Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-01 / 5. szám
75 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 76 A főgymnasiumi tanári kar az iránt folyamodott, hogy lakpénze addig is, mig a tanári fizetések generalis rendezése megtörténnék, 400 K-ról 600 K-ra emeltessék föl. A kérvény szintén a gazdasági tanács elé került, hogy a tavaszi egyházkerületi gyűlésnek javaslatot tegyen. Nagyon kívánatos ezen, már régebben hangoztatott, méltányos kérésnek a teljesítése nemcsak a pápai lakásviszonyokra való tekintetből, hanem azért is, mert az egész országban egyedül állanak a pápai főgymn. tanárok a maguk 400 K lakáspénzükkel. Mindössze 2600 K-ról van szó; ez, úgy hisszük, nem zavarná meg az egyházkerületnek, illetőleg a főiskolának nagyon is reális költségvetését. A főgymnasiumban a párhuzamos osztályok rendszeresítése s más, ezzel összefüggő dolgok ügyében való javaslat készítésére Czike Lajos főisk. gondnok ur elnöklete alatt bizottság küldetett ki, melynek tagjai a gazdasági tanács tagjai s az igazgatók. Nehéz kérdés, megoldása még nehezebb. Jobb szeretnénk, ha az alsóbb osztályok párhuzamosításáról kellene gondoskodnunk ! A főiskolai tanári karnak azon javaslata, hogy a főisk. könyvtárt, régiségtárt és természetrajzi museumot a museumnak és könyvtárnak orsz. főfelügyelőségének hatáskörébe adjuk, pártolólag kerül az egyházkerületi közgyűlés elé. Ezzel a gyűlés, miután Molnár Béla világi gondnok köszönetét mondott a tagoknak a megjelenésért, az elnökség éltetésével véget ért. Sok dolga lesz a legközelébb tartandó plenáris ülésnek ! x. y. KönyiismEiTtEtés. Jellemképek a bibliából. Templomi elmélkedések a vasárnap délutáni istenitiszteletekre. Irta: Bocsor Lajos külső-somogyi esperes. „Isten a világnak nemcsak systémát, hanem történelmet ; nemcsak törvénycikkeket, hanem egy életet és halált . . . adott,“ mondja Dobos. S a biblia egyik értelemben ép az által élet könyve, hogy az emberiség szellemi fejlődésének történelmét tünteti föl s a való életet híven tükrözi vissza. Elevenen és hűséggel rajzolja le s mutatja be egy ezredévnél hosszabbra terjedő korból nemcsak a hit hőseit és azoknak küzdelmeit, törekvéseit, hanem a hit ellenségeit is cselekedeteikkel együtt. A szentirásban lapozva rendkívüli változatosságban találkozunk alakokkal, férfiakkal és nőkkel, a kik jellemükre, sorsukra, törekvéseikre sokszor homlokegyenest különböznek egymástól. A kiknek gondolkodásuk és érzelmeikben, beszédeikben, és cselekedeteikben magunkra ismerünk. Valóban éljenek az emberek az óceán által elválasztott világrészekben, vagy válasszák el őket az időben évszázadok, évezredek ; változzék bár a ruha, melyet viselnek, változzék a szokás, a nyelv: az emberi kebel, a szív ugyanaz marad. Ezért van az, hogy a bibliai alakok sohasem tévesztik el reánk hatásukat. A magasztos eszmékért hevülő, nemes célokért küzdő, valamint a testiség fogságába esett, bűnben fetrengő alakjai is mind okulásunkra szolgálnak. Buzdítanak, vagy óva intenek. Ezért alkalmas a szentirás a tanításra, a feddésre, a buzdításra és megjobbitásra. Ezért részünkről mindig örömmel üdvözöljük az interpretátorokat, a kiknek érzékük van a jellembeli sajátságok iránt és azokat helyes felfogással ki is tudják domborítani, — és e mellett a keresztyén szószék gyakorlatias rendeltetését sem tévesztik szeraelől. Ilyenül üdvözöljük Bocsor Lajost, kinek „Jellemképek a bibliából“ c. szerény igényekkel fellépő, de igen jóravaló munkáját akarjuk ismertetni. 1 — 3. Jézus megkisértetése. — Részletesen tárgyalja a pusztai jelenetet. Nagyon helyes, hogy a mélyebb értelmű kérdéseket csak könnyedén érinti, s nem megy bele azoknak tudományos, száraz fejtegetésébe. De, a mennyire lehet megkeresi és levonja az életre alkalmazható tanulságokat. Használható, épitő beszédek. 4. Adám. Nagyon szépen fejti ki Istennek az első embert körülvevő gondozásából, hogy miként kell a szülőknek gondot viselni gyermekeikről. Tanulságos különösen az a fejtegetése, hogy mint az Isten az ős embernek egy tiltó parancsot adott, melynek áthágását keményen megbüntetni Ígérte: igy a szülők is szabjanak határt a gyermeki engedetlenségnek s ne engedjék, hogy azok legyenek a ház elkényeztetett paraucsolói. 5. A megvigasztalt Adám. Egész bátran összekapcsolható a 6-ikkal ,melyben Évát s benne a nőt mutatja be a maga felséges hivatásában. Összekötve sem lesz hosszú és unalmas a gyülekezet előtt. 7. Éva, az első nő a maga gyengeségeivel. Négy hibát vagy gyengeséget talál és jellemez Évában. Ezek : a beszédesség, a titkot tartani nem tudás, a kíváncsiság és nagyravágyás s ezektől való ovakodásra inti a nőket. 8—9. Lót menekülését, a 10-dik Lót feleségének bünhödését tárgyalja. Alapgondolata, hogy az ember figyelmezzen mindenkor ar Ur intő szavára s magának tulajdonítsa a veszedelmet, ha az Ur intésére nem hallgatván — az reá következik. Tanulságokkal teljes, a figyelmet mindvégig lekötő előadás. 11-14. Rebeka. (1. Mózes XXVII: 1—46.) — Négy részre osztva tárgyalja az elaggott Izsáknak Rebeka által kieszelt furfangos rászedetését és annak következéseit. Szerző e történet főszemélyeiben is meglát minden jellemvonást; bölcs életszabályokat közöl a hallgatók épülésére. 15—17. A bujdosó Jákób. — Három beszédben végig kisérvén Jákobot menekülő utján, végül két szép tanulságot nyújt. Az egyik, hogy Isten sohasem hagyja el választottait, sőt azoknak élete folyását úgy intézi, hogy a látszólagos bajok által is boldogságuk előmozdítására vezettessenek. Tehát a reánk jövő szenvedések alatt kétségbeesnünk nem szabad, mert Isten gondot visel. A másik az, hogy az embernek nem szabad arról megfelejtkezni, mivel tartozik Istennek jóságáért. Mindnyájan bujdosók vagyunk az élet pusztáin; de mint Jákóbbal: velünk is ott van az Ur, Őriz minket szüntelen ; azért szivünkben ott kell lenni a háládatosság emlékkövének, — a mi gondviselőnkről való megemlékezésnek s az iránta való hűségnek. '18. Othniel. A kapzsi, elégedetlen vő találó rajza. Mindjárt az előadás kezdetén leköti a figyelmet, hogy
