Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-05 / 14. szám
231 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 232 távozott. Rendes lelkésszé lett és szolgált M.-Újfaluban 1789—1792. Bécen 1792—1794. 115. Fejérvári N. Istvándi 1673—1686. 116. Fejérvári Mihály. Istvándi 16731 1782. Kadarkút 17S2 —1784. * 117. Fejérvári József. Hetes—1702. Gige 1702 — 1708. Ez évben Gigéböl elment Nagyvázsonyba, ott meg is halt. 118. Fejérvári János. Hetes 1711 —1719. -119. Fejes János. Szenna — ? Sz.-Benedek 1693. 120. Filep József, elébb rinya-szt. királyi lévita. — Rendes lelkészként szolgált Kisasszondon 1804—1808. Mereuye 1808—1811. Innét Körmendre ment lelkésznek. 121. Fodor János, született 1741. Hajdúszoboszlón, tanulását is ugyanott folytatta, 1759-ben a szoboszlói oskolában hosszú ruhába öltözött s törvények alatt élt. — 1760-ban a szoboszlói hosszú mentés diákok közt seniorrá lett s az V. classist tanitotta. 1761-ben Debrecenben subscribált, 1763 ban kihivatott Szathmár városába Tiszt. Szilágyi Sándor fiai mellé tanitóul, egy év múlva visszament Debrecenbe, ott tanult 1767-ig. 1767-ben Veszprém megyébe Szentgálra ment iskolamesterül, ott működött 6 évig. 1774-ben N.-Korpádra hivatott predikátorságra, ott predikátoroskodott 10 évig. 1784-ben bejövén a tolerantia Csokonyába rendeltetett, hol hét esztendeig működött, 1788-ban assessorrá tétetett. 1791 ben a Ven.-Consistorium megegyezésével megcserélte lakóhelyét Tiszt. Kazy Pál úrral és ment Jádra prédikátornak s ott szolgált 1814-ig. (Autobiographia.) 122. Fodor Mihály. Pettend 1766 — 1771. ez évben többféle gyarlóságai miatt sehol el nem fogadtatván, kenyér nélkül maradt. 123. Fodor János ifjú. Kálmánc3a 1798 — 1801. Aszaló 1801 -1806. Hetes 1806 —1821. Kaposmérő 1821 — 1824, Ez évben a consistorium által fölfüggesztetett, de Fodor protestált, az engedelmességet felmondta . . . később megadta magát s kegyelemből Pettendre dislocaltatott. 124. Fogarasi Sámuel ? ? 125. Fogarasi Ferenc. Bürüs. 126. Foglyos János, elébb kálmáncsai levita. Csokonya 1751—1759. Lábod 1760—1782. Szemének elromlása után kénytelen volt papi szolgálatáról lemondani. 127. Földvári Szük-Péter. Született Földváron, tanult Mezőtúron, subscribált Debrecenben 1782. Tanulmányai végeztével 1786. Darányba jött akad. rektornak. Idő múltával rendes leliié z lett és szolgált: Béc 1798 —1802, Ínke 1802—18i3 Kutas 1813—1817. Ez évben kellemetlen ütközése v t a különben szelíd természetű lelkésznek a mindeuoaió somogyi consistoriummal. Ugyanis a nőági esperesség, egy kegyelt és a rokonság egyik leánya számára kiszemelt vőlegénynek, leendő szállásul Földvári parochiáját találta alkalmasnak és az összeült consistorium, rnindpn ok és megokolás nélkül F -i Gyöngyös-Mellékre dislocálta. F. ez intézkedésnek, mivel semmi kedve nincs változni, a gyülekezete is meg van vele elégedve, nem engedelmeskedett. Elkövetkezvén a helyváltozás ideje — márc. 12 — E. a parochiából, azon okból, hogy a „consistorium elől dacosan távozottegyszerűen kirakatott. Szegény Szűk Péternek egyszerre tágas lett a b. somogyi egyházmegye, alá is lel is mehetett nagy családjával. Egy évi szellőztetés után 1818. bejutott Pettendre s ott szolgált 1821-ig. onnét Balhésra költözött 1821 — 1839. f. Földvári P. Baksay Sándorunknak anyai ágon nagyapja volt. 128. Füredi József, N.-Bajomnak a türelmi engedmény után első pedikátora. Velencéből jött s szolgált itten 1790 ig. Görgetegen 1790 — 1792, a mikor Sárközy István Alsókba rendelte, hogy a Csurgón épitendő gymnasium ügyeit — mintegy pallér vérzéssé. Alsókból 1797- ben M.-Egresre költözött, onnét pedig 1798-ban Istvándiba s ott halt meg 1800-ban 129. Füsi János. Pettend 1812 —1824, Nemeske 1824 -1827, Kisasszond 1827-1832. 130. Füsi István, mint theologiae candidatust a belegi rectorságból rendelte előző papi vizsga után a lábodi consistorium 1812 ben Prtttendre, ott szolgált 1818-ig. Kisasszondon 1818 — 1824. Nemeskén 1824 —1827. Kisasszond ismét 1827 —1832. Lad 1832 —1835. Böhönye 1835 — 1836. f. G) 131. Gál Antal. Született Hatvan-Kámánban köznemes szüléktől. A gymnasiumi tanulást végezte Csurgón, a mikor a költészettant Csokonai V. Mihály ideiglenes tanártól hallgatta. Egyik iskolai vizsgán az alapitó Festetics György gróf is megjelent és versrögtönzésre, ezt a tételt adta fel: „Somogy vármegye szép tartomány.“ A vers írással Gál A. készülvén el legelőször, felolvasta költeményét, mely annyira megtetszett a grófnak, hogy aranynyal jutalmaztatta meg A néhány arany, a mi az időben — 1799 — nagy összeget képviselt, alapította meg G. A. szerencséjét, mert Debrecenbe juthatott vele, a hol meg készre várta a szegény tanulók fejőstehene, az olcsó convietus — a Semper — a correpetitio, a legatio és supplicatio, a melyek segítségével néhány év múlva mint végzett tógás deák jött haza Somogyba. A consistorium egyelőre a hencsei praeorautáiba helyezte, 1815-en pedig ugyanott papi vizsgát állván, mint tudós lelkész felszenteltetett. Mint ilyen szolgált: Hencse 1815 — 1828. Kiskovácsi 1828-1831. Pettend 1831—1833. Szabás 1833-1852, mely évben magányosságba vonult. 132. Gál János (I.) Kadarkút 1763 -1765. 133. Gál János (IIt/) Nemesdéd 1768—1779. Szomajom 1779-1784, Alsók 1787—1785. f. 134. Gál János (III.) 1787-ben visontai időközi lelkész, szolgált Nemesdóden 1788 —1791. -j-. 135. Gál Péter. Aszaló —1747. 136. Gál Sáudor, szolgált Görgetegen, hol 1790 szept. 4-én fölfüggesztetett hivatalától. 187. Galgóczi János, Zabar zalamegyei községből jött Szabásra 1660-ban. 138. Gazda József — tétyi —, Őrei 1778—1790. Homokszentgyörgy 1790 - 1791, Hoboly 1791 —1798. (Folyt, köv.) Id. Csire István.