Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-11 / 19. szám
Tizenharmadik évfolyam.19. szám. Pápa, 1902. május 11. A lap szellemi részét illető közleményeit a szerkesztőség li ez Kis József felelős szerkesztő czlxxióre ktildendok. Az egyház és iskola koréból. A iiiMntiíli ev. rcf. egjházkerilet hivatalos közlönye Eegjeloalk minden vasárnap. Az előfizetési dijak (egész évre 8 kor.., félévre 4 kor.), hirdetések, reolamatiők Faragó János lómunkatárs ozimére küldendők. Zsinat előtt. (Folytatás). A convent tagjainak számát nem kívánom szaporítani; az egyetemes tanügyi bizottság évenként rendszeres ülésezését meg fölöslegesnek tartom. Mindjárt megmondom miért? Nekem úgy tetszik, hogy a mostani törvény bölcsen biztosítja a tan ügy részére ennek minden munkásának érdeklődését és befolyását. Az az új irányzat, a mely mindig a couventet és az egyetemes tanügyi bizottságot lolja előtérbe, épp ellenkezőt fog elérni. A centralisatio hízásával együtt jár a végső tagok elcsenevészedése. Lehet, hogy öntudatlanul teszi ezt az új irányzat, de bétségtelen, hogy ide jut, ha érvényesül. Egyházi Törvényünk még a zsinatnak is kötelességévé teszi, hogy a közoktatás ügyének rendezéséljen tiszteletben tartsa az egyházkerületek és iskola/éntartó testületek önkormányzati jogait. 86. §. i). A conventet még kevésbbé tette mindenhatóvá. Ez vezeti és irányozza ugyan az öszszes tanügy összhangzatos fejlődését s arra nézve az általános elveket megállapítja (58. §. k), de már a tantervet, a fegyelmi és rendtartási szabályokat az egyházkerületek állapítják meg úgy az elemi, mint a közép- és főiskolák részére. Olvassa csak el bárki, még ha conventi és egyetemes tanügyi bizottsági tag is, az Egyh. Törv. 415, 473. és 495. §-ait, meg az előbb már idézetteket : meg fog győződni, hogy törvényhozásunk 10 évvel ezelőtt igy intézkedett. Es bölcsen intézkedett igy. Kik érdeklődhetnének melegebben az iskolák iránt, mint éppen a fent ártó testületek? Ezeket tehát semmiképpen se szabad háttérbe szorítani a convent által. Intézeteink fentartásának összes gondja és terhe az egyházközségekre, egyházmegyékre és egyházkerületekre nehezül. Nincs oly intézetünk, mely egyetemes jelleggel birna és az egyetemes egyház, vagy mondjuk: a convent tartaná fenn .... A dolog természetében van, hogy csak olyan intézmény iránt lehetünk igazi jóakarattal, annak a sorsát, fennállását viseljük igazán a szivünkön, a minek ügyeinek intézésére közvetlen befolyásunk van; a mi a mienk, így minden egyházközség a saját népiskolái iránt érdeklődik a legmelegebben ; ennek fentartására hozza a legnagyobb áldozatot; a b.-somogyi egyházmegye sokkal melegebben érdeklődik a csurgói. mint a pápai főgymnasium iránt; a többi egyházmegyék viszont a pápai iránt, mig a csurgóival úgy szólva semmit se törődnek. A Debrecenben felállítani szándékolt egyetem iránt pedig alig mutatkozott nálunk valami érdeklődés! Mi következik ebből? Az, hogy azokon a pontokon kell a befolyást teljes mértékben biztosítani, a melyeken az érdeklődés a legtermészetesebb és legszélesebb körű. így aztán megint csak az egyházmegyék és egyházkerületek maradnak meg tanügyünk igazi gondviselőiül. Én ugyan abban a meggyőződésben vagyok, hogy e pontokon eddig is kellőképpen érvényesíthették magukat a hivatott munkások, közvetve és közvetlenül; e részben bátran hivatkozhatott! arra, hogy megfelelő iskolai helyiségek szerzése, azok felszerelése, a tanerők fize. tésének rendezése, nyugdijuk biztosítása, tantér-
