 tanítónknak ott lenne a lakása, Török János mérnök úr számítása szerint................................................................... 6783 „ Az összes költség e szerint lenne . . 68073 K. Ennek fedezésére 70.000 korona törlesztéses kölcsönt vennénk fel, 50 éves törlesztésre, 4-85tí/, mellett. E kölcsön után tehát 3395 koronát kellene fizetnünk évenként. E 3395 korona fedezetéül szolgálna : 1. Jílek tanító úr mostani lakásának évi béréből fönmaradó tiszta haszon .... 800 K. 2. Az ó kollégium otthagyásával megszűnő kiadás...................................................... 366 „ 3. A II. és III. tanító lakbére, mivel ezek ie természetben kapnának lakást .... 600 „ 4. A templomudvarban levő régi iskola bére 400 „ 5. Az Ajkay-teleknél a Tapolcán túllevő kertek évi tiszta haszna.................. 450 Összesen : 2616 K. Az évi kiadás tehát lenne . 3395 K. Az évi fedezet lenne ... 2616 „ Mutatkozó hiány : 779 K. Erre, vagy ha a hiányt kerek számban 1000 koronára vesszük is, fedezetül kijelöljük az alapítványi tőke kamatát. A vevés és építkezés költségének törlesztéses kölcsönnel való fedezése igen előnyös a gyülekezetre. Mert ha csak 5°/0 tiszta hasznot számítunk is kiöűlevő tőkéink után — pedisr 6 és 7°/A-ra kamatoz-
