Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-19 / 29. szám
463 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 464 szabad — már amennyire a jelen idő és alkalmatosság szerint lehetséges — a tartalomról is megemlékezni ! Az első kötetnek tartalma az ismert jobb ABC-és és II. osztályú olvasókönyvekéhez hasonló lehetne, jól kiválasztott valláserkölcsi és emellett minden izében magyar nemzeti irányban. A második kötet megszerkesztése már sokkal többoldalú , körültekintő figyelmet kivánna. Ez már olvasó- és egyszersmind tankönyv is lenne, úgy szolgálva a kettős célt, hogy egyik felé törekedvén, mellette a másik se legyen figyelmen kívül hagyva, hanem a könyv egyes részei egy összhangzó egészet képezzenek. A szoros értelemben vett vallási tárgyakból a bibliai történeteket és az egyháztörténelmi tanitási anyagot e könyv mindenesetre magában foglalhatná *). Bibliai történetek képezhetnék a kötet bevezető részét. Az egyháztörténelem a magyar nemzet történetével együtt lenne adva ; e tárgyak összekapcsolása e becses lapok hasábjain is többizben meg volt már indokolva. A magyar nyelvtani rész (a tanítani való ismeretek kifejtéséhez alkalmas példa-anyag, a megtanulni való szabályok s az ezek alkalmaztatására szolgáló gyakorlati feladványok) a kötet végén foglalván helyet, a bibliai történetek után a keresztyén egyház s a magyar nemzet történelmét tárgyaló, majd föld- és néprajzi s alkotmányiam cikkek következnének, — nem terjengős, de nem is száraz, vázlatos előadásban, de mindenesetre úgy, hogy alkalmasok legyenek a tárgy iránt élénk érdeklődés keltésére, az elfogultság nélkül való protestáns és nemzeti önérzetnek, az egyház és haza iránt egykor tettekben s áldozatkészségben is nyilvánuló szeretetnek és a törvények iránt való tiszteletnek fejlesztésére. A természetről szóló részben lennének csoportosítva a természetrajz, az egészségtan, a természet- és vegytan s végül a gazdaságtan köréből fölvett tudnivalók. Kiválasztva azt, ami valóban szükséges s anynyit, amennyit népiskoláinkban a fennálló viszonyok között, becsületes törekvés mellett, felületes vázlatozás vagy erőltetés nélkül, erkölcsi, értelmi közhasznossági szempontból jól gyümölcsözően feldolgozni lehetséges; a csoportosításban bizonyos rendszert követve, de nem merülvén a rendszerezés aprólékos részleteibe. Ami az egészségtan s gazdaságtan köréből a természetrajzi vagy természettani cikkek keretében adható, azt mindenesetre ott kellene adni; általában a népiskola különféle tárgyainak egymással összefüggésbe, kapcsolatba hozása — hol arra alkalom kínálkozik — mindenkor ajánlatos. Legjelesebb Íróink, művészeink, nagy embereink életleirását a történelmi részbe, hazafias tárgyú költeményeket ugyanoda, más tárgyuakat a rokontartalmú vagy irányú cikkek mellé helyezni lenne a legcélszerüebb. *) A tulajdonképpen való hit- és erkölcstudománynak a népiskolai növendékek felfogó erejéhez mérten bölcsen kiválasztandó tanítási anyaga — mely egyszersmind a hiterősítéshez való előkészítésre is szolgálna — e könyvben szintén helyet foglalhatna. Fővonásaiban ilyenforma lehetne ami népiskoláink legnagyobb részének növendékei számára célszeszerüen szerkeszthető kézikönyvnek berendezése. Igaz, hogy az itt közölt kép még vázlatnak is igen vázlatos, de a részletekig terjedő tervezet megállapítására csak a népiskolai tanításterv átdolgozása után kerülhet sor. Akinek pedig a szóban levő tárgyra vonatkozólag talán az elmondottakkal ellenkező irányú vagy a fölvetett kérdések megoldásának már ez idő szerint is tovább fejleszthetésére irányuló megjegyzései volnának: ezek szives közlésével anyaszentegyházunk egy igen fontos közügyében teljesítene elismerést érdemlő szolgálatot.------------n. Méltóságos és Főtiszteletü Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök ur egyházlátogatása a veszprémi egyházmegyében. (10-ik közlemény). Május 7-én délben 12 órakor érkezett püspök úr Köveskálla határába, hol a község elöljárósága nevében a jegyző mondott szives Istenhozott-at s diszkiséret által vezetve bevonult a lelkészlak udvarára, ahol a község és vidék lakossága és képviselete szép rendben elhelyezkedve várakozott a főpásztorra, kit Földes Sándor lelkész, Raksányi Károly b.-henyei lelkész, Czuppon Sándor ág. hitv. ev. lelkész esperes s a kővágóörsi izr. hitközség képviselői a legmelegebben üdvözöltek. A főpásztor válaszában megköszönte a szives üdvözleteket. Ha valamikor éreztem —• úgymond — azt az érzelmet, amit Pál apostol érzett mikor azt irta: „Kívántalak titeket látni“ — érzem itt ebben a pillanatban, mert ehez a két egyházhoz engem régi feledhetetlen kedves emlékek kötnek; de éppen azért még jobban érzem azt, ha valami lelki ajándékot közölhetnék veletek, hogy itt ebben a két egyházban, különösen pedig a köveskállai egyházban, mindazok, a mik az egyház felvirágzására, jólétének biztosítására, haladásának előmozdítására kívántainak, legalább csak egy kis mértékben az én szavaimnak hatása alatt megtörténhetnének. Kérte Isten áldását úgy a köveskállai mint a bhenyei gyülekezetre, valamint a kővágóörsi ev. egyházra is. Czuppon esperes szavaira igy válaszolt püspök úr : Nemcsak megértettem azt, amit esperes úr itt kifejtett, de átérzi azt az ón szivem. Én ifjúságomtól fogva abban a véleményben voltam, hogy ennek a két feiekezetnek egymás iránti szeretető, türelme és mindazon dolgokban, amelyek bennünket dogmatikusan nem különítenek el, a köztársadalom- és az egyház intézményei utján való együtt működése valóban igen nagy áldás; amire nekünk lelkesedéssel törekedni kell, hogy elnyerhessük. A n.-geresdi egyezségre méltóztattak hivatkozni. Azok megújjításában a legnagyobb részt vettem. Ha mi egymással szemben veszítünk, az nem veszteség, csak nyereség ; ha ez történik valahol, az az élénkebb hithűség erősítése tekintetéből van. Mert ahol távolvan a
