Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-22 / 47. szám
769 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 770 megszorítással sem az anya-társ és leány egyházak felsegélyezésére, ezután a missz. egyházakra nem áldozhat, hanem fedezze a szükségleteket teljes egészükben közalapi pénztár. De méltánytalan is a missz. egyházaknak a kér. államsegélyből való gyámolítása, mert úgy állhat a dolog, hogy a kevesebb lélekszámból, de sok apró szegény gyülekezetekből álló kerületek esetleg több missz. egyházról kötelesek gondoskodni, mint a nagy, sok lélekszámmal biró s igy aránylag jóval több államsegélyt élvező kerületek, mivel méltóztatnak tudni, hogy az államsegély is lélekszám után osztatik fel a kerületek között. 7. Központi kormányzatra 8038 K 88 /. Ez a legsérelmesebb pont, mert a 3. 4. 5. pont alattiak is — mint közszükségletek — ezen szegény egyházaknak adott segélyből tartatnak fenn s melyekhez a nagyobb egyházak semmivel sem járulnak. Ott felvannak mégis sorolva cim szerint, itt pedig csak általánosságban van felemlítve. Az mondatik a számadásban, hogy ezen öszszeg a gyülekezetek helyett adatik. Ez azonban nem úgy van. Mert ha a gyülekezetek helyett adatnék, akkor az évi járulékoknak alább kellett volna szállítatni. Mivel pedig minden egyház fizeti ma is azon járulékokat, melyeket ezelőtt évtizedekkel fizetett, tehát ezen összeg a gyülekezetek helyett nem adatik. Ha nem úgy áll a dolog, hogy mikor az államsegély megnyeretett, akkor statuálva lettek olyan szükségletek, melyek azelőtt nem voltak, melyek nélkül könnyen ellehetünk s megélhetnénk ma is, de mert ezen szükségletek olyanok voltak, hogy a hívekre nem volt kivethető a fedezet, egyszerűen elvétetett az államsegélyből. Mert ha ezen szükségletek oly komoly természetűek és nélkülözhetetlenek lettek volna, hogy azok létfentartásunkra szükségesek voltak, nem hiszem, hogy hi veink vonakodtak volna tőle s a kerület ki nem vetette volna. Miért mondom ezt sérelmesnek ? Azért, mert csak a nagy egyházakon van vele segítve, azok viszik el az oroszlánrészt, mig a kicsiny s szegény egyházak itt is csak morzsalékot kapnak abból, ami pedig teljesen az övéké volna. Nézzük meg, mennyivel kellene az egyes egyházaknak hozzájárulni ezen összeghez ? Minden lélekre vegyünk 3 fillért: Farkasdnak 100 K 8 f. Basal — 5 K 43 f. Tatának 102 „ 63 „ Kis-Korpád 4 „ 83 „ Ácsnak — 77 „ 07 „ Bajka — 4 „ 74 „ Negyednek 75 44 „ N.-Vázsony 4 „ 41 „ N.-Bajom 44 „ 25 „ Tihany — 2 „ 64 „ Csököly — 39 „ 42 „ Öcs — 3 „ 75 „ Darány — 37 „ 56 „sat.Varsány — 2 „ 28 „sat. Ennyi összegeket fizetett be a szegény egyházaknak adott államsegélyből a kerület a gyülekezetek helyett 9 év óta. Tehát 9 év alatt kapott Farkasd 900 K 72 f. Tata 923 K 67 sat. sat. Varsány pedig kapott ugyancsak 4 év alatt: 20 K 50 f. Öcs : 33 K 75 f. Tihany 23 K 49 fillért sat, sat. Ezen kis gyülekezetek szívesen megfizetnék a rájuk eső 2—5 koronát, mert az államsegélyből húszszorosán lennének kárpótolva. Az nem lehet, hogy segélypénzben a legnagyobb egyházak részesüljenek, mert azoknak az egyházi adója aránytalanul kisebb, mint a csekély népességű gyülekezeteké, mégis ezek alig kapnak morzsát, mig amazok viszik el a legnagyobb részt, úgy, hogy 25 szegény egyház sem kap együtt annyi segélyt, mint egy nagy gyülekezet. Ezen is kell okvetlenül segíteni, ha azt nem akarjuk szándékosan, hogy kis egyházaink összeroskadjanak. Vagy más alapból kell fedezni ezen közszükségletet, vagy kivetni lélekszám, igazság szerint, vagy ha lehet, törölni kell ezen újabb szükségletet. Hiszen ha nagyobb gyülekezetnek van szüksége valami rendkívüli csapás miatt, vagy nagyobb építkezésnél segélyre, nincs kizárva, hogy kaphat az államsegélyből. Hanem az a baj, hogy a nagy népességű egyházak, melyek éveken keresztül a rendes kiadás mellett fennállhattak, nagyobb kiadásaik nem voltak, nem építkeztek, segélyben azonban legnagyobb mértékben részesültek. 9. Rendkívüli szükségletekre 400 kor. Ez sok sesegély, ha gyülekezet kapja. 10. Pápai egyháznak évenként 1000 korona. Erre van szükség, nem azért, mert a pápai egyház szegény volna, hanem azért, mert nagy építkezés előtt áll. — Központi fényes, régi dicsőséggel ékeskedő gyülekezetünk, méltó a támogatásra. Ismét az a baj, hogy más székhelyeken is vannak gyülekezeteink, melyekzek építkezni kell s ezek feltehetik szintén azt a kérdést: Hát mi miért nem kapunk segélyt ? . . . Össszevonva az elmondottakat, méltóztatnak látni, hogy szegény és nyomorral küzdő egyházaink csak az 1 és 9 pont alatti segélyekkel gvámolíttatnak. Összesen 1982 K 50 f., azaz összes államsegélynek 7.2°/0-a. A többi 92.8°/0 különböző közszükségletekre, illetve legnagyobb része tőkésítésre fordíttatik, a kér. pénztár javára. Szegények vagyunk, kértük a segélyt s mikor megkaptuk, akkor a szegénységet elfelejtettük s szükség feletti kiadásokat teremtettünk. Azonban a nyomort elejteni nem lehet, kitör az, és ha sürgősen nem enyhítjük, pusztulás, romlás lesz a vége. Siessünk tehát, mig időnk van, mig el nem késünk, s törekedjünk teljes erőnkből arra, hogy a segélypénzek rendeltetésükre fordíttassanak. Jézus Krisztus tudakozta az írásokat. (James Stalker: „ Imago Christi, or the Example of J. Christ“ cimü angol müvének Vili. szakasza.) I. Valószínű, hogy Jézus 3 nyelven beszélt. Hazájának nyelve az aram volt, melyen néhány töredék mondása — fenmaradt az evangéliomokban, minő p. o. ez : Talitha, Kumi, — amely szavakkal Jairus leányát föltámasztotta. De ezen a nyelven aligha olvasta a szent ■
