Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-05 / 23. szám

397 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 398 házkerület egyenlő számú képviselőket küldjön a zsinatra. Hogy miért? Szerintem annak is meg van a maga oka. Mindenik egy külön önálló testület, mindenik egy püspöki hivatalt tart fen s egy kormányzó testületé van. Mindezek teher­rel járnak. Ha valamelyik kerületben igen sok a lélekszám, ez az ő szerencséjük, mert kevés áldozattal fenntarthatják; ahol pedig kevés a hí­vek száma, ott sokkal többe kerül ezen kor­mányzó testület fentartása. Kell, hogy ezen ügy megvitattassék a zsi­naton, már csak azért is, mert az adóterhek rendezésénél fontos kérdés, hogy kik lesznek annak tagjai? Ha olyan egyének tanácskoznak és hoznak törvényt ott, akik egyáltalán nem is­merik a ref. hívek óriási terheit, nem is lehet kívánni, hogy ezek leszállítása mellett foglaljá­­nak állást. Pedig ütött az utolsó óra, ha a zsi­nat ez évben le nem szállítja az egyházi adót, akkor nagyon sok egyházunk nem fog 10 év múlva zsinati képviselőre szavazni, mert elpusz­tul és nyoma sem marad. Lábod. Nagy Lajos, esperes. Nyílt levél nt. Thúry Etele akadémiai igazgató úrhoz. Nagy tiszteletű Uram. A közelmúltban sok szó hangzott el a theologiai szakoktatás reformjáról. Különösen felszínen volt e kér­dés azon hírlapi közlemény után, mely gondolom a „Sárospataki Lapokéban két évvel ezelőtt jelent megs theologiai akadémiáink növendékéinek önmunkásságá­ról hozott szomorú statisztikát. Nem arról akarok most véleményt nyilvánítani, hogy miként reformáljuk a szakoktatást; azt sem aka­rom indokolni, hogy a német nyelv, gazdaságtan s köz­egészségtan tanítására használt időt nemcsakhogy célra­vezetőbb dolgokra fordíthatnánk, de azt határozottan szükségtelennek s igy elveszettnek tartom : most alább megnevezett tettemmel esak azon irányra akarok rá­mutatni, amely irányban az intenzivebb képzést akadé­miánkon föltétlenül szükségesnek tartom. Ezen irányt a következőképp jelölöm meg. Kitűzöm pályatételül a hitvitákban oly gazdag 17-ik század egyik legérdekesebb munkáját, Pázmán Péternek „Az isteni igazságra vezető kalauzát.“ Ez első­ben is tartalmilag ismertetendő s azután ellenérvekkel cáfolandó. Fősulyt ez utóbbira kell fektetni. Pályázhat minden pápai ev. ref. papnövendék. Pályázati határidő 1904 évi szept. 1. Azért tűzöm ezt határidőül, hogy a nagy szünidőben aki dolgozui akar, legyen munkájának bizonyos iránya. Ami a pályatételt illeti, ismerem a kérdés nehéz­ségeit s éppen ezért nem várok tökéletes munkát; cé­lom csak az, hogy növendékeink ismerjék meg e mun­kát, fölötte gondolkozzanak. Hiszem, sőt tudom, hogy belőle hiterősödést nyernek. Megjegyzem még, hogy a pályázók felhasználhat­ják Balduinus Frigyesnek a Kalauzra adott válaszát Pályadíj : az őszi egyházkerületi közgyűlés alkal­mával mint képviselőnek járó fuvar és napidíjam ösz­­szege, ami, ha a gyűlés esetleges rövidsége miatt 30 koronára nem mennne, 30 koronára kiegészítem. Nagytiszteletü Uram, kérem szíveskedjék ezen le­velemet a mélyen tisztelt theologiai tanári kar elé ter­jeszteni oly célból, hogy ajánlatom el vagy el nem fo­gadása fölött határozzon. Elfogadás esetén kérem ezt kihirdetni theologiai akadémiánk növendékei között.— Szeretem hinni, hogy találkoznak, akik szünidejük egy részét legalább életcéljuknak megfelelő hasznos mun­kára ohajíva fordítani nem engedik, hogy pályatételem meddő legyen. Végül megenged Nagytiszteletüséged, hogy e he­lyen kérem fel nt. Barakonyi Kristóf homokszent­­györgyi lelkész, Tóth Kálmán deáki lelkész és Patai Károly szeosei lelkész barátaimat a bírálói tisztség el­fogadására. A pályamunkák Barakonyi Kristóf úrhoz adan­dók be s a pályadíj, a legjobb munka jutalmazására f. évi okt. 31-én föltétlenül ki fog adatni. Fogadja nagytiszteletüséged kiváló tiszteletem nyil­vánítását. Csetény. Bállá Endke, ev- ref. lelkész. A pápai ev. ref. gyülekezet köréből. A pápai gyülekezetét már az 1901. évi egyház­­megyei közgyűlés felhívta, hogy a törvény követelmé­nyeinek megfelelő iskolahelyiségekről gondoskodjék. Ez év tavaszán aztán készíttetett tervet arra is, hogy a templomudvarban hogyan lehetne megfelelő iskolákat építeni, valamint arra is, hogy az u. n. Ajkay-telken hogyan lehetne elhelyezkedni. A presbitérium április 17-én kimondta, hogy a templom udvarban a hely rend­kívül szűk volta miatt nem lehet iskoláinkat elhelyezni, s elvben elfogadta az Ajkay-teleknek iskolai célokra való megvételét az alatt a feltétel alatt, ha a vételár és átalakítás költségeire valamelyik pénzintézettől fel­ajánlható biztosítékaira 70.000 korona törlesztéséé köl­csönt kaphat a gyülekezet. A Magyar jelzálog Hitel­bank és egy másik pénzintézet is hajlandó a kölcsönt megadni. A tulajdonos pedig kész eladni a telket. Ezek folytán a presbitérium javasolja az egyházközségi köz­gyűlésnek, hogy a szóban forgó telek megvételét ha­tározza el. Javaslatának indokolását a következők­ben közöljük. Egyházmegyénk tanügyi bizottsága már az 1901. évben iskoláinkra vonatkozóan azt jelentette az egy­házmegyei közgyűlésnek, hogy tantermeink nem felel­nek meg a törvényes követelményeknek. E részben egy sorban állottunk akkor Borsosgyőrrel, Dereskével és 23*

Next

/
Thumbnails
Contents