Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-08-31 / 35. szám
601 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 602 felterjesztést, törvényes utón is illendő' módon kivánta az 1848-iki 20 ik törvénynek annak szellemében történő végrehajtást, hogy kivált az 1899-iki mind all egyházkerületnek közvetlenül megküldése óta egyetemes mozgalom indult meg. Igaz, sem biztató, sem elutasító válasz eddig a kormánytól nem érkezett. Igaz, hogy az 1848-iki 20-ik törvény valósításának számlájára irható a középiskolák felekezeti tanárainak és tanítóknak teljes fizetésre jogot adó állami nyugdíj igénye : a főgynmasiumok szerződésileg biztosított államsegélye, azok új épületeire államsegély nyújtás, a tanítók évi fizetésének 400 frtig - kiegészítése és a korpótlék megadása, a lelkészek évi fizetésének 800 frtig kiegészítésére vonatkozó törvényhozási intézkedés és az egyházkerületnek szóló államsegélynek 1867-től 10.000 korona, 1883-tól lassan bár, de fokozatosan ez évben már 30.000 koronára történt felemelése: ámde ez mind kevés ahoz, hogy ez az 1848- diki 20-ik törvény valósítása gyanánt legyen részünkről elfogadható. Legszomorubb és egyúttal legaggasztóbb e mellett az, hogy azon államsegély nem az egyháznak, mint ilyennek, hanem egyes intézeteinek és tisztviselőinek szól. Mi tehát a teeudő ? Igénytelen nézetem szerint nem más, mint most már egyházunk részéről, ha lehet, az ev. ref. egyházzal együtt tételről-tételre, vagyis egyenként és összesen kimutatni azt a szükségletet, a melyet mi az 1848-iki 20-ik törvény szellemében történő végrehajtásnak vallunk és hirdetünk. S ezzel aztán valójában vége lesz a szó- és határozatáradatnak. Lépjünk tehát most már a cselekvés útjára. Igénytelen nézetem szerint a törvénynek szellemében történő végrehajtásának ezek volnának főbb feltételei: 1. Egyetemes egyházunknak összes szükségleteit az egyes egyházaknál, az összes iskoláknál, lelkészek és segédlelkészeknél, a tanítóknál, valamint fő- és középiskolai tanárok, vallástanárok és vallástanitóknál az egyházkerületek által eszközölt pontos összeírás adataiból az egyetemes egyház közgyűlése állapítja meg. 2. Az egyházakat illetőleg, azok tagjai egyházuk háztartásához évi köteles járulékon kívül mást, mint a mit a szeretet egyházának céljai (közalap, gyámintézet, árvaház stb.) évente templomi és házankénti gyűjtésből, valamint idonkint a rendkívüli szükségletek új építkezésre, vagy nagyobb átalakításra, tatarozásra megkövetelnek, többé nem kötelezhetnek. Az egyháztagok évi köteles járuléka pedig lesz : azoknál, kik fizetnek állami adót, 5 százalék iskolai adó és 20 százalék egyházi adó, összesen 25 százalék évente, azok részéről pedig, kik állami adót nem fizethetnek, faluhelyeken 1, a városi egyházakban pedig 2 korona évente. Azon 25 százalék és ezen 1—2 koronányi évi rendes tagilletékben már a lelkészek és tanítók részére eddig külön fizetni kellett készpénz, párbér és szolgálmány is végleg megszüntetve betudatnak. 3. A fő- és középiskolák minden tanára az állami iskoláknál megállapított évi fizetéssel és teljes nyugdijigénynyel láttatik el. 4. A lelkészek évi fizetésének minimuma városokban, továbbá az 1500-nál nagyobb lélekszámmal biró falusi egyházakban, missioi helyeken pedig általában évi 2400 koronában, 1500-nál kisebb lélekszámmal biró falusi egyházakban pedig évi 1600 koronában állapittatik meg s teljes nyugdíjigény biztosittatik részükre. 5. A segédlelkészek évi fizetése városokban 1600 korona, faluhelyeken pedig 1200 koronában lesz a szálláson kívül felvéve. 6. A tanítók évi fizetésének minimuma városokban 1600 korona, faluhelyeken pedig 1200 korona lesz teljes nyugdijigénynyel. 7. A vallástanárok a főgymnasiumoknál, valamint városi központokon, hol egy rendes külön állás szükségeltetik, a rendes tanári fizetéssel és teljes nyugdijigénynyel lesznek díjazva. Azon városi helyeken vagy azon vidékeken, hol a más egyházfelekezeti, községi és állami elemi iskoláknál vallástanitás szüksége áll elő, az erre alkalmazott vallástanárok vagy vallástanitók az államilag megállapított tiszteletdijat és fuvarköltség átalányt kapnak. 8. A fentebbbiekben megállapított évi szükségletet az egyes egyházak és iskolák bevallási iveiből, az évi fedezetet pedig a zárszámadásokból és vagyonleltárakból az egyetemes egyház közgyűlése állapítja meg egyenkint és összesen. 9. Az ily módon megállapított szükséglet és fedezet közt levő különbözet mint évi hiány az egyetemes közgyűlés és a kormány küldöttségeinek együttes tárgyalásánál állapíttatnak meg helyenként és összesen véglegesen. 10. Ezen megállapítást a kormány külön törvényjavaslatba foglalja s abban kimondatja, hogy ezen megállapítás 10 évenkint új kiszámítás tárgya, a külön törvényben biztosított ezen dotáció egy összegben s az autonómia rendelkezésének sértetlenül tiszteletbentartásával lesz az egyetemes közgyűlésnek s általa az egyházkerületnek a megállapított célokra kiadva. Az első 9 pontban előadottakat azért kívánom én kimondandóknak, hogy igy úgy az egyházak és iskolák, mint azok tisztviselői legyenek az egyházunkétól soha el nem választott és el nem térő állami céloknak, szabad viszonyban az államnak, kötött viszonyban pedig az egyháznak valójában lelkes munkásaivá. Az utolsó 10-ik pontban felhozottakat pedig én azért kívánom határozottan kimondandóknak, mert ezt nemcsak a szentesített zsinati törvény, hanem azon közel négyszázados múlt is megkövetelik, a mely utóbbi nagy időben a törvényhozás feltétlen ezen bizalmára tudta magát egyházunk a testvér ev. ref. egyházzal együtt érdemesnek bemutatni. Zelenka püspök ur e világos programmját fogadjuk el; tömörüljünk, álljunk melléje mint egy ember. A tanárok és állami tisztviselők fizetésrendezésének példája meggyőzően mutatja, hogy az egységes és bátor föllépésnek, a mint megvolt, úgy meg is lesz a kívánt sikere. Kis József.
