Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-19 / 29. szám

Tizennegyedik évfolyam.29. szám. Pápa, 1903. Julius 19. A. lap szellemi részét illető közlemények a szerkeaztöségliez Kis József felelős szerkesztő czi­­mére küldendők.-A_z előfizetési cLijals (egész évre 8 kor,, fél­évre 4: kor.), hirdetések, reclaim atiók Faragó János fómnnkatárs czimére küldendők. A népiskolai növendékek kézikönyvéről. (Vége.) Tagadhatatlan ugyanis, miszerint a népis­koláinkban ez idő szerint gyakorlatban levő sok könyves rendszer általános alkalmazása többféle nehézséggel jár. A szülőknek, esetleg az iskolát fenntartó egyházaknak aránylag nagy mértékű és bizonyos mértékben (amennyiben a beszer­zett könyveket egész terjedelműkben jól felhasz­nálni nem lehet) fölöslegesnek mondható meg­­terheltetést okoz; de terheli magát az iskolát is. A falusi osztatlan vagy csak kevéssé osztott népiskola olyanformán van vele, mint a kis Dávid volt a Saul király fegyverzetével: «nem az Ő termetéhez való az!“ A nagyterjedelmü olvasókönyvek széles modorban irt olvasmány­darabjait az időnek az osztályok különválasztá­sából származó szétforgácsolása folytán csak részekre szakgatva lehet olvastatni, s mivel az olvasási készség megszerzéséhez gyakorlás, gya­korlás és gyakorlás szükséges, az olvasás gya­korlásának nagyrészét pedig az együttolvasok­nak egymás olvasására való kölcsönös odafigye­lése képezi: az osztatlan vagy kevéssé osztott iskola kisebb népességű osztályainak külön olvasó­könyve s külön olvasásleckéi a figyelve gyakor­lás alkalmának kevesbítését idézik elő; mivel pedig az olvasástanításnak legeslegelső célja az, miszerint az iskola tanulóit folyékony olvasásra képesítse: hogy a kellő gyakorlás el ne maradjon, az olvasmányok alaki s tartalmi tárgyalásának kell háttérbe szorulnia. Az egyes tantárgyakhoz hasz­nált külön tankönyvecskék olcsóságuk mellett is többe kerülnek, mint egy erősebb kötésű kézi­könyv, mert gyorsan pusztulnak, könnyebben elverődnek és bár a tárgyat röviden, szinte váz­latosan adják elő, mégis vannak olyan részle­teik, melyek az olvasókönyv hasonló tartalmú részei mellett fölöslegeseknek látszanak. Egy­házunk tagjainak nagyrészét u. n. «kis em­berek» képezik, kiknél nehány fölöslegesen ki­adott fillér is érezhető veszteséget képez. Bizony alig van egyházunk, melyben a Sebestyén D. űr által említett panaszok föl-föl ne hangzaná­­nak s ez a körülmény a mi népiskoláink nép­szerűségét sehogysem segíti elő! S milyen szabású lehetne azon kézikönyv, melyet népiskolai növendékeink számára a nép­iskolai tanitásterv dolgának rendezése után le­hetne célszerűen megszerkeszteni ? Erre vonatkozó véleményem szerint ügy lenne legjobb, ha a munka két darabból állana. Az első kötet az I. és II. osztály számára ké­szülne, a második kötet pedig a III. IV. V. és VI. osztály, sőt az ismétlőiskola növendé­keinek is kézikönyvét képezhetné. Az utóbbi kötet e szerint meglehetősen nagy terjedelmű lenne, de csakis igy érhetnők el azt a célt, hogy az osztályok együttes foglalkoztatásánál (s ez az osztatlan iskolákban az u. n. csendes foglal­kozások «túltengésének» elkerülése szempontjá­ból fontos), úgyszintén az ismétlő tanításnál íb, a kézikönyv minden fennakadás nélkül felhasz­nálható legyen. Ez pedig olyan nagy előny, hogy a könyv tartós kiállításával járó (de valami fényes üzleti haszonra nem számított) árt minden­esetre nagyon megérné. Szólván a könyv külső alakjáról, legyen 29 Az egyház és iskola köréből. Á diMntiii ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents