Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-01 / 22. szám
387 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 388 Tudósítás. A „Barsmegyei Általános Tanítóegyesület ez évi közgyűlését május hó 14-én Újbányán tartotta. Bennünket, mint legmagyarabb egyház tagjait ennek az egyesületnek működése különösen érdekel azért, mert tagjai sorában ott látjuk a mi tanítóinkat is és pedig a vezetőség körében. Állást foglaltak nagyon helyesen, hogy ott a nemzeti közművelődést s a magyar állameszmét s a social paedagogiát szolgálják. Fényes zenés misével kezdődött a nap programmja, mely után az egybesereglett tanítóság a fellobogózott állami elemi iskolába vonult meghallgatni a gyak. tanítást. Ennek végeztével a lobogókkal diszitett casino nagytermébe vonult a díszes nagyszámú közönség és tanítóság, hogy részt vegyen a közgyűlésen. Az elnök megnyitójában egyenesen rámutatott arra, hogy még mindig nem eléggé érdeklődik a társadalom az iskola ügyei iránt. Meg kell hóditanunk az iskola számára a társadalmat, oda kell törekedni minden tanítónak, hogy a társadalom minden rétegében kifejlődjék a művelődés iránti érzék, megszilárduljon a hazafias vallásos jellem. E célra egyesülni kell a tanítóknak, egyet kell akarni, egy célra kell törekedni. Rámutatott arra, hogy az a közölmény az emberiség erkölcsi fejlődésének rovására megy, hogy inig az embernevelésbe? a legszükségesebb eszközök is hiányzanak, addig az emlerölő sorszámok milliárdokat nyelnek el az egész világon. A gyakorlati tanítást Bányai Ferenc és Láng Mihály t. képezdei igazgató bírálták, a bírálat részben magára a tanítás menetére, mikéntjére, részben pedig a vele kapcsolatba hozható paedagogiai irodalomra vonatkozott. Tiszteletre méltó őszintességgel s nyíltsággal tört pálcát Láng Mihály, a mai tanitóképzés fogyatékossága s az újítást hangoztatok szertelen kívánságai felett Gyakorlatiabbá kívánja tenni a tanítóképzést, hivatásszeretetet kíván önteni a tanítói pályára készülő ifjúságba, továbbá szabad szellemet s ennek nyomán akarja megvédelmezni az iskolai szellem szabadságát. Ez az ember igazán hivatásának él és szembeszáll minden olyan áramlattal, mely a hatalmaskodásra mindig hajlandó kath. papságtól származik. Hogy többet ne mondjak, mint a lévai áll. tanitóképezde igazgatója, betiltotta a növendékeknek, hogy a sok mondvacsinált ünnepeken, mint keresztjáró napok, buza-szentelés stb. résztvegyenek. Nyíltan felszólalt, hogy a felekezetnélküli árvaházban semmi helye az apácáknak. Üdvös dolog ez, elismerésre méltó, hogy épen kath. egyén az, a ki nyíltan szót emel az igazság érdekében. De kiváló érdemei vaunak a gyak. tanitóképzés terén is. Igazi ügybuzgósággal iparkodik azon, hogy a tanítójelöltekkel megkedveltesse a tanítói pályát, felébressze bennük a hivatásszeretetet. Az ő működésének nyomán a társadalom is kezd Barsban melegen érdeklődni az iskolaügyek iránt. Vallásos nevelés és tanítás cim alatt C>ekei Dávid lelkész ur értekezett az egész közgyűlést megnyerő érveléssel. Sürgette az iskolai nevelésnek minél vallásossabb alapokra való fektetését, hogy ennek nyomán tiszta erkölcs fejlődjék és virágozzék a honszeretet. — Javaslataihoz lelkesedéssel járult hozzá a közgyűlés. Huszár Károly javaslatai a felszínen levő tételekről, mint fizetésrendezés, nyugdijtörvénymódositás, szintén elfogadtattak vajmi csekély módosítással. A magyar népdal sajátságairól Dr. Kittenberger János, az irodalom tanára a lévai t. képezdében, értekezett, a tőle megszokott kellemes modorban. Zamatos magyar stylus, felfogás jellemzik az előadást. A folyó ügyek után megejtetett a tisztöjitás, melyben elnökké Végh István gr.-szentgyörgyi ev. ref. tanító, alelnökivé Buncsek Gusztáv szt.-kereszti, Valcz Jenő állami isk. igazgató egyhangúlag választattak meg. A programul utolsó pontja Purszehik Frigyes 1848- ban elesett szabadsághős síremlékének megkoszorúzása, megható ünnepséggel folyt le. Szép beszédet mondott Missik István, melynek minden szava hazafiságra serkentette a jelenlevő tanítókat s ünneplő közönséget. A gyűlést társas ebéd követte, mely alatt szebbnél szebb felköszöntők hangzottak el. Este hangverseny volt a F. J. T. H.-ban leendő 4000 k. szoba-alap javára, mely mintegy 240 kor. tiszta jövedelmet hozott. „Hass, alkoss, gyarapits, a haza fényre derül“ ez a jelszó Barsban a „Barsrn. ált. tani tóegylet“ körében. — R.— UihiyrismEiítetés. Debreceni lelkészi tár. Első kötet. Gyakorlati ev. ref. papi lexicon. Szerkesztette S. Szabó József, felszentelt lelkész, debreceni collegiumi tanár. Ara fűzve 6 korona, kötve 7 kor. Debrecen, 1902. Telegdi K. Lajos utóda : Eperjesy István kiadása. Jó minőségű nagy nyolcad lapokon. A gyakorló pror. lelkészi kar szolgálatára szánt ily ciinü gyűjteményes vállalat emez első darabját élénk érdeklődéssel vártam s a legmesszebb menő várakozásokat fűztem hozzá. Már a szerkesztő neve, melyet csak nem régiben is a „Tompa Mihály —- remekül megirt részletes — élet- és jellemrajza“ oly magasra emelt a miveit közönség szemében, — elég alapot nyújtott arra, hogy a vállalat szellemi sikerében bízzam, kivált arra is gondolva, hogy a derék szerkesztő köré munkatársakul a ref. egyházi irodalomnak nem kevesebb, mint 42 jelese csoportosult. Érdeklődésemet csak fokozta az a körülmény, hogy e gyűjteményes vállalat első, mely Debrecenben, a kálvinista Rómában keletkezett. Sietek is örömmel elismerni, bogy abb.ui a vastag, mintegy 640 oldalra terjedő kötetben a munkatársak szellemi tárházukból a jónak legjavát adták közre. Külterjüleg is sokat nyújtanak, habár a gyakorlati lelkészet nem minden ágából egyenlő mennyiségben, sőt némely ágából épenséggel semmit, mely hiányt azonban a következő kötetek bizonyára pótolni fogDak. Mind e mellett is a szerkesztő joggal mondhatja az előszóban : „A gyakorlati lelkészet körébe tartozó művekből tárunkhoz hasonló terjedelemben és teljességben még egyetlen magyar gyűjtemény 22*
