Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-07 / 36. szám

625

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

626

21. Jézus a Getsemáné kertben. (Máté XXVI.)

22. Jézus a főpapok előtt. Péter a Jézust megtagadja). Judás vége. (Máté XXVI. XXVII.)

23. Jézus Pilá'us előtt. (Máté XXVII.)

24. Jézus keresztre feszítése. (Máté XXVII.)

25. Jézus temetése. Feltámadása. (Máté XXVII. XXVIII.

26. Jézus menybemenetele. (Máté XXVIII. Ap. cs. I.)

VII. osztály.

1. A Szentlélek eljövetele (Ap. cs. II, 1—13, I486, 37 — 41, 42-47.)

2. Ananias és Sapphira. (Ap. cs. IV. 32 -37. V. 1—11.)

3. Az apostolok a főtanács előtt. (Ap. csel. III.

1 — 13. V. 12—42.)

4. Fülöp és a szerecsen főember. (Ap. csel. VIII. 5—8. 26 - 40.)

5. Cornelius százados megtérése. (Ap. cs. X.)

6. A szegények gondozóinak választása. (Ap. csel.

VI. 1-7.

7. István, a vértanú. (Ap. cs. VI. 8—15, VII. 1 —

2. 51—58, VIII. 1-4.)

8. Saul megtérése. (Ap. csel. IX. 1 —19.)

9. Pál Damaskusban és Jeruzálemben. (Ap. cs. IX. 20- 31.)

10. Pál első téritő útja. (Ap. csel. XIII. 1 —12 13- 52.

11. Az első téritő ut folytatása s vége. (Ap. cs. XIV.)

12. Pál és Péter. Az apostolok gyűlése Jeruzsálemben. (Galat. II. 1 —10; Péter Pálnál Antiochiában. Galat. II. 11 — 21.)

13. Pál második téritő útja. (Ap. cs. XV. 35—41. XVI. 1-40.)

14. Pál Thessalonikában. (Ap. cs. XVII. 1 —14.)

15. Pál Athénben. (Ap. cs. XVII. 15—34.)

16. Pál Korintliusban. (Ap. csel. XVIIL 1 — 22.)

17. Pál Efesusban. (Ap. csel. XVIIL 23 — 30. XIX.

12-17.)

18. Pál búcsúja az efezusaiaktól. (Ap.cs. XX. 17 — 38.)

19. Pált figyelmeztetik. (Ap.cs. XXI, 1—15.)

20. Pál Jeruzsálemben. (Ap. csel. XXI. 15 — 36. XXII. 1—29.)

21. A Pál elleni összeesküvés. (Ap. csel. XXIII. 11-35.)

22. Pál Félix, Festus és Agrippa előtt. (Ap. csel. XXIV-XX VI.)

23. Pál útja Rómába. (Ap. cs. XXVII. 1—28.)

24. Pál Rómában.

Vili. osztály. Katechismus.

I. A) Az Istennek törvénye. B) Az ember nyavalyássága.

II. A hitről. Istenben, az Atyában való hit — teremtés. Az Istenfiában való hit — megváltás. A Szentiélekben való hit — megszentelés.

III. Az Ur imádsága.

IV. A sacramentumok.

Eddig a jénaiak tanterve. Hallom a kérdést: És mi van az imádságokkal, az énekekkel, különösen pedig az egyháztörtén elemmel ? Az imádságokat, énekeket olyan- j

formán csoportosítják a bibliai történet körül, mint a miként én is ajánlottam. Az egyháztörténelmet meg a nemzeti történelem alkotó részének tekintik s ott tárgyalják. A ném-tek megtérítését az V. osztályban; a császárság és a papság küzdelmét, a kereszteskáborukat a VI-ik, a reformációt, a 30 éves háborút a VU-ik osztályban. Mit ölelnek fel ebből a VJl. osztályban, kitűnik a történelmi tanterv alábbi részletéből.

Miután keresztül haladnak a felfedezéseken, áttérnek a reformáció korára.

Mikorára a thüringiai gyermek erre jut, akkorra már az iskolai kirándulásokban jó formán minden gyermek volt Eisenachban, Mőhrábau, Erfurtban, Sehmalkaldenben, Tambachban.

Ezeken a kirándulásokon, a melyek Thüringiában igen gyakoriak, megvetik a reformáció történetének alapját.

Eisenach telve a Luther emlékekkel. A Miklós templom előtti téren áll Luther hatalmas szobra. A szobor talapzatának oldalán Luther életére vonatkozó reliefek vannak. Ilyenek : Luther mint eisenachi tanuló, a György urfi, a Biblia fordítás. A „Luther tér/1 egyik sarkán van a „Luther ház,“ melyben állítólag Luther és jóltevője Cottané aszony lakott. A város felett levő Wartburgban nemcsak az összes thüringiai mondákat felújitják, de megtekintik azt a gyönyörű fekvésű, de igénytelen szobácskát, a melyben „György urfiu lakott. Ott láthatják Luther szüleinek arcképét, ágyát, imizsámolyát stb. stb. (A hires tinta folt-nak a helyén ma már csak egy lyuk van!)

Möhraban megnézik Luther őseinek házát, a Luther szobrot, a melynek reliefjein látják a 95 tétel kiszögeztetósét, Luther elfogatását, a bibliafordítást. Innen aztán nem messze van Altenstein és a hires tölgy, mely alatt a reformátor pihent, mikor elfogták. A fát 'Luther-buche-nak mondják. Az eredeti bükkfa [ma már ugyan nem áll, darabját Wartburgban láthatni, de II. Barnát meiningeni herceg új fát ültetett az 1841-ben kitörött helyére. Éhez zarándokolnak a német tanulók.

Ehfurtbán is a Luther-szobor. R sliefjei: Luther mint tanuló, a zárdában. Bevonulás Erfurtba. Hogy arról is fogalmuk legyen a tanulóknak, hol hirdették a népnek a reformáció előtt Isten igéjét, rendesen megnézik a párját ritkító bazilika-templomot is, s rajta a lépcsők oldalán a szabadban levő úgynevezett „Tetzel-szószék“-et. — Szóval ez a vidék telve, megtelve van a nagy reformátorra vonatkozó emlékekkel. Mióta én ezeket az emlékeket, s a tanulóknak ezekhez való zarándoklását láttam, egy cseppet se csodálkozom azon a rajongó tiszteleten, a melyet a német nemzet szegénye és gazdaga a nagy rét formátor emléke iránt tanúsít. Ezekre és még itt fél nem sorolt számos szemlélet sorra alapítják a német nemzet történetének egy részét tevő reformáció történetét. Tanítják pedig a VIII. osztályban :

1. 15)7 október 31.

2. Luther ifjúkora 1517-ig.

3. Szózat a német nemzet keresztyén nemességéhez

4. Az ágostai, altenburgi, lipcsei vitatkozások.

5. A wormsi birodalmi gyűlés.