Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-05 / 23. szám
397 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 398 házkerület egyenlő számú képviselőket küldjön a zsinatra. Hogy miért? Szerintem annak is meg van a maga oka. Mindenik egy külön önálló testület, mindenik egy püspöki hivatalt tart fen s egy kormányzó testületé van. Mindezek teherrel járnak. Ha valamelyik kerületben igen sok a lélekszám, ez az ő szerencséjük, mert kevés áldozattal fenntarthatják; ahol pedig kevés a hívek száma, ott sokkal többe kerül ezen kormányzó testület fentartása. Kell, hogy ezen ügy megvitattassék a zsinaton, már csak azért is, mert az adóterhek rendezésénél fontos kérdés, hogy kik lesznek annak tagjai? Ha olyan egyének tanácskoznak és hoznak törvényt ott, akik egyáltalán nem ismerik a ref. hívek óriási terheit, nem is lehet kívánni, hogy ezek leszállítása mellett foglaljának állást. Pedig ütött az utolsó óra, ha a zsinat ez évben le nem szállítja az egyházi adót, akkor nagyon sok egyházunk nem fog 10 év múlva zsinati képviselőre szavazni, mert elpusztul és nyoma sem marad. Lábod. Nagy Lajos, esperes. Nyílt levél nt. Thúry Etele akadémiai igazgató úrhoz. Nagy tiszteletű Uram. A közelmúltban sok szó hangzott el a theologiai szakoktatás reformjáról. Különösen felszínen volt e kérdés azon hírlapi közlemény után, mely gondolom a „Sárospataki Lapokéban két évvel ezelőtt jelent megs theologiai akadémiáink növendékéinek önmunkásságáról hozott szomorú statisztikát. Nem arról akarok most véleményt nyilvánítani, hogy miként reformáljuk a szakoktatást; azt sem akarom indokolni, hogy a német nyelv, gazdaságtan s közegészségtan tanítására használt időt nemcsakhogy célravezetőbb dolgokra fordíthatnánk, de azt határozottan szükségtelennek s igy elveszettnek tartom : most alább megnevezett tettemmel esak azon irányra akarok rámutatni, amely irányban az intenzivebb képzést akadémiánkon föltétlenül szükségesnek tartom. Ezen irányt a következőképp jelölöm meg. Kitűzöm pályatételül a hitvitákban oly gazdag 17-ik század egyik legérdekesebb munkáját, Pázmán Péternek „Az isteni igazságra vezető kalauzát.“ Ez elsőben is tartalmilag ismertetendő s azután ellenérvekkel cáfolandó. Fősulyt ez utóbbira kell fektetni. Pályázhat minden pápai ev. ref. papnövendék. Pályázati határidő 1904 évi szept. 1. Azért tűzöm ezt határidőül, hogy a nagy szünidőben aki dolgozui akar, legyen munkájának bizonyos iránya. Ami a pályatételt illeti, ismerem a kérdés nehézségeit s éppen ezért nem várok tökéletes munkát; célom csak az, hogy növendékeink ismerjék meg e munkát, fölötte gondolkozzanak. Hiszem, sőt tudom, hogy belőle hiterősödést nyernek. Megjegyzem még, hogy a pályázók felhasználhatják Balduinus Frigyesnek a Kalauzra adott válaszát Pályadíj : az őszi egyházkerületi közgyűlés alkalmával mint képviselőnek járó fuvar és napidíjam öszszege, ami, ha a gyűlés esetleges rövidsége miatt 30 koronára nem mennne, 30 koronára kiegészítem. Nagytiszteletü Uram, kérem szíveskedjék ezen levelemet a mélyen tisztelt theologiai tanári kar elé terjeszteni oly célból, hogy ajánlatom el vagy el nem fogadása fölött határozzon. Elfogadás esetén kérem ezt kihirdetni theologiai akadémiánk növendékei között.— Szeretem hinni, hogy találkoznak, akik szünidejük egy részét legalább életcéljuknak megfelelő hasznos munkára ohajíva fordítani nem engedik, hogy pályatételem meddő legyen. Végül megenged Nagytiszteletüséged, hogy e helyen kérem fel nt. Barakonyi Kristóf homokszentgyörgyi lelkész, Tóth Kálmán deáki lelkész és Patai Károly szeosei lelkész barátaimat a bírálói tisztség elfogadására. A pályamunkák Barakonyi Kristóf úrhoz adandók be s a pályadíj, a legjobb munka jutalmazására f. évi okt. 31-én föltétlenül ki fog adatni. Fogadja nagytiszteletüséged kiváló tiszteletem nyilvánítását. Csetény. Bállá Endke, ev- ref. lelkész. A pápai ev. ref. gyülekezet köréből. A pápai gyülekezetét már az 1901. évi egyházmegyei közgyűlés felhívta, hogy a törvény követelményeinek megfelelő iskolahelyiségekről gondoskodjék. Ez év tavaszán aztán készíttetett tervet arra is, hogy a templomudvarban hogyan lehetne megfelelő iskolákat építeni, valamint arra is, hogy az u. n. Ajkay-telken hogyan lehetne elhelyezkedni. A presbitérium április 17-én kimondta, hogy a templom udvarban a hely rendkívül szűk volta miatt nem lehet iskoláinkat elhelyezni, s elvben elfogadta az Ajkay-teleknek iskolai célokra való megvételét az alatt a feltétel alatt, ha a vételár és átalakítás költségeire valamelyik pénzintézettől felajánlható biztosítékaira 70.000 korona törlesztéséé kölcsönt kaphat a gyülekezet. A Magyar jelzálog Hitelbank és egy másik pénzintézet is hajlandó a kölcsönt megadni. A tulajdonos pedig kész eladni a telket. Ezek folytán a presbitérium javasolja az egyházközségi közgyűlésnek, hogy a szóban forgó telek megvételét határozza el. Javaslatának indokolását a következőkben közöljük. Egyházmegyénk tanügyi bizottsága már az 1901. évben iskoláinkra vonatkozóan azt jelentette az egyházmegyei közgyűlésnek, hogy tantermeink nem felelnek meg a törvényes követelményeknek. E részben egy sorban állottunk akkor Borsosgyőrrel, Dereskével és 23*
