Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-10 / 19. szám

315

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

316

Szomorú szívvel jelentjük szeretett lelkipásztorunknak, nagytiszteletü Gaál Dénes urnák, a hívei gondozásában fáradhatatlan hetesi ev. ref. lelkésznek, a buzgó igehirdetőnek, a legjobb családatyának élete 83-ik, lelkipásztorkodásának 54-ik évében folyó hó Lén éjféli 12 órakor fájdalmas szenvedése után történt gyászos elhunytát. Boldogult lelkiatyánk hült tetemei május 7-én d. e. 10 órakor fognak a családi gyászházból a hetesi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Legyen áldott kedves halottunk emlékezete, porhüvelyének adjon ez Isten csendes pihenést a temetőkertben, halhatallan lelkét ölelje fel magához az égbe ! Adjon Isten a gyászba borult családnak és nékünk árván maradt gyülekezetnek enyhülést és vigasztalást, mindnyájunknak pedig erőt és kitartást szép példája követésére! A hetesi ev. ref. gyülekezet. A csurgói ev. ref. főgimnázium és a hetesi gyülekezet gyászában igaz részvéttel osztozunk.

— Személyi hír. Molnár Béla főiskolánk, v. gondnoka e hó 8-án, 9-én Pápán volt s elnökölt a VIII. o. vizsgálatán.

— Yál’OSy Ti vadai’ a győri tankerület főigazgatója, mint miniszteri megbízott, e hó 5-, 6- és 7-ik napjain végezte hivatalos látogatását főiskolánk főgimnáziumában. A látogatása végeztével tartott értekezleten az intézet állapotával való jeljes megelégedésének adott kifejezést úgy tanítási, mint egyéb tekintetekben. Az elismerő szavak újabb buzdításul szolgálnak az intézet tanári karának, hogy a szent örökséget, mi a múltból rámaradt, megtartsa és gyarapítsa.

— Rövid válasz a Sárospataki Lapoknak. A nevezett lap érdemes szerkesztője, dr. Tüdős István, sok elitélő megjegyzést fűz egyházkerületünk főgondnokának az egyházi adózás ügyében kifejtett s az én „Visszapillantásu-omban ismertetett véleményéhez; végül pedig azt kérdezi, hogy „hát a mi zárjeles megjegyzéseinket nem megtehette volna a hallgatók közül bárki is, hogy a meggyőzést ellensúlyozza '? Felelet: nem, mert hisz éppen abban állott Hegedűs főgondnok ur beszédének meggyőző ereje, hogy senkinek se juthatott eszébe, hogy ilyen mellékgondolatokat fűzzön hozzá, amik se a főgondnok ur egyéniségéhez, se állásához nem méltók. Kis J.

— Tanárválasztás. Nagy Lajost, ki főiskolánk főgimnáziumában négy éven át mőködött h. tanári minőségben, a sárospataki ev. ref. főgimnázium rendes tanárává választotta meg a tiszáninneni ev. ref. egyházkerületnek május 5-én tartott közgyűlése. A lelkiismeretes tanár és jó kartárs távozását sajnáljuk, másrészt igaz örömmel gratulálunk előhaladásához.

— Lelkészbeiktatás. Osuald Kálmán öcsödi s.lelkószt, volt püspöki titkárt a szapi gyülekezet egyhangú meghívás utján lelkészévé választotta. Beiktatása a mai napon lesz.

— A nagy-keszii ev. ref. templomot restaurálni akarják. Költségek födözésére^a nyáron nagyobbszabásu lóversenyt akarnak rendezni a község lakosai.

— A soproni ifjus. tornaversenyen mintegy 21

intézet vesz részt 1200 tanulóval.

— Püspöki konferenciát tartanak a pápás atyafiak legközelébb annak eldöntésére : énekelhető-e a Hymnus kath. templomokban vagy nem ? A mi templomainkban eddig is énekelték, pedig senki sem rendelte el, csak magyar érzésünk, magyar lelkünk énekeltette velünk. Ezután meg már énekes könyvünkben is ott lesz, amint ezt az egyetemes énekügyi bizottság 1902. április 26 — 28 tartott gyűlése jegyzőkönyvének 3. pontjában a 6. sz. a. kimondotta : „Fölvétetik a nemzeti hymnus dallama, évtizedek óta tapasztalható hatásáért és különösen pedig szövegéért.“ Ezt a határozatot az egyetemes konvent is jóváhagyta. Jól mondja Kálmán Barkas: „Ha a szegény pápista atyafiakat a papi dogma eltiltja a Hymnus éneklésétől, jöjjenek a mi templomainkba, ha énekelni akarják. Adunk nekik helyet.“ . . .

— Értékes lelet. Egyházkerületünk történetének megírása egy nagy lépéssel haladt eló're. Thúry Etele theol. tanár legközelebb az esztergomi hercegprímás kegyes engedőimével az érseki könyv- és levéltárba bebocsátott s ott megtalálta egyházkerületünk 1612 —1658 eredeti jegyzőkönyvét, mely egész uj világításban tünteti föl egyházkerületünk XVII. sz. életét s mondhatni, minden egyházunkra nézve eddig nem ismert sok fontos adatot tartalmaz. A herceg primási könyvtár kezelők az értékes okmányt az adatok felhasználása végett — hisztérikusunknak hálás köszönetre méltó készséggel rendelkezésére bocsátották.

— Főiskoláink hallgatóinak száma a jelen tanév első felében 11349, — 436-al több a tavalyinál. Ebből a budapesti tudomány-egyetemre 6277, a kolozsvári egyetemre 1754, a budapesti műegyetemre 1617, a tiz jogakadémiára 1701 esik. Legtöbben vannak a jogászok: 6823; — a bölcsészek: 1759, — technikusok: 1617, — orvosok száma 861. Legnagyobb a növekedés a bölcsészeknél s ha ez igy tart, megint beáll a tanári pályán a túltermelés, mint a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben.

— JÓ tanács. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesíteni, ajánljuk, hogy szerezzék be Mauthner Ödön csász. és kir. udvari magkereskedéséből Budapesten a „Sétatéri“ vagy a „Margitszigeti“ fümagkeveréket. Ezeket már 29 éve szállítja Mauthner Budapest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József. Főmunkatársak: Csizmadia Lajos, Faragó János.

EORY ISTVÁN

takaréktüzhelykészitő, épület- és géplakatos

<m**0>**4*«m>**> PA PA Széchenyi-tér.

Készít mindennemű és legújabb rendszerű asztali takaréktüzhelyeket fa- és kőszénfütésre

berendezve; kéménytoldó csöveket, kályhákat és mosókazánokat kovácsolt vasból; épület-, kerti- és sirrácsokat a jegdiszesebb kivitelben; vasrácskapukat, ajtókat és ablakokat; épületek, ajtók és ablakok vasalását a legjobb kivitelben ; — továbbá elvállalja gözmozdonyok és cséplőgépek szakszerű és pontos javítását. Kívánatra költségvetést küld.

Pápán, az ev. ref. főisk. könyvnyomda betűivel ny. Kis Tivadar. 1903.