Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-11 / 2. szám
29 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP, 30 hat . alkudhatik ? — Hogy mondják a föltétes mód 3-ik személyét: dógozna v. dógoznék, dógozhatna, v. dógozhatnék stb. ? — Mondják-e: azt mondta ne alkudjam, fürödjem, dógozzam ? 2. Mondják-e valahol : azt is sem láttam, én is sem voltam ott ehelyett : azt sem láttam, ón sem voltam ott ? 3. Hol mondják: mitől jó valamely orvosság szemtől jó stb ? 4. Minő kifejezésekkel különböztetik m^g a lovak s egyéb állatoknak szinét ? pej, deres, daruszőrű, rőke stb.) 5. Ehelyett: ,hogy ne mennék el V — hol mondják igy : hogy el ne mennék ? hogy fői nem kelt volna ? és : hogyhogy fölkelt volna? stb. 6. Erdélyben melyik a szokottabb kifejezésmód : el kell hogy ?nenjen vagy pedig el kell menjen ? 7. Hol mondják : fölzárni, kizárni az ajtót e helyett kinyitni ? 8. Hol használják mind helyett az egész szót ? pl. Az egész gyerekek kiszaladtak. Kimentek az egész. Az egész fákat kivágták (e h. mind a fákat). 9. Hogy mondja a nép? legyen olyan jó, legyen olyan szives, jöjjön be, vagy pedig csak az olyan nélkül: legyen szives, jöjjön be? 10. Hol és minő értelemben mondják a következő szókat? bakonya,' egykeség (egygyermekes rendszer?) értés, éved (puhul ?) gulacs, gulács, gulac, gyurma, gyurmatag, hadra, hadara, hadr ísz, intihe, ive (a. m. oda v. odább ?), kádogni, lepezni, lepező, lepeszteni, merettyü (több kútágas együtt, nagyobb itató ?) naplik, nyújó-hely (temető ?) ösztöke (szűr ?) siige. sügej, sügély, szévedezik, szivedezik. tap v. top (tapló), túlság, túságos, záh ? A feleleteket a Magyar Nyelvőr szerkesztőségéhez (Budapest, New-Jork-palotaj tessék cimezni, minden választ külön nyolcadívre írva. — Kérelem a Debreceni Lelkészi Tár (gyakorlati ev. réf. papi lexikon) érdekében. A Debreceni Lelkészi Tár I. kötetét az illetékes szakkritika elismeréssel fogadta és a vállalat fenntartását szükségesnek ítélte. Ez bátorit annak továbi folytatására. Teljes tisztelettel kérem ennélfogva mindazon igen tisztelt lelkész urakat, akik a tár Il-ik kötetében becses dolgozataikkal közreműködni óhajtanak, hogy kézirataikat hozzám mielőbb, de legkésőbb f. évi április 1-ig beküldeni szíveskedjenek. A dolgozatokat — hacsak lehetséges — a lap egyik oldalára sajtó alá készítve méltóztassanak Írni. A többfelől kifejezett óhajtások szerint a II-ik kötetben a fősulyt a minél gyakoribb használhatóságra fogom fektetni, ezért különösebb alkalmi dolgozatokat lehető keveset közlök. Ennélfogva a személyekre szóló keresztelési, esketési, főleg gyászbeszédeket és imákat mellőzni kérem. Közönséges, ünnepi, évszaki egyházi beszédek és imák, meg bibliamagyazázatok azok, melyekre állandóan szükség van. Ezekenkivü! hálás köszönettel fogadok a gyakorlati lelkészet bármely ágára kiterjedő általános érdekű dolgozatokat. Debreczen, 1903. január 4. S. Szabó József, ref. főiskolai tanár, a Debreceni Lelkészi Tár szerkesztője. — Egy életrevaló gyülekezet. A pápai ág. hitv. ev. gyülekezet f. h<5 6-án tartotta szokásos évi közgyűlését. A közgyűlésen dr. Kluge Endrét választották meg újra a gyülekezet felügyelőjévé, kinek neve eddigi munkássága révén a Gyurátz Ferenc neve mellett arany betűkkel vau beírva a gyülekezet történetében. E gyűlésen jelentette be Matus György, hogy a Bognár Gáóor-féle mintegy 40.000 koronás hagyatékból egy házat értékesített. Fénypontja volt a gyűlésnek az özv. Brúder Sámuelné 25.000 koronás hagyatékának bejelentése, melyből új iskolatermet és tanácstermet építenek. Kitűnő példája ez is annak: mire képes egy számban aránylag gyenge, de lélekben és hitben erős gyülekezet, ha olyan vezére van, aminő Gyurátz Ferenc. — Szabad lyceumi felolvasások. A helybeli Szabad Lyceum a múlt vasárnap kezdette meg ez időszaki működését a főiskola tanártermében, a melyet zsúfolásig töltött meg a hallgatóság. Először Czipott Zoltán dr. helybeli ismert orvos olvasott fel az emberi szellem fejlődésének kezdetjelentőségeiről, utánna Györy Gyula főgymn. tan'tr felolvasása következett a szellem és jellem átörökléséről, Mind a két felolvasást nagy élvezettel hallgatta a közönség. — Nyelvészeti füzetek. Simonyi Zsigmond, a Magyar Nyelvőr szerkesztője a Nyelvőr mellett egy új gyűjteményt ad ki időhöz nem kötött füzetekben : nyelvtörténeti és nyelvjárási tanulmányokat, nyelvtani és nyelvhelyességi értekezéseket, továbbá nyelvészeti kézikönyveket s forrásmüveket. Most jelent meg az első négy füzet a következő tartalommal : A magyar szórend Simonyi Zsigmondtól. Márton József mint szótáriró Simái Ölöntől. A mondatrészek viszonya Brassai mondatelméletében Kocsis Lénárdtól. Tréfás népmesék és adomák, nyelvjárási olvasókönyv Simonyi Zsigmondtól. E füzetek az Atkenaeumban és minden könyvkereskedésben kaphatók. Egy-egy füzet ára másfél korona. — Szives tudomásul! A magyarországi betegápolók és ápolónők országos egyesületé; ek igazgatósága a kórházi és magán orvos uraknak, valamint a betegápolást igénylő közönségnek szives tudomására hozza, hogy az egyesület helyeszközlő osztálya szakképzett ápolókat és ápolónőket ajánl és helyez el. Az igazgatóság mindenkor oda törekszik, hogy a mélyen tisztelt orvos urak és a betegápolást igénylő közönség nagybecsű megbízásának lelkiismeretesen és pontosan felelhessen meg. Kiváló tisz-, telettel a magyarországi betegápolók és ápolónők országos egyesülete. Iroda : Budapest, VII., Nagydiófa-utca 3. földszint. Irodai órák mindennap d. u. 3—7 óráig. — Az eszlári vérvádról szóló két kötetes óriási feltűnést keltő munkájával most készült el Eötvös Károly. E nagy szenzációt keltő müvet, melynek bolti ára 12 korona, januárban teljesen ingyen kapja meg mindenki, aki most előfizet az „Egyetértésire (IV., Vármegye-utca 11). Előfizetési ár: évnegyedre 10 korona, egy hóra 3 korona 60 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József. Főmunkatársak: Csizmadia Lajos, Faragó János.
