Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-31 / 35. szám

601 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 602 felterjesztést, törvényes utón is illendő' módon kivánta az 1848-iki 20 ik törvénynek annak szellemében tör­ténő végrehajtást, hogy kivált az 1899-iki mind all egyházkerületnek közvetlenül megküldése óta egyete­mes mozgalom indult meg. Igaz, sem biztató, sem elutasító válasz eddig a kormánytól nem érkezett. Igaz, hogy az 1848-iki 20-ik törvény valósításának számlájára irható a középiskolák felekezeti tanárainak és tanítóknak teljes fizetésre jogot adó állami nyugdíj igénye : a főgynmasiumok szerző­désileg biztosított államsegélye, azok új épületeire ál­lamsegély nyújtás, a tanítók évi fizetésének 400 frtig - kiegészítése és a korpótlék megadása, a lelkészek évi fizetésének 800 frtig kiegészítésére vonatkozó törvény­hozási intézkedés és az egyházkerületnek szóló állam­segélynek 1867-től 10.000 korona, 1883-tól lassan bár, de fokozatosan ez évben már 30.000 koronára történt felemelése: ámde ez mind kevés ahoz, hogy ez az 1848- diki 20-ik törvény valósítása gyanánt legyen részünk­ről elfogadható. Legszomorubb és egyúttal legaggasz­­tóbb e mellett az, hogy azon államsegély nem az egy­háznak, mint ilyennek, hanem egyes intézeteinek és tisztviselőinek szól. Mi tehát a teeudő ? Igénytelen nézetem szerint nem más, mint most már egyházunk részéről, ha lehet, az ev. ref. egyházzal együtt tételről-tételre, vagyis egyen­ként és összesen kimutatni azt a szükségletet, a melyet mi az 1848-iki 20-ik törvény szellemében történő vég­rehajtásnak vallunk és hirdetünk. S ezzel aztán való­jában vége lesz a szó- és határozatáradatnak. Lépjünk tehát most már a cselekvés útjára. Igénytelen nézetem szerint a törvénynek szellemében történő végrehajtásának ezek volnának főbb feltételei: 1. Egyetemes egyházunknak összes szükségleteit az egyes egyházaknál, az összes iskoláknál, lelkészek és segédlelkészeknél, a tanítóknál, valamint fő- és közép­iskolai tanárok, vallástanárok és vallástanitóknál az egyházkerületek által eszközölt pontos összeírás adatai­ból az egyetemes egyház közgyűlése állapítja meg. 2. Az egyházakat illetőleg, azok tagjai egyházuk háztartásához évi köteles járulékon kívül mást, mint a mit a szeretet egyházának céljai (közalap, gyámintézet, árvaház stb.) évente templomi és házankénti gyűjtésből, valamint idonkint a rendkívüli szükségletek új építke­zésre, vagy nagyobb átalakításra, tatarozásra megkö­vetelnek, többé nem kötelezhetnek. Az egyháztagok évi köteles járuléka pedig lesz : azoknál, kik fizetnek állami adót, 5 százalék iskolai adó és 20 százalék egyházi adó, összesen 25 százalék évente, azok részéről pedig, kik állami adót nem fizet­hetnek, faluhelyeken 1, a városi egyházakban pedig 2 korona évente. Azon 25 százalék és ezen 1—2 koro­­nányi évi rendes tagilletékben már a lelkészek és ta­nítók részére eddig külön fizetni kellett készpénz, párbér és szolgálmány is végleg megszüntetve betudatnak. 3. A fő- és középiskolák minden tanára az ál­lami iskoláknál megállapított évi fizetéssel és teljes nyugdijigénynyel láttatik el. 4. A lelkészek évi fizetésének minimuma váro­sokban, továbbá az 1500-nál nagyobb lélekszámmal biró falusi egyházakban, missioi helyeken pedig általá­ban évi 2400 koronában, 1500-nál kisebb lélekszámmal biró falusi egyházakban pedig évi 1600 koronában ál­­lapittatik meg s teljes nyugdíjigény biztosittatik ré­szükre. 5. A segédlelkészek évi fizetése városokban 1600 korona, faluhelyeken pedig 1200 koronában lesz a szál­láson kívül felvéve. 6. A tanítók évi fizetésének minimuma városok­ban 1600 korona, faluhelyeken pedig 1200 korona lesz teljes nyugdijigénynyel. 7. A vallástanárok a főgymnasiumoknál, valamint városi központokon, hol egy rendes külön állás szük­ségeltetik, a rendes tanári fizetéssel és teljes nyugdij­igénynyel lesznek díjazva. Azon városi helyeken vagy azon vidékeken, hol a más egyházfelekezeti, községi és állami elemi iskoláknál vallástanitás szüksége áll elő, az erre alkalmazott vallástanárok vagy vallástanitók az államilag megállapított tiszteletdijat és fuvarköltség átalányt kapnak. 8. A fentebbbiekben megállapított évi szükségle­tet az egyes egyházak és iskolák bevallási iveiből, az évi fedezetet pedig a zárszámadásokból és vagyonlel­tárakból az egyetemes egyház közgyűlése állapítja meg egyenkint és összesen. 9. Az ily módon megállapított szükséglet és fe­dezet közt levő különbözet mint évi hiány az egyete­mes közgyűlés és a kormány küldöttségeinek együttes tárgyalásánál állapíttatnak meg helyenként és összesen véglegesen. 10. Ezen megállapítást a kormány külön törvény­­javaslatba foglalja s abban kimondatja, hogy ezen meg­állapítás 10 évenkint új kiszámítás tárgya, a külön tör­vényben biztosított ezen dotáció egy összegben s az autonómia rendelkezésének sértetlenül tiszteletbentartá­­sával lesz az egyetemes közgyűlésnek s általa az egy­házkerületnek a megállapított célokra kiadva. Az első 9 pontban előadottakat azért kívánom én kimondandóknak, hogy igy úgy az egyházak és isko­lák, mint azok tisztviselői legyenek az egyházunkétól soha el nem választott és el nem térő állami céloknak, szabad viszonyban az államnak, kötött viszonyban pe­dig az egyháznak valójában lelkes munkásaivá. Az utolsó 10-ik pontban felhozottakat pedig én azért kívánom határozottan kimondandóknak, mert ezt nemcsak a szentesített zsinati törvény, hanem azon kö­zel négyszázados múlt is megkövetelik, a mely utóbbi nagy időben a törvényhozás feltétlen ezen bizalmára tudta magát egyházunk a testvér ev. ref. egyházzal együtt érdemesnek bemutatni. Zelenka püspök ur e világos programmját fogadjuk el; tömörüljünk, álljunk melléje mint egy ember. A ta­nárok és állami tisztviselők fizetésrendezésének példája meggyőzően mutatja, hogy az egységes és bátor föllépés­nek, a mint megvolt, úgy meg is lesz a kívánt sikere. Kis József.

Next

/
Thumbnails
Contents