Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-17 / 20. szám
Tizennegyedik évfolyam.20. szám. Pápa, 1903. május 17. Az írj egyházi törvénytervezetről. IV. Lelkészfizetés, választás.. A legközelebbi alkalommal bírálat tárgyává tettük a lelkészeket illető törvényeknek szorosan vett egyházi részét, amely képesítésüket, működésüket — hogy úgy mondjuk — a szellemi, a lelki életre vonatkozólag tárgyalja. Most vizsgáljuk a törvénytervezetnek a lelkészekre vonatkozó szakaszait annak anyagi és gyakorlati oldaláról. E téren szemünkbe ötlik az 55. §. a), amely a lelkészi fizetés minimumát 1600 koronában állapítja meg, azonban egy halvány reménysugár bádgyadt fénnyel csillan fel belőle, amely azt a szegény lelkészt azzal kecsegteti, hogy talán az a lealázó állapot, amely őket a hivatal szolgával, rendőrrel egy színvonalra helyezi, idővel meg fog szűnni. Csekély biztatás, kevés kilátás, de azért mohón kap utána mindegyik, mint a vizbefuló a szalmaszál után, mert erős a meggyőződés, hogy ebben a rohamosan alá felé sülyedő korban is — a mely csak az anyagiakra, a földiekre néz — megértik és méltányolják azt a munkát, amelyet a prot. lelkész a nép felvilágositása, az értelem és szabadgondolkodás fejlesztése, a közerkölcsiség javítása, a szivnek nemesítése, az ember nemesebb részének , a léleknek tökéletesítése, a hazaszeretet ápolása érdekében végez és ha azt méltányolni tudják, akkor bizonyára kiemelik abból a körből, a hova most került. Igaz, hogy az összeülendő zsinattól ezen reményünk megvalósítását vártuk; de mivel most azonnal meg nem valósítható, várunk tovább is, hisz a kongrua törvény 1898-ban életbe lépett és végrehajtása most sincs keresztül vive, várnunk kell arra is. De, hogy az 1600 kor. fizetés — amelynek egy része bizonytalan is — nem a mai korba, nem olyan képesítettség és szolgálathoz való, mint a lelkészi karé, az ma már általánosan elismert tény. Hogy e tekintetbeu mi lehet jogos igényünk, arra vonatkozólag szerény véleményemet e lapok múlt évi 45. számában már kifejtettem, a mikor Zelenka püspök ur programmjához szólottám, most ismétlésbe bocsátkozni nem akarok. De megadta e kérdésre a választ ami püspökünk a legközelebbi kerületi gyűlés elé terjesztett jelentésében, a melynek az 1848. XX. t.-c, fokozatos végrehajtására vonatkozó részét Bakó József lelkésztársunk, mint országgyűlési képviselő, április 24-én tartott beszédében a képviselőház elé terjesztette. Nekünk a jelentésben foglalt javaslathoz hozzátenni valónk nincs, felölelte az mindazokat az eseteket, amelyeket a XX. t.-c. végrehajtásánál figyelembe kell venni és ezzel a mozgalmat arra a térre terelte, a hol már nem csak általános óhajok hangzanak el, hanem konkrét javaslattal állunk szembe, ami bizonyára nagy lépés a cél felé. Ha a zsinati tervezet a lelkészi fizetés emelését most nem biztosíthatja is azonnal, mert a XX. törvényeik végrehajtása távol van az éji homályban, az 1600 korona fizetést azért nem kell meghagyni a törvény szégyenére, hanem vegye fel a püspök ur által is javasolt 2400 korona maximumot, 200 korona ötödéves korpótlékot ; amig aztán ez megvalósítható lesz, 20 A. lap szellemi részét illető közlemény-eb a szerkesztőség li ez Kis József felelős szerkesztő ozlmére küldendők. az egynaz es isitora KoreDoi. A dunántúli ev. rét. egyházkerület hivatalos közlönye. megjelenik minden vasárnap. A.z előfizetési dijak (egész évre 8 kor., félévre 4. kor.), hirdetések, reclamatiók Faragó János főrannkatára ozimére küldendők.
