Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-12-06 / 49. szám
805 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 806 a gyakorlati módon szerzett s ebből elvont elméleti ismereteket. 8. Mily cselekvő munkát végeznek az egyes évfolyamok ? «) Az I. évesek a paedagogia tanárának és a gyakorló-iskolai tanítóinak példaadása szerint a gyülekezés idején megfigyelik a gyermek testi életét. Tapasztalataikról havonkint egy dolgozatot szerkesztenek. A paedagógia tanára a test- és egészségtani órával kapcsolatosan előkészíti a növendékeket a megfigyelésre A heti megfigyeléseket minden hét szombatján megvitatják egy erre rendelt külön órán. b) A II. éves tanulók a gyülekezés idején a paedagógia tanárának és a gyakorló-iskolai tanítónak példaadása szerint megfigyelik a gyermekek lelki életét. A II. évesek bizonyos sorrend szerint egész napot töltenek a gyakorló-iskolában. Ekkor a gyakorló-iskolai tanító vezeti őket a megfigyelésben. A tapasztalatszerzés módjára nézve előkészíti őket a lélektan tanára s minden hét végén szombaton egy erre rendelt külön órán megvitatják az egybegyüjtött tapasztalatokat. A II. éves növendék, amikor napos, már kisebb gyakorlati fellépésekkel is próbát tesz kellő előkészítés mellett. Kivonul 1 — 1 évfolyammal a másik szobába s olvastatja őket, számolgat velők, verset kérdez ki, az udvaron játékot rendez, daloltat, slöjd-munkával foglalja el a gyermekeket. A II. évesek is havonként egy dolgozatot írnak tapasztalataikról. c) A III. éves tanulók osztályonkint megfigyelik a gyakorló-iskolai tanító minta-tanításait. Erről jegyzeteket készítenek, megfigyeléseikről számot adnak. Ekkor egybekapcsoljuk a dologgal a gyermek testi és lelki életében észlelt tapasztalatokat. így veszik észre, mint kell a tanítás tolyamán az egyes gyermekek testi és lelki sajátságaira tekintettel lennünk, vagyis miben áll a „nevelve tanítás“ elve. A haladás magasabb fokán előkészítjük őket egyes rendszeres fellépésekre. Elkészítik a mi útbaigazító segítségünkkel tanításuk tervezetét, ezt átvizsgálja a szaktanár és a gyakorló-iskolai tanító, ráírják észrevételeiket s újra kifejtik a dolgot Minden tanulót az egész osztály jelenlétében készítünk elő a tanításra. A növendék előttünk és társai előtt tanít. Ezt követi tanításának a megvitatása. Itt is jelen van a szaktanár és a gyakorló-iskolai tanító. Kívánatos, hogy a paedagógiai kiképzés minden részében a többi szaktanár is részt vegyen ; mindenesetre ott kellene a szaktanárnak lennie, mikor az ő szaktárgyából tanít a növendék. A III. évesek a beszéd-értelemgyakorlatból, számolásból , irva-olvasásból és olvasmánytárgyalásból tartanak gyakorlati tanítást. d) A IV. éves tanulók gyakorlati kiképzése már nagyobb körű s felöleli a népiskola minden tárgyát. A III. és IV. évesek is megjelennek a gyakorló-iskolai gyermekek között a gyülekezés idején. Felújítják és bővítik az I —II. illetve III. osztályban szerzett megfigyeléseket, vonatkoztatják gyak. tanításuk tárgyára és anyagára. Kiképzésük módja éppen úgy halad, mint a III. éveseké. LÁNG MlHÁLY. Az alap- és lelkészképesítő vizsgálati tételek az 1904-ik évre. A theologiai akadémia tanári kara 1908. évi nov. 26-án tartott ülésében az alap, az első és a második lelkészképesítő vizsgálati tételeket a következőképpen állapította meg : I. Alapvizsgálatra : Bevezetésből : A Példabeszédek könyvének isagogiai ismertetése. — Egyháztörténetből : Párhuzam a németországi és schweizi reformáció között. Bölcsészettörténetből: Berkeley ideálizmusának birálatos ismertetése. II. Első lelkészképesítő vizsgálatra : Biblica theologiából: A váltság és a megigazulás Pál aposrol 4 főlevele szerint. — Hittanból : A kijelentés és a szentirás. — Erkölcstanból : A szabad akarat. III. Második lelkészképesítő vizsgálatra: Egyházjogtanból : A presbiteri kormányforma kifejlődése a magyaregyházban. — Magyar prot. egyháztörténetből: Dévai Biró Mátyás reformátori munkássága kútfőkre hivatkozással tárgyalva.- — Egyházi beszéd textusok : Bir. VII : 2 - Jób XX : 4-6 ; Példb. IV : 23 ; Hoseás XIII : 6 ; Luk! XVII : 10; János XVI : 83; 1. Kor. IX : 26 ; 1. Tim. V : 8. — Biblia magyarázati szakaszok : 1. Móz. XIII : 1—18; 1. Sám. XXVI: 1—12; 1. Kir. III: 5—14 Nehemiás Vili: 21 — 32; Zsolt. XV : 1 — 5; Máté IX: 9 — 13; Márk XII : 18—26 ; Ap. cs. XIII: 14; Rom. XIII: 7—14; Kol. Ill : 16--25 ; 1. Pét. 1:13 — 16; Jel. XXI : 1 - 4. A dolgozatok beadásának határideje 1904. évi aug. 1, mely időre a munkák Thúry Etele igazgatóhoz küldendők. A vizsgálattevők az értekezési tételek közül mindenik fokozaton egyet-egyet, azonkívül a Il-ik lelkészvizsgálatot tevők a kitűzött egyházi beszéd szövegek közül elő és utóimával szintén egyet tartoznak kidolgozni. A biblia magyarázati szakaszok mindegyikére úgy kell a vizsgázóknak elkészülniük, hogy arról a vizsgáló bizottság előtt szabatos és kimerítő magyarázatot tarthassanak s ezenkivül kötelesek a szakaszok közül egyet irásbelileg is kidolgozni s a többi Írásbeli dolgozatokkal együtt a theol. akad. igazgatójához beküldeni. Kelt Pápán, 1903. november hó 26-án. Csizmadia Lajos, Thúry Etele, theol. akad. tanárkari jegyző. theol. akad. igazgató. Elfogadtam Komáromban 1903. december 1-én. Antal Gádor, dunántúli ev. ref. püspök. Vfegyes I>özíeményEÚ. — Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Gyászhirek. Az egyik leghitbuzgóbb s legfényesebb múltú ref. mágnás családnak, a Degenfeld-Schomberg grófoknak gyászuk van. Egy szép reményekre jogosító ifjú grófnak: Idegenjeid-Schömberg Pálnak élete fáklyája aludt ki múlt hó 26-án alig 18 éves korában. — Temetése 28-án történt a szatmármegyei Erdő-Szádán, a
