Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-29 / 26. szám
449 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 450 reai fel és pártfogolja azokat a tanintézeteket, a melyeket előbb nem becsült meg eléggé. A nemzeti érdek szempontjából is, de meg a középiskolák intensívebb s célhoz vezetőbb munkálkodásáért is a viszonyoknak ide kell fej - lődniök. S mindaddig, a mig e tekintetben a helyzet nem változik, a középiskolák, főleg a gymnasiumok zsúfoltsága megmarad, akárhány párhuzamos osztálylyal is tagoljuk szét, vagy akárhogyan is korlátoljuk egy-egy osztály létszámát, sőt éppen ezáltal jobban elősegítjük. A középiskolák s a tanügyvezetői ily állapotok között egyebet nem tehetnek, mint azt, hogy a szülőket s a társadalmat fölhívják egyéb ipari s kereskedelmi pályák fölkarolására. De ebben aztán véget is ér hatásuk. A szülők pedig s a társadalom hallják ugyan a buzditó szót, de nem hallgatnak rá. Es pedig egy okból azért, mert látják a mai iparosok, kereskedők siralmas helyzetét; másrészt azért, mivel nincs e pályára sok nevelő iskola s a mik vannak is, messze esnek tőlük, úgy, hogy gyermekük taníttatása egyenlő, esetleg kevesebb áldozatot követel mint középiskolai oktatás, ennélfogva inkább küldik gyermeküket a középiskolákba, illetve a gymnasiumba, már csak azért is, mert egyedül ez az iskola képesít minden pályára. Ily körülmények eredményezték s eredményezik ma is a középiskolák, főként a gymnasiumok zsúfoltságát, a melynek természetes következménye a proletariátus elem végzetes szaporodása. S ezzel az u. n. gymnasium lázzal szemben majdnem tehetetlenül áll a középiskola. Egy óvóeszköze volna ugyan, t. i. kérlelhetetlenül visszaszorítani azokat a növendékeket, a kik nem tudományos pályára valók. Ámde ezen eszközzel nagyon is óvatosan szabad és kell is élnünk. Első sorban is akadályul szolgál itt ama főhatósági intézkedés, mely eltiltja, hogy a 4 elemi osztályt végzett tanuló felvétele a középiskolába előzetes fölvételi vizsgálattól tétessék függővé. Másodsorban: gátat emel a szigorúbb eljárás ellen ama felsőbb rendeletszerü főhatósági felfogás, hogy egy osztályban 33°/0-nál több tanuló el nem bukhatik. Harmadszor: az enyhébb eljárást nemzeti érdekből némileg menti az a tanügyi felfogás is, hogy a középiskolák, különösen a gymnasiumok, 4 alsó osztályát, más iskolák híján, hadd végezze el a tanuló, legalább testileg és szellemileg megerősödik, s annál hasznosabb tagja lesz a hazának. E közreható tényezők folytán aztán akarva, nem akarva a középiskolák, kivált a gymnasiumokban osztályról-osztályra föllebbviszik a nagy tanulói létszámot, a mely körülmény eltéríti az iskolát eredeti rendeltetésének megoldásától s a helyett, hogy a gymnasium tulajdonképeni feladatának megfelelőleg csupán tudományos pályákra., illetve egyetemre előkészítő iskola lenne, válik belőle mindenre képesítő szakiskola; illetőleg csak válnék, mert ily roppant szétágazó nagy célt egy tanintézet sem oldhat meg jól soha, tehát erre a gymnasium sem képes. S alig tévedek, ha azt hiszem, hogy a középiskolák, de leginkább a gymnasiumok ellen felhozott bajok okát legnagyobbrészt ez utóbb említett sajnos helyzetben kutathatni. Adják vissza a középiskolákat, jelesül a gymnasiumot tulajdonképeni céljának; legyen csak sokféle s nagyszámú tisztességes jövedelmű reális, illetve ipari és kereskedelmi pálya; szaporodjanak csak az ezen pályákra készítő iskolák : majd megszűnik a középiskolák, illetve a gymnasiumok túlzsúfoltsága; megkevesedik az u. n. müveit proletárok száma s lesz nemzetünknek életerős müveit középosztálya. Győri. Protestáns képviselet a főrendiházban.*) Sajnálom, hogy ev. ref. egyetemes conventünk áprilisi gyűléséről a jegyzőkönyvet még nem kaptam meg és igy nem volt alkalmam országos panaszainkra, sérelmeinkre hozott határozatainál az indokolást olvasni. Annyit azonban bátor vagyok a lapok által közlött tudósítások után is kijelenteni, hogy zsinatra viendő legfontosabb ügyeink legtöbbjének elbírálása éppen nem ébreszthetett bizalmat a nagyméltóságu convent iránt és nem sok reménynyel lehetünk — a conventi rosta működésének szemlélése után — hogy várva várt zsinatunk aprólékos, §-okat módosító munkánál egyebet is végezhessen. Mondja meg bárki, befolyásolatlan, világi politikától ment, vallásos lelkületónek őszinte sugallata után, hogy protestáns anyaszentegyházaink közérzületével és óhajtásával megegyez-e a conventnek azon határozata, melyben kimondotta, hogy : „4. Azt, hogy egyházunk az állami ünnepélyeknél ne mellőztessék, hogy ünnepeink egyenlő elbírálás alá essenek a római katholikusokéval s a vasárnapi munkaszünet ne csak az ipari, hanem a mezei és hivatali munkára is kiterjesztessék, nem óhajtja bizottságunk a zsinat elébe vinni?“ Vájjon ezen conventi határozat olvasásakor nem jut-e önkénytelenül eszünkbe Dr. Molnár Gábor marosvásárhelyi főszolgabiró urnák a vasárnapi korcsmázás ellen, a templomi istenitiszteletek gyakorlása érdekében kiadott április 18-iki körrendeleté? Bizony hálás szívvel kell elismernünk, hogy a főszolgabiró ur tollát Kálvin, Luther, Dévai Biró Mátyás és a többi reformátorok szelleme vezette ! *) Felolvastatott jun. 18-án a vágvidéki lelkészértekezleten.
