Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-11 / 2. szám

27 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 28 Aranka férj. Héjjas Imréné, Mozsonyi Mariska, Mo­­zsonyi Erzsiké, ifj. Mozsonyi Sándor, Kis Ilona, Kis Elemér, Kis Ferenc, Körmendy Elemér, Körmendy Margit, Körmendy Erzsiké, Körmendy Lenke, Kör­mendy Erzsiké, Körmendy Gizella, Furmann Antal, Furmann Imre, Frick Lenke, Frick Edit. Dédunokái : Héjjas Aranka, ifjú Héjjas Imre, Héjjas Sándor. — Az orsz. ev. ref. lelkészi özvegy-árva gyám­­intézet végrehajtó bizottsága felkéri a nt. esperes urakat, hogy 1. a folyó évi kongrua segélyekből a gyámintézeti hátralékokat levonni, 2. a folyó évi kimutatásokba az újabb 100 korona kongrua segélytöbblet után esedékes 10°/o-8 belépési járulékot és 21/2°/0-s tagdijat felvenni, 3. a gyámintézeti kimutatásokat 2 példányban kiállítva a gyámintézeti előadóhoz felküldeni méltóztassanak. Buda­pesten, 1903. január 7-én Petri Elek, biz. előadó. — Nemes példa. Csetény község az. ev. ref. egy­ház tanítói lakásának építésére 2670 korona segélyt ado­mányozott. A község képviselő testületé egyúttal azt az ígéretet tette, hogy az építéshez még szükséges összeget is utalványozni fogja, mivel látja, hogy a közelebbi épít­kezések által agyonterhelt ev. ref. egyháztagok ezen újabb építkezésekre képtelenek. Az építés körülbelül 4700 ko­ronába kerül. — Ev. ref. theologiai akadémiáink népessége a jelen tanév I. felében a Sárospataki Lapok összeállítása szerint, a következő : I. év. II. év. III. év. IV. év. Budapest 20. 14. 10. 14. összesen 58. Debrecen 31. 27. 23. 18. „ 99. Kolozsvár 32. 23. 21. 17. „ 93. Pápa 19. 15. 7. 11. 52. Sárospatak 21. 19. 20. 19. „ 79. Ös-zesen 123. 98. 81. 79. „ 381. Az előző tanévet tekintve legnagyobb az emelkedés Ko­lozsváron, Debrecenben, azután Budapesten s Pápán. — A Sárospataki Lapok legutóbbi számában ol­vassuk hogy a sárospataki theologiai akadémiáról ez év­ben is 5 hallgató van az utrechti egyetemen. A mit már máskor is tettünk, ez alkalomból újból kérdezzük : miért nem teszünk mi is lépéseket, hogy a mi theologiai aka­démiánk hallgatói közül is mehetnének külföldi egyete­mekre ? Most már van elég theologusunk, talán oda is telnék belőlük. Ajánljuk a dolgot főtiszt, püspök urunk s a főiskolai igazgató ur szives figyelmébe ! — KatllOÜkuS ? A pápa egyháza igényt tart arra, hogy katkolikusnak nevezzék. Katholikus annyi mint kö­zönséges, általános, mindeut magába foglaló. Jogosan te­hát sajátkép csak az azt az egyházat lehetne katholikus­­nek nevezni, a mely minden keresztyént, vagy legalább a keresztyénség túlnyomó nagy részét magában foglalná. Nos, hány keresztyén ismeri el a pápában az ő egyháza fejét? Uves Guyot, előbb francia kereskedelmi minister, kiszámította, hogy a római katholikus államok népessége (Amerika nélkül) az 1700 évben 60 millióra, a nem-pá­pistáké 23 millióra rúgott. Tehát 73 százalék állott a pápa lelki hatalma alatt. 1801-ben 86 millió római kath. volt; ellenben 77 millió olyan keresztyén, a ki a pápától el­szakadt. A pápa uralma tehát az összes népességnek még 51 százalékára kiterjedt. 