Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-18 / 42. szám
Tizennegyedik évfolyam.42. szám. Pápa, 1903. október 18. A lap szellemi részét illető közleményei* a szerkesztőséghez Kis József felelős szerkesztő czimére küld emlők. Az előfizetési dijak (egész évre 8 kor., félévre 4 kor.), hirdetések, reclamatiék Faragó János főtmmkatárs czimére küldendők. Kerületi gyűléseink reformjáról. Főtiszteletü Lelkészi Értekezlet! Most, a midó'n e díszes testületben a felolvasói széket elfoglalom, egy kép tűnik fel lelki szemeim előtt. Jeruzsálemtől egy futamotnyira, a kanyargó Jordán partjai mellett, Istentől megáldott napsugaras mezőben sokaságot látok, egy daróc ruhába öltözött férfiú beszédét hallgatva. Szinte fülembe cseng az érces hang, amint hirdeti az egybegyült sokaságnak : „Kiáltó szó vagyon a pusztában ! készítsétek meg az Urnák utát és egyengessétek meg az ő ösvényeit !“ (Ezs. 40. r. 3. v.) Ez János, ama keresztelő. Most hirdeti az Isten országa építésében, az Isten által ígért Messiás várásában tévesztett ösvényeken haladó hivatalos és nem hivatalos világnak, hogy Isten anyaszentegyházát, az igaz vallásosságnak, a tiszta erkölcsnek felszentelt templomát, nem azon a módon és azon az utón lehet megtalálni és felépíteni, amelyen haladnak, hanem ha az Urnák útját a megtérés által készítik és az ösvényeit a megkeresztelkedés által egyengetik. Egyedül áll az ember hirdetett tudományával. Nem hirdettek ilyet eddig sem Jeruzsálemben, sem Jerikóban. Beszédei kemények, talán az akkori elegáns világ előtt durváknak és sértőknek is tetszenek, csak úgy mint tekintete és öltözete is. De egyedülisége mellett sem honol félelem szivében, az egész világ megcsontosodott vallási rendszerével s téves utón haladó irányával szembeszáll s kimondja azt bátran, ami lelkében él. Főt. Lelkész Értekezlet! Én csak egytalentumos szolga vagyok s az elbizakodás és az önhittség bűnébe esném, ha magamat Isten eme kedves embere és választott edénye, Keresztelő Jánoshoz hasonlítanám. Ezt nem is teszem. Csak a fenntálló viszonyok és körülmények nagy hasonlatosságára utalok, mely az ő akkori és az én mostani helyzetem között van. En arra vállalkoztam jelen felolvasásommal, hogy szembeszállók egy évek során megcsontosodott rendszerrel, mely felettes hatóságainkat s ezek között az egyházkerületet is, egyszerű közigazgatási hatóságokká sülyesztette alá s az ennek következtében előállott vallás iránti közöny és hidegség csüggesztő pusztaságában ezt kiáltom : „Készítsétek az Urnák utát és egyengessétek az ő ösvényét.“ Ezzel a vállalkozásommal én is egyedül állok eddig a hivatalos világgal szemben; meglehet egyedül is maradok s szavam kiáltó szó leszen a pusztaságban, nem hozza meg az óhajtott eredményt azonnal. De lelkemben él a remény, hogy idők múltán valósággá fog érni az eszme, melynek hirdetésére vállalkoztam s az Isten anyaszentegyháza épül és gyarapodik hivő lelkekben általa. Mit óhajtanék én ? Azt, hogy minden felettes hatóságunk s főleg az egyházkerület, első sorban lenne az evangéliomi tiszta tudomány terjesztésében az Isten anyaszentegyházának építésében, a vallásos hitéletnek az emberi szivekben ápolása és fejlesztésében buzgó tényező s csak másodsorban lenne közigazgatási hatóság. Azt óhajtanám, hogy őszi gyűléseinknek első napja lenne a hitélet emelésére és szilárdítására alkalmas beszédek , felolvasások és magyarázásokban bővölködő vallásos összejövetel vagy matiné, mely a nagy nyilvánosság számára tartatván, végeredményében kiszámíthatatlan hatással lenne Isten anyaszentegyházának az emberi szivekben való építése tekintetében. Lenne ez tűzhelye a valódi tudományosság és műveltségnek, hirdetője a felekezeti korlátokon felül emelkedő emberszeretet nagy törvényének, világító torony az egyházkerület közönsége előtt, az evangélomban fekvő nagy eszmék, az igazi szabadság, testvériség és egyenlőség s általában az Isten országának a földön való mikénti megvalósításában. Hirdettetnék itt Isten, az örökkévaló, akinek léte, az általa a nagytermészetben, az emberi életben s a lélek világában adott annyi jelenségek és bizonyságok közül, a legekklatánsabb és az egyéni eredetiség és kép-42* * Az egyház és iskola köréből. c Ä dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. t megjelenik minden vasárnap. c
