Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-22 / 47. szám
773 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 774 gazdagítja lelkét. Az adatoknak a tanári gyűlésen való tárgyalásával megközelítő hűséges képet alkothatunk magunknak az egyes tanulókról. Enélkül én helyes tanítóképzést nem tudok elképzelni. Amely tanár tanítványainak testi és lelki életét helyesen tudja megfigyelni, az őket könnyebben szoktathatja a gyakorlóiskolai gyermekek megfigyelésére. F elhasználhatok-e a törzskönyvi adatok fegyelmi czélokra ? A miután a tanári testületet a törzskönyvi adatokat kellő megfigyelés és megfontolás után véglegesen rendezte, adandó alkalmakkor úgy a jutalmazásnál, mint a büntetésnél figyelembe kell venni. Ily eljárás nélkül sohasem lesz tudatos, okszerű sem a jutalmazás, sem a büntetés. Az említett eljárás biztosítja a fegyelmezés nevelő hatását-4. Mely intézkedések történjenek a gyakorló-iskolai tanulók egyéni tulajdonságainak tanulmányozására ? a) Belépéskor. Már a beíráskor vesszük szemügyre a gyermeket. Első megjelenése is sok megfigyelésre méltó anyagot nyújt. Ilyenek a gyermek járása, testtartása, bátor, félénk, elfogult megjelenése. Tisztaság, rend ruházatában, testében. Köszön-e vagy nem? Felel-e kérdésünkre vagy nem? Milyen magaviseletét tanúsít ami megszólításunkra? Szemügyre vesszük a gyermeket kisérő apát vagy anyát. Milyen a viselete, beszédje, arczkifejezése, rendje tisztasága, lelkülete, véleménye az iskoláról, a gyermekek tanításáról. Az iskolai tanítás megkezdésekor folytatjuk az újabb tapasztalatoknak a törzskönyvbe való bevezetését. A személyi adatok körébe tartozik; a gyermek neve, születési helye, kora vallása, anyanyelve, a gyermeken tapasztalható rend, tisztaság, modor, viselkedés, járás, futás, ülés, játék, beszéd, érintkezés társaival, a nagyobb tanulókkal, a tanitó\al szemben. Természetes, hogy a gyermektanulmányozást végző tanárnak és a gyakorló-iskolai tanítónak igen jól kell ismernie az elsorolt egyes nézőpontok részleteit s ezeknek a gyermekek életében való sajátos nyilvánításait. Kitünően kell ismernie a gyermek testi és lelki életének jellemző tulajdonságait. Aki kellő előtanulmányok nélkül kezdi meg a gyermektanulmányozást, az roppant nagy fáradozásának kevés hasznát fogja látui. A személyi adatokhoz nemcsak a gyermek iskolai, hanem utczai és házi élete is tartozik. Az adatok gyűjtésével visszamegyünk egészen a gyermek születéséig. Kikutatjuk öröklött és szerzett testi és lelki sajátságait. Kellő tapintattal egybegyüjtjük azokat a fontosabb testi és lelki mozzanatokat, amelyek a hat éven aluli korban a gyermek életében előfordultak. Eme adatok nagyon sok iskolai tapasztalathoz fogják megadni a felvilágosítást. Valamennyi gyermeken anthropometrikai méréseket eszközlünk. A munkát évfolyamonkint végezzük a tanítóképző tanulók segítségével. A lelki élet vizsgálódását nem a gyermekek tudattartalmán, hanem érző életők tartalmán kezdjük. így tudatuk tartalmára nézve sokkal hivebb tapasztalatokhoz jutunk. Aki meghódította a gyermekek érző világát, az nagyon könnyen hozáfér ismereteikhez. A gyermeknek nem szabad azt tudnia, hogy mi őt tanulmányozzuk. Mihelyt azt észreveszi, azonnal levetkőzi sajátos eredetiségét s mást tesz, vesz, mutat. Gyakori eset, hogy szándékosan félre vezeti a figyelőt, incselkedik. „Tudom én, tanító bácsi, mit akar. Úgy se mondok meg mindent — szokta mondani, ha kérdéseinkkel faggatjuk. Leghelyesebb meghódítani szivét s ezen át megtudni tudattartalmát. Gyermektanulmányozás az iskolai év folyamán. A gyermektanulmányozást az I. osztályban kezdjük meg. A tanulók a test- és egészségtanban való előhaladásuk szerint konkrét tapasztalatokat gyűjtenek a test- és egészségtani ismeretekhez. A tanár példaadása szerint eszközük a megfigyeléseket a gyakorló-iskolában a gyülekezés idején. Naponkint d. e. 6, d. u. is más 6 első éves tanuló jelenik meg a gyakorló-iskolában. így hetenkint kétszer kerül a sor 1—1 növendékre. Ugyanígy tesznek a II. éves tanulók is, csakhogy ők már a lelki élet ismertetésében tett előhaladás szerint a gyermekek lelki életét figyelik meg s felkeresik a konkrét tapasztalatok indító okait a gyermek testi életében. Ezeket is a szaktanár példaadásával vezeti. A szaktanárokat feladataik megoldásában a gyakorlóiskolai tanuló támogatja s ezért, — ha a gyermektanulmányozásra vonatkozó dolgokat nem ismerné, alapos tanulmánytárggyá teszi a kiképzés e módját. A megfigyelést a tanítóképző tanulók külön-külön 1—1 gyermeken kezdik meg. Arra kell törekednünk, hogy egy iskolai éven át minden egyes tanítványunk legalább 8 — 10 gyermeket tanuljon ki. Ha 1 — 1 tanítóképző tanulóra heti két látogatás esik, ez havonkint 8-at, évenkint 70-et tesz ki. Mondjuk pl. hogy 1 — 1 gyermek tanulmányozására 10 látogatás esik, ebben az esetben is 7 gyermeket ismerhet meg alaposan 1 — 1 éven át. Második feladatunk a tapasztalatok tudatossá tétele. Ez az egyes órákon történik az osztályban. Könnyű dolog, mert a tanár úgyis e tapasztalatokból vezetteti le a lélektani tanulságokat. Amint az idő előrehalad s a mi tanítványaink mindig több gyermeket ismernek ki, mi a közös vonásokat csoportosíttatjuk s megállapítjuk, miben egyezik meg, miben külömbözik a hat, a hét, a nyolc, a kilenc, a tiz éves gyermekek testi és lelki élete. A törzskönyv szerkesztését ide nem irom le külön, mert világosan kitűnik az az ezen fejezetben közlött dolgokból. A törzskönyvet a gyakorló-iskolai tanító, a szaktanárral és a növendékekkel együtt vezeti. A törzskönyvbe csak véglegesen tisztázott tapasztalatok jöhetnek. 5. Végezhetők-e tudományos célú vizsgálatok {kísérletek) a tanítónövendékeken s a gyakorló-iskolai tanulókon? Mily óvó intézkedések mellett? Erről majd csak akkor beszélhetünk, ha a tanítóképzők tanárait a tanítónövendékeken és gyakorló