1900. évben végre a római katholikusok száma 145 millióra ment, a többi keresztyé­neké pedig 200 millióra. Római katholikus tehát 38 szá­zalék, a pápától szabad pedig 62 százalék. Nincs-e iga­zuk a nem pápista keresztyéneknek, ha a római egyház­ból a katholikus, közönséges megtisztelő cimet elvitatják t 1894-ben, egy a pápára nézve kedvezőbb számítás látott napvilágot; e szerint 45-4 százalék volna a pápisták, száma. E számításról azonban a vallási statistika legki­válóbb német ismerői azt mondják, hogy a római kato­likusok számát igen igen sokra becsüli. De ha elfogad­ható volna is — katholikus volna az az egyház, mely a a keresztyéneknek még a felét se foglalja magában ? í így állván a dolog, úgy próbálják magyarázni a római egyház katholikus voltát, hogy nem azért katholikus^ mintha minden keresztyén ehez tartoznék, hanem azért, mert minden keresztyénnek ehez kellene tartozni. A ró­mai egyház ez igényének, ha úgy tetszik követelésének,, nincs semmi alapja. A katholikus, közönséges egyház, melyhez minden hitvallású keresztyénnek tartoznia kell, a minden hívőknek az a láthatatlan közössége, kik imádják az Istent lélekben és igazságban. Készséggel hiszünk abba a jól értelmezett „katholikus“ egyházba, melynek nincs­­pápája és emberi tételekhez nincs kötve, a melynek lát­hatatlan feje a Krisztus. Más „katholicismus" csak üres név, semmi egyéb. — Amerikaiastul. Az amerikaiak alaposan elejét akarják venni a napjainkban annyiszor hangoztatott is­kolai túlterheltetésnek. Arról gondolkoznak, hogy teljesen kiküszöbölik az iskolában s a könyvekből való tanulást, visszatérnek a régiek peripateticus tanítási módjához. A helyett, hogy tantermekbon tanítanák á gyermeket, elvi­szik a múzeumokba, növény- és állatkertekbe, a műemlé­kekhez, a műhelyekbe. A tanító, mielőtt a tanításhoz, hozzáfogna, egy e célra szerkesztett u. n. monometerrel köteles megállapítani minden egyes növendék agybéli te­­herképességét ! Nem tudjuk majd minő lesz a kivitel. — Annyi bizonyos, hogy az egészet sokkal könnyebb elgon­dolni, mint megvalósítani. A mi nézetünk ez: magában nem jó sem a tisztán elmélet, sem a tisztán szemlélet út­ján való tanítás, — hanem a kettőnek egyesítése! . . . „ — A Magyar Nyelvőr decemberi számában, mely­­lyel a népszerű folyóirat a 31. évfolyamot fejezi be, a következő nagyobb közlemények jelentek meg : Nyelvtör­ténet és lélektan, Gombocz Zoltántól. Két oláh jövevény­szavunk, Horger Antaltól. Helyreigazítások. Joannovics György. Az Ehrenfeld- kódex fordítása, Katona Lajos. Neologia és nyelvújítás, Szily Kálmán. Azonfölül ismer­­téseket, nyelvtörténeti és répnyelvi adatokat közöl, vala­mint feleleteket a szerkesztőséghez intézett kérdésekre. (A M. Nyelvőrnek ára egy évre tiz korona, de tanítók, papok és tanulók három koronáért kapják.) — A decem­beri szám egyúttal közli a föltett kérdésekre érkezett vá­laszokat s ezúttal újra a következő kérdéseket intézi a nemzeti nyelvet kedvelő közönséghez : 1. Ikes igék. Hogy mondja az iskolázatlan nép : dógozhat v. dóyozhatik, vesződhet v. vesződhetik, alkud­

Next

/
Thumbnails
Contents