Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-20 / 38. szám

619 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 620 buzgóságnak, mindaddig, mig egy szerencsétlen viszál­­kodás nem ütött ki az egyház hívei közt és be nem tolt fájdalom az, amit a költő a hazáról mond : „Nézd a kevély tölgy, melyet az éjszaki szélvész le nem dönt, benne termő férgek erős gyökerit megőrlik. S egy gyenge széltől földre téríttetik.“ Istennek hála ez nem követ­kezett be, de mégis sok erőt vesztett. Mindig azon jaj­gatunk, hogy a reformáció kezdetén miért váltak el egymástól a protestáns^felekezetek és mi mégis kicsi­nyeskedésből, vagy valami kis teher miatt meghason­­lunk egymással. Azért kérlek az apostol szavaival : Egymást megbecsüljétek, Isten és emberszeretetére ma­gatokat felindítsátok és ne hagyjátok el a gyülekezetét, mint szokása ez némelyeknek. A ti őseitek e földön munkás, szorgalmas, testvéri szeretetben élő emberek voltak 8 csak úgy lehetett nekik ez egyházat fenntar­taniuk. Micsoda utódok azok, kik nem lépnek a tisz­tes ősök szent nyomdokiba? A ti őseitek az Atya, Fiú, Szentlélek egy Isten nevében találták meg erősségüket és ezen szikláról nem mozdultak el; mert ez a magyar hazafiság, nemzetiség, felvilágosodás drága kincsét őr­­zötte. Mi pedig megoszoljunk ? Nem Atyámfiái ! Az em­ber tartozik oly kötelezettséggel, amit a törvény végre nem hajt, a bíróság számon nem kér, de a melyeket mégis ha valaki elmulaszt, lehetetlen, hogy lelke nyu­godt legyen. Mily szörnyű dolgot követ az el, ki arra gondol, hogy ezt a templomot megtagadjam, van-e benne jussom —és abban a lelki üdvösségben, amelyet ott kell keresnem ? Kedves Atyámfiái ! Jobban szeretném, ha ti­teket egybe látnálak, mint a Krisztus testét. Ha a ke­resztyéni intésnek valami helye van bennetek, ha a szenteknek valami közössége, a Szentiéleknek valami gyönyörűsége: fogadjátok be az intést, hogy együtt, egy akarattal legyetek. Ne cselekedjetek semmit hiába való versengés vagy emberi hiúság által. Cselekedjék mindenki az Isten és az O Fiának a Jézus Krisztus­nak tudománya szerint. Ha ezt teszitek, ismét virág­zásba jön a ti egyházatok, elfoglalja azt a helyet, melyet atyáitok korában elfoglalt. És ha szült püspö­köt e ház, megszületik sziveitekben is az Ur Jézus Krisztus, ami üdvösség és áldás lesz a ti községetekre, egyházatokra nézve. Ezután buzgó imát mondott püs­pök űr a szabad ég alatt a gyülekezet egyetértéséért, felvirágzásáért, a királyért és hazáért. Azután egyház­vizsgálatot tartott. Az unitárizmus itt 1882-ben lépett fel. A szegényebb osztálynál az adó kevesebbre szállí­tását hangoztatták. Egy magtárt akartak csinálni és több adót akartak kivetni a vagyonosabbakra. Ez el­len ifj. Puskás József pártot csinált és az unitárius egy­házba ment. Nagy baj a szegénység. A föld rossz termő, ez okozza az általános szegénységet. Ezért némelyek, ha szorítják az egyházi adószedést, azt mondják, to­vább megyek. Pedig e népnek van munkás hite. Tern“ plom, lelkészlak, iskola, tanítólak stb. jókarban van­nak, gondoztatnak. Az iskolás gyermekek székfonásban taníttatnak és szép eredményt mutatnak fel. Ezután püspök úr és kísérete a kedves lelkészné meghívására villás reggelit költött el, mely idő alatt Szűcs Irén és Jolán kisasszonyok szép cimbalom játékukkal s Kenes­­sey Istvánná úrnő gyönyörű énekével tették igen kel­lemessé és emlékezetessé a rövid órát. (Folyt, köv.) Demjén Mártoh. A pápai ev. ref. egyház története. Új templomukban háborgatás nélkül gyakorolták isteni tiszteleteiket 1718-ig, de szabad vallásgyakorla­tukban csakhamar másképpen akadályoztattak. Ugyanis az 1669-ben felfedezett Wesselényi ösz­­szeesküvés, jóllehet azt róm. kath. főurak szervezték, mégis jó ürügyül kínálkozott a magyarországi protes­tánsok kiirtására. Az összeesküvőknek a vérpadon kiontott vére még nem volt elég áldozat a Magyarország alkotmá­nyát, szabadságát és földéről a protestánsokat kiirtani akaró jezsuita ármánynak és német politikai cselszö­­vénynek. Neki még ennél nagyobb áldozatok kellettek, hogy kitűzött célját elérhesse. A jezsuiták befolyása alatt álló, papi pályára nevelt I. Lipót, kinek püspöki süveg volt, szánva korona helyett, 1673 febr. 27-én a magyar alkotmány utolsó árnyékát is eltörölte, midőn Ampringen Gáspárt, a német lovagrend nagy mesterét nevezte ki az ország teljhatalmú kormányzójává,63) aki az igazságszolgáltatás eszközéül a pallost s az eretnek vérre szomjas jezsuita kegyességet vette igénybe. Ki­adták a jelszót: a protestáns egyházat lelkészeitől, ta­nítóitól kell megfosztani, a nyáj azután úgy is elszélyed. Szelepcsényi esztergomi érsek, a Wesselényi ösz­­szeesküvésben való részesség ürügye alatt 1674 máro. 5-re, az ország valamennyi prot. lelkészét és tanítóját megidézte Pozsonyba. Pápáról Séllyei István lelkész és a dunántúli egyházkerület püspöke és Kocsi Csergő Bá­lint, az iskola igazgató tanára jelentek meg az idézésre, hol azzal vádoltattak, hogy az egész pápistaságot és igy a királyt is bálványimádónak mondották, Szűz Má­riát, a megholt szenteket és a Krisztus képeit káro­molták, a rebelliseket és a király ellenségeit tanáccsal, pénzzel, eleséggel segítették; a Törököknek Magyar­­ország megvételére utat nyitottak s mivel Istent és a királyt megbántották, fejüket és mindenüket elveszítet­ték az ország törvényei szerint. A vádra Séllyei István felelt, azt mondván, hogyha ellene csak egy vádat is be tudnak bizonyítani, öröm­mel elszenvedi a megmondott büntetést. És jóllehet 1674. ápr. 30-áu Nagy Ferenc hadbíró és Alapi Ger­gely parancsnok 28 tanút hallgattak ki arra nézve, váj­jon a Pápán és vidékén levő prot. lelkészek támogat­ták-e szóval vagy tettel a kuruclázadást ? s bár a ta­nuk egyező értelemmel a prédikátorok ártatlansága mel­lett vallottak, G4) mégis halálra Ítélte őket a biróság, azt gondolván, hogy megijednek, s elhagyják vallásu­kat és számkivetésbe mennek. Azok számára, akik hi­6S) Károlyi Árpád, A magyar alkotmány felfüggesztése 1673- ban Budapest, 1883. 61 lap. 64) Pápai reform, egyház levéltára. 67. számú okmány.

Next

/
Thumbnails
Contents