Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-25 / 43. szám

697 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP 698 vasások, vallásos tárgyú elmélkedések s tétetnek indít­ványok, szóval ápoltatik a valláserkölcsi élet. Ez is valami. De ki ne látná át, hogy annak az ideának, melyet én fölebb föl tüntettem, az az alak meg nem felel. Tartatik a gyűlés előtt való napon, tehát akkor, mikor még a gyűlési tagok nagyrésze sincs jelen; s igy hallgatósága is csekély, nincs vonzó tárgysorozata, mert csak az egytalentumos szolgák jelennek meg a felolvasó asztalnál s felolvasásuk rendszerint a panasz­kodásban merül ki, melyben a nagyfontosságu munka­kör elhanyagolását emlegetik, nyilvánossága dacára is, bizonyos fokig zártkörű, olyan helyen tartatván, ahol a gyülekezet tagjai csak meghívásra szoktak megje­lenni s a mi a legfőbb baj : munkakörének nagy fon­tossága, az itt nyerhető szellemi javak, a hitben való épülés itt keresése iránti érzék sem erőteljes még a köztudatban. Sőt ott tartunk vele, hogyha a hivatalos világ értekezletünk ügyét melegebben fel nem karolja s ab­ban maga is tevékeny részt nem vesz, kerületünk szé­gyenére magától megbukik, elenyészik. Eddigi fentmaradását is csak annak köszönheti a legnagyobb részben, hogy a buzgó jegyző, nt. Kis József úr munkakedvét el nem veszítette, az értekezlet ügye iránt igen nagy szeretet honol szivében, mert bizony sok keserűséget lenyel addig, mig egy tárgysorozatot összehoz s mikor már együtt van, de sokszor vándorol teremről­­teremre, s teszi át a délutánra kitűzött időt másnap reggelre, mig a lelkészértekezlet tényleg megtartható. Ma mostoha gyermek, hamupipőke a lelkészérte­kezlet, melynek a gyűlés kinyomatott tárgysorozatában még a jegyzőkönyve sem foglal helyet. így nem lehet eredményesen egyengetni az Ur­nák ösvényét! Évtizedes amaz ellenvetés, hogy ha a kerület gyű­lései első napját a kér. értekezletnek hitépítés és szi­lárdításra átengedi, tárgysorozatát letárgyalni nem tudja, vagy ülései napokon át tartanak s tagjai nagyrészét az ülés hosszadalmassága miatt a tárgyalásnál nélkülözni kénytelen. Nem szólok már ahoz, hogy melyik a nagyobb veszteség : elmaradása a hitépítő munkának vagy cse­kélyebb számú tagokkal való tárgyalása a közigazga­tási ügyeknek? Az eddig mondottakban a tájékozást megtalálhatja mindenki. Hanem azt igyekszem csak bebizonyítani, hogyha ez óhajtást teljesítené a kerület, ülései akkor sem len­nének hosszabbak, mert tárgysorozata lehetne rövidebb s ezek tárgyalásánál is sok időt lehetne megmenteni célravezető intézkedésekkel. Előttem fekszik a jelen gyűlés tárgysorozata, a mely 224 ügyet foglal magában, melyek elintézésre várnak 11 fejezet alatt. Menjünk végig ezeken a fejezeteken. Az alakulás rendszerint kevés időt vesz igénybe, nem is rövidíthető jobban. Az indítványoknál az egyházmegyék kezdeményező és felszólamlási joga lenne érintve, amit tisztelni tarto­zunk, tehát hagyjuk ezt is érintetlenül, úgyis ha lehe­tetlent indítványoznak, röviden végez azzal a kerület, ha pedig fontos az indítvány, a tárgyalási időt tőle saj­nálni nem lehet. Már a püspöki jelentésnél meglehetne tenni any­­nyit, hogy azokat az ügyeket, melyeket érint vagy ma­gába felölel , nem kellene külön is felvenni a tárgyso­rozatba, hanem hozzákapcsolván a püspöki jelentéshez, azzal együtt küldeni el a referenshez referálás végett, így menekülne az a gyűlés attól, hogy amiben már egyszer érdemileg határozott, másik referens a róla ké­szített praemissát újra felolvassa azért, hogy az legyen mondható, erről a püspöki jelentésnél már határoztunk. A közigazgatási ügyek fejezete 68 ügyet foglal magában ; de a tárgyalás órájáig 90-re bizonyosan fel­szaporodik. Ezek az ügyek mind olyanak, melyeket az egyházmegyék végleges megerősítés végett a törvény 50. §. o) pontja értelmében a kerületre felterjesztenek. Ezek érdemi és alaki felszerelése tekintetében a kerü­let szabályrendelettel többször intézkedett. Kimondotta, hogy adás-vevések, csereszerződések ügyeiben kedvező­­leg csak akkor intézkedik, ha azokból az egyes egy­házak haszna kétségtelenül kiviláglik. A lelkészi és ta­nítói díjleveleket pedig csak akkor erősíti meg, ha a jövedelem a váltó itatás által nem csökkent, hanem emelkedett. Alaki tekintetben pedig megkívánja, hogy a régi és új díjlevél, a presbiteri és közgyűlési hatá­rozat az egyházmegye véleményező javaslata mellett ott legyen. Fel kellene ezeknél hatalmazni főt. püspök urat, hogy az előadott föltételek szem előtt tartásával, intéz­zen el elnökileg minden adás-vevési, C3ereszerződési, kölcsönfelvételi, lelkészi és tanítói díjlevél megerősítési ügyet a beérkezés alkalmával s az ily nemű elintézett ügyekről való jelentését terjessze be a kér. gyűlés elé, hogy az egy határozattal a végleges sanctiót megad­ván, a jegyzőkönyv melléklete gyanánt kinyomattassék. Tárgyalás alá csak azok lennének bocsátandók, melyek érdemi vagy alaki tekintetben előtte aggályosak vagy hiányosak. így nem maradna a 90 ügyből több 20-nál, nem lenne felolvasva hetven praemissa, elmaradna ugyan­annyi felvilágosító magyarázat az érdekelt esperes urak részéről s meglenne mentve a gyűlés egyéb tárgyai számára egy egész délelőtt. A főiskolai ügyeket, melyek a kerület legkörül­tekintőbb orgánuma az igazg. tanács rostáján már ke­resztül mennek, s közülök csak azok kerülnek a kerü­let elé, amelyekben a határozathozatal mondhatnám elvi fontosságú s igen gyakran, hogy úgy szóljak vérbe megy — érintetlenül hagyva — a népiskolai ügyeknél megtehetné a kér. tanügyi bizottság előadó jegyzője, hogy a hozzá megküldött anyagot akként dolgozná fel, hogy először elkészítené az eddigi szokott jelentést sta­tisztikával s anyagbő ismertetéseket s ebből reassum­­málván az elvi jelentőségű s határozatot igénylő pon­tokat, ezekről rövid jelentést készítene s csak ez utób­

Next

/
Thumbnails
Contents