Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-15 / 46. szám
753 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 754 a tanuld ne is vegye észre ami ifjutanulroányozási célunkat. Az internátussal egybekötött intézetekben az elsorolt adatok egybegyűjtése ugyan sok időt, fáradságot igényel, de nem nehéz feladat, ha az igazgató s a tanárok szívből szeretik tanítványaikat. Az anthropometrikai méréseket évről-évre pontosan eszközük a test-egészségtan és a testgyakorlat tanárai. Az adatokat bejegyzik a törzskönyvbe. Az iskolaév folyamán is állandóan megfigyelik a tanárok a tanulókat. Két törzskönyvbe vezetik az adatokat, az egyik az intézeti (iskolai), a másik az internatusi. Az iskolai törzskönyv szerkezetei. Minden tanuló részére legalább 20 üres oldalt számítunk, hogy négy évre elég helyünk legyen az adatok bevezetésére. A törzskönyv adatai : a) sorszám, b) név (születési helye, ideje, vallása), c) anyanyelve, ha nem magyar, melyik ? Most melyiket beszéli jobban ?) d) szülőinek neve (foglalkozása, testvéreinek száma, szüleinek jövedelme, lakása, ennek állapota, a község földrajzi viszonyai, ivóvize), e) a község lakosainak életmódja, szokása, Joglalkozása, műveltsége, vallási viszonyok; j) eddigi tanulmányai (hely, idő, eredmény, viselet), g) gyermekkorában mi akart lenni ? Mi volt az oka, hogy a tanítói pályát választotta ? h) Melyik a legkedvesebb dala, játéka? szeret-e szavalni, dalolni, mesélni? i) az anthropometrikai mérések eredményei ? j) szeret-e sokat mozogni ? milyenek mozgásai, járása, fordulása, ugrálása? szaladása ? szeret-e táncolni ? k) a testgyakorlásban (tornában) mily erőt és ügyességet árul el? a. torna melyik nemében ügyes, melyikben gyengébb ? I) mely munkát szereti jobban, az aktiv vagy passzív munkát ? m) inkább utánoz-e vagy alkot, teremt ? n) milyen a ügyelő ereje ? o) könnyen vagy nehezen érti meg az új ismeretet ? p) könnyen vagy nehezen tanul? r) milyen az okoskodó ereje ? csak utánzással tanult gondolatokkal okoskodik vagy a tanult gondolatokból önmagáról újakat szeret teremteni ? s) miről szeret képzelődni ? sz) minek örül leginkább ? mi okoz neki legnagyobb fájdalmat, bosszúságot ? t) milyenek vallásos, hazafias gondolatai, érzelmei ? ty) vágyai érzékiek-e inkább vagy szellemiek? v) megfér-e társaival? nem önző, haszonleső, fukar ? zjI mit tart tanárairól ? zs) hogy vélekedik a tanítói hivatásról ? milyen terveket sző jövőjét illetőleg ? Az internátusi törzskönyv adatai : 1. A növendékek fekvő helye rendes-e? ágyneműjét mint gondozza? meddig tartja tisztán 1 — 2—3 napig ? ügyesen veti-e meg az ágyat ? van-e szimetria munkájában ? van érzéke az egész ágy rendje és tisztasága iránt, vagy csak kiilszinre törekszik ? milyen ágyának környéke, éjjeli szekrénye ? kényes-e a hálószoba tisztasága tekintetében ? 2. A tanuló a mosdó szobában: Mosdásának módja. Megmossa-e jól kezét, karját, arcát, fejét, füleit, törzsét? kimossa-e száját? tisztán tartja-e körmeit? hogyan fésülködik, egyszerüen-e vagy divatosan ? nem utánozza-e fésülkÖdésével a felső 10,000 et, a jogászokat, mesterlegényeket ? milyen az Ízlése a fésiilködésben ? ha bajusza, szakálla yan, mit árul el azok gondozása tekintében ? 3. A tanuló öltözködése: Öltözködése rendes, tiszta-e ? Gondot visel-e kalapjára ? mint hordja azt ? Kabátja, mellénye, nadrágja, inge, gallérja, kézelője rendesen áll-e testén ? Tür-e ruházatán pelyhet, port, foltot, feslést ? Cipője milyen reggel, délben, este ? Nem olyan természetü-e, hogy amikor sétálni megy a városba, kiesipi magát, otthon meg nem bánja, akárhogy áll rajta a ruha? A tisztaságot, rendet önmagáért szerel i-e vagy csak azért, hogy másnak tessék ? 4. j± tanuló szekrénye. Hogy akasztja be ruháit? Beteszi-e a szekrénybe előzetes tisztogatás nélkül ? Hogy rakja össze fehérneműit, nyakkendőit? Hogy gondozza kalapját, sapkáját. Hogy helyezi el a szenyes ruhát ? Ügyel-e a szekrény zárjára ? 5. Dolgozó szoba. Milyen rendet és tisztaságot árul el dolgozó asztala általában véve ? Szépen rakja-e el könyveit s más iró- és rajzeszközeit. Gondját viseli-e könyveinek s más iskolaszereinek, hogy idő előtt el ne romoljanak ? Mint dolgozik, amikor ül és amikor áll ? Ha ül, nem rázza-e folyton a lábait? Könyökölve tanul, vagy helyes, szabályos ülő helyzetben. Hangosan szeret-e tanulni, vagy halkan, talán némán ? Gyorsan végez és felületesen, vagy lassan és alaposabban ? Mivel boldogul inkább, a tanulással, avagy a rajz és munkával ? Szereti-e a zenét ? Minden ágát egyformán vagy nem ? Alit szokott gyakrabban dudolgatni, énekelni ? Ha zongorához ül vagy hegedül, a feladott leckét játsza-e vagy belekezd egy kedves nótájába ? Szívesen segíti ki gyengébb társait ? Mindenkihez egyforma a viselete vagy különbséget tesz társai között ? Milyen ama tanulók tanulása, viselete, szorgalma, akiket legjobban kedvel ? Nem vezeti önzés a barátságban ? Ha valamely társa papírban, ceruzában megszorul, szívesen kisegíti-e ? Nem veszekedő ? Nem verekedő ? Nem hirtelen haragú? Haragot tartó-e? Boszszuálló ? Irigy ? A tanuló az ebédlőben. Hol szeretne ülni ? Sokat eszik ? Lassan eszik ? Megrágja-e jól az ételt ? Nem fél-e mindig, hogy az ő részére a többi után kevés marad a tálban ? Ha tudja, hogy társa egy ételt nagyon szeret, felajánlja-e a magáénak egy részét ? Milyen módon eszik ? Sokat vesz egyszerre a szájába ? Hogy ül ? Hogyan eszik a kanállal, villával és késsel ? Hogyan iszik ? Nagyokat nyel ? Hogy illeszti a poharat a szájához ? Nem nyalánk ? Megbecsüli-e az ételeket ? Nem szól-e az ételekről megvetőleg ? Milyen ételeket szeretett a legjobban ? Ha az étkezéssel készen van, hogy hagyja ott evőeszközeit, asztalkendőjét ? Az ő ülőhelyén egy-két hót múlva milyen az abrosz? az asztalkendő ? (Folyt, köv.)
