Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-03 / 31. szám

541

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

542

milliomos százezeres tizezeres ezeres százas tizes egyes

3-2-5 — 4-6 - 8 - 9

[VII hely.] [VI. hely V. hely IV. hely ] [ill. liely II. hely I. hely] milliomos. eddig mind ezres. eddig százas.

E vonatkocsikhoz hasonló koczkákban aztán hol ezt, hol azt a számot irom, majd kitörlöm, helyére 0 (zérót) irok, s addig gyakoroltatom a számok kimondását, a mig a növendékek azt elég biztonsággal kimondani tudják. Hogy a kis szorzó táblából, hogyan lehet nagy szorzó táblát csinálni azt a következőkép szoktam szemléltetni:

3xB°=9° 3°x3n=900

3X40=12° 3°x4°=l 200

3 x 5 °= 15° 30X5p=1500

3x6°=18° 3°X6°=1800

A jegyekkeli kivonást a helyett, hogy a százasokat tízesekre, a tízeseket egyesekre bontogatnám, a következőkép szoktam szemléltetni:

2 3

12’13’14’12 ~ 1 4 5 6

= 8 8 6 (Folyt, köv.)

Darab L.

ref. tanító.

Maniigy.

Iskolai értesítők,

ii.

.4 pápai ev. ref. nönevelö intézet és felsőbb leányiskola értesítője.

Öröm töltheti el mindazok kebelét, kik hazai és különösebben református nőnevelésünk ügyét féltő gonddal szivükön viselik, midőn a dunántúli egyházkerület felsőbb leányiskolájának első évi beszámolóját tartalmazó kötetet kezükbe veszik. Még csak pár év előtt ábrándnak látszó szép remény valóra válását látják benne, bizonyítékát és szilárd zálogát annak, hogy a református áldozatkészség még ebben a materiálisnak mondott korban is képes nagyot teremteni. íme még tavaly ilyenkor csupán szerény nőinternátusa volt kerületünknek s ma már ott állunk, hogy az egy éve fönnálló négyosztályu leányiskola fölé emelt tanitónőképző intézet is egy hónap múlva megnyílik.

Évszázadok egyoldalú felfogása, a nőt a művelődés terén majdnem egészen elhanyagoló nevelési rendszere fölött diadalmaskodik ezáltal a modern haladás szelleme. Megadatik a mód arra, hogy református leányaink, mig egyrészt az eddig elérhetőnél jóval magasabb fokú műveltséget szerezhetnek maguknak, addig másrészt kenyeret nyújtó diplomához is juthatnak. Minden ily magasabb rangú intézet, mint a milyen a mi tanitónőképző intézetünk is lesz, azt a magasztos célt szolgálja, hogy a nőt a régi kiskorúságból, másokra utaltságából kiszabadítsa és önállóságot teremtsen meg számára.

Felsőbb leányiskolánk első értesítője egyszersmind az utolsó is. Ugyanakkor ugyanis, midőn a tanitónőképző intézet első osztálya megnyílik a felsőbb leányiskola polgári leányiskolává alakul át. Oka ennek: vis major. A kultuszminisztérium, maga sincs, úgy látszik, ez ideig tisztában, hogy a három különböző fajta leányiskolát hogyan egységesítse, avagy hogy különítse szét s e bizonytalanság következményének tekinthetjük azt a legutóbbi rendeletét, melylyel a négyosztályu felsőbb leányiskolákat megszünteti és csak batosztályu teljes felsőbb leányiskolákat engedélyez. Kerületünk, melynek anyagi ereje nem engedi meg, hogy hatosztályu felsőbb leányiskolát és tanitónőképzőintézetet tartson fenn, nagyon helyesen nem áldozta fel tervezett tanitónőképző intézetét a műveltséget igen, de diplomát nem nyújtó teljes felsőbb leányiskola kedvéért. így aztán jövőre felsőbb leánysikolánk, mint rendes négyosztályu polgári leányiskola fog szerepelni. Az intézet kiváló vezetőségében megvan azonban a garancia arra nézve» hogy e polgári leányiskola tantervét — autonóm jogunkból kifolyólag — akként állapítsa meg, hogy a kétféle leányiskola-faj közti különbség a mi intézetünknél észrevehető ne legyen. így, hogy mást ne említsünk, a franciát, mely a felsőbb leányiskolában rendes tantárgy, a polgáriban azonban nem, intézetünkben az összes internátusi növendékek — s ezek képezik az iskola zömét — valamint az önként jelentkező bejáró tanulók részére is csaknem oly mértékben fogják tanítani, mint a hogy azt a felsőbb leányiskolák tanterve megkívánja.

Az értesítőt azoknak a lélekemelő szép beszédeknek közlése nyitja meg, melyeket az iskola megnyitása s az ugyanekkor László József — az iskola megalapítója — emlékére rendezett ünnep alkalmából Antal Gábor püspök, Czike Lajos főisk. és leányisk. gondnok és Kis József pápai lelkész tartottak. Közli továbbá az értesítő Medgyasszay Vince László-ódáját és dr. Horváth József igazgató záróbeszédet. A négy beszédet és a költeményt maradandó kedves emlék gyanánt őrizhetik meg mindazok, kik a feledhetlen szép ünnepen jelen voltak és élvezetes olvasmányuk lesz azoknak, kik az ünnepnek nem voltak szemtanúi.

Az év történetének fontosabb adatai közül megemlítjük, hogy az új intézetben mindjárt megnyíltakor négy rendes tanerő kezdte meg működését s hogy csupán egy tanszéket kellett óraadással ellátni.

A valláserkölcsi nevelésre rendkívüli gondot fordított az intézet vezetője, a miről az értesítő erre vonatkozó pontja nyújt bő felvilágosítást. Hogy pedig a házi nevelés terén minő elvek uralkodtak az intézetben, arra nézve elég legyen az értesítőben közölt magaviseleti és rendtartási szabályokra utalnom, melyek összeállítása körültekintő és képzett pedagógust dicsér. A rendes iskolai ünnepeket — október 3L, március 15., Erzsébet királynő emléke— az intézetben is megtartották. Az iskolában több Ízben tett látogatást a püspök és főisk. gondnok és meglátogatta az intézetet a felsőbb leányiskolák kormánybiztosa: Berecz Antal is. A részvét megható hangján emlékezik meg az értesítő Tisza Kálmán kér. főgondnok elhunytáról és választó-