Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-29 / 13. szám

Tizennegyedik évfolyam.13. szám. Pápa, 1903. március 29. «----------------------------* A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Kis József felelős szerkesztő czl­­mére küldendők. 0------------------------------------0 0-----------------------------------------0 A.X. előfizetési dijak (egész évre 8 kor., fél­évre 4= kor.), hirdetések, reelain ati<5k Faragó János lom tnvkatárs ozimére küldendők. 0-----------------------------------------0 A proletár elem szaporodása és a gymnasiumok. ii. A chaos. Múltkori cikkünkben kifejtettük, hogy a jelenlegi életviszonyok és közállapotok mellett mivé alakult a gymnasiumi oktatás nálunk és hogy az idevonatkozó miniszteri rendeletek s qua­­lifieationalis törvények kényszeritették a gymna­­siumot abba a helyzetbe, a melyben eredeti cél­jától visszaszorítva, kénytelen rengeteg számú ifjúságot oktatni. Most azon szempontból nézzük fölvett kér­désünket: vájjon az utóbbi 20—25 év alatt az általános középiskolai, de kiváltkép a gymna­siumi oktatás terén olyan mozzanatok merültek-e föl, a melyek a középiskolai tanítás céljának megfelelőleg inkább szigorítok, semmint enyhí­tők lettek volna? Sajnos, de meg kell vallanunk, hogy egy negyed század óta egyebet sem látni a közép­iskolai oktatás terén, mint olyan törekvéseket, a melyekkel, úgyszólván, minden tehetségtelen, illetve minden gyönge szellemi képesség előtt is megnyílik a középiskolai élet sorompója. Más iskolákról most nem szólva, egyedül a gymnasiummal foglalkozunk s itt keressük eze­ket a tanügyi mozzanatokat. Magának az 1883. évi XXX. t.-cikknek azt a pontját, a mely a középiskolai érettségi vizsgálatot szabályozza, inkább e vizsgálat meg­könnyítésének érdeke, mint más hathatós tan­ügyi ok teremtette meg. A szellemi túltömöttség, a megterheltetés volt a hangoztatott érv s ebből kifolyólag a régi matú­rák tárgyainak köre alaposan összesugorodott. Megmaradtak teljesen vizsgálati tárgyakul a gym­­nasiumban: a magyar irodalom, latin, magyar tör­ténet, természettan és mennyiségtan; a német és g ö r ög csak az Írásbelire szorittatott és hogy itt sem essék baj az esetleg elégtelen tanje­gyet érdemelt dolgozat tulajdonosával, megen­gedtetett neki, hogy szóbeli vizsgálatra is áll­hat s kijavíthatja azt, a mit Írásbelije elrontott. Megengedjük, hogy jó adag jogosult hu­­manismus is befolyt az érettségi vizsgálat ily módon való megváltoztatására, de az nem cáfolata annak, hogy ezáltal az új érettségi vizsgálat által megkönnyittetett az egész középiskolai, tehát a gymnasiumi tanulás is. Az érettséginél megjegyzendő, hogy 1883- tól fogva is enyhítve lett. Ugyanis, csak leg­újabban is oly változás lépett életbe, mely szerint a vizsgázó a latin nyelvi Írásbelinél magyarról latinra való fordítás helyett latinról magyarra fordítandó tételt kap. Hogy micsoda könnyítése ez az érettségi latin Írásbeli vizsgálatoknak, tudja minden tanár, a ki részt vett ilyen censusokon. S hogy e változta­tásoknak is egyenesen a megkönnyebbítés volt a célja, az nyilvánvaló. Valóban, ha a régi középiskolák, illetve gymnasiumok, maturánsai összehasonlítják az ő vizsgálatuk körét a mai érettségivel, irigykedve gondolnak utódaikra, a kiknek sem a vallás­tanból, sem a bölcsészeiből, sem a világhistó­riából nem kell matúrára készülniük; továbbá még attól sem remeghetnek, ha a német, görög 13 Az egyház és iskola köréből. A dunMiíli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. fflegjelenlk minden vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents