Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-15 / 50. szám
825 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 826 zetre, mind a két fentebb megszavazott alapból, 10 - 10% segély ad tik. A lekötött tőke kamat segélyekre, a gyülekezeti tagok évi, befizetett járulékából 15%, a tőkék, alapítványok kamatai s egyéb jövedelmekből 65% számittatik. Mert ezen számításnál, az 1901. évi vagyon státus és költségvetést véve alapul, a gyülekezeti tagok részéről a tőketermészetü adományok (erszény vagy persely pénz stb.) levonásával befizetett 162165 korona évi járulékból, leütve áz egyházmegyéknél hagyandó 25%-ra esedékes 40553 koronát, a beküldött 75% összege 121,612 koronából, az összes 162165 kor. évi járuléknak 15%-os esedéke == 24324 kor.; a meglevő tőkék s alapítványok kamatai (nem számítva az egyéb jövede-meket [pénztár maradvány, rectifieationalis összeg stb.]) =97394 kor. összegének 65%-os (kamatai) esedéke 63306 kor. A kettő együtt 87630 kor. Nem számítva a 18941 kor pénztár mar adván y t. 1901. évig lekötve lett tőke kamatsegélyre 78118 kor. 1901. évben újra leköttetett e cim alatt 9150 kor. Ez időig tehát lekötve lett 87268 kor. mely a fenti 87630 kor. 80%-os összegből maradványnyal fedezhető s melyet az 1901. évi kouvent is, az egyháztagok évi járulékai, s a tőkék kamatjövedelmei e célra előterjesztett 70—70%-ából fedezett s jövőre is, és újabb lekötés esetében is, a pénztármaradvány és rectifieationalis összegekből ezen célra fordítandó, s a szükséglet szerint, mint korábban is tétetett, elvonható % összegeiből pótolva fedezhet, még akkor is, midőn a missio segélyeket, a gyülekezeti tagok évi járulékaiból e célra törvényes %-ku alapon fordított 25%-al esedékes =40541 koronát, a mai 47760 korona missiói szükségletnek megfelelőleg, a rectifieationalis összegekből 7219 koronával pótolja. Ezen javaslatot a bizottság a következő módosításokkal fogadta el: A segélynyújtás rörténik részint a konvent által oly hosszabb időtartamra biztositott évi járulék (tőkekamat) nyújtása utján, a melynek segítségével a kiválóan szegény egyházak a múlhatatlanul szükségessé vált nagyobb mérvű építkezésre kölcsöntőke beszerzésére képesítettek, vagy a csekély lelkészi javadalmazás felemelhetésére szükséges tőkeképzésre a konvent által már felvéve vannak s a tőkegyűjtés már folyamatban van és az adott évi járulék a kongrua alá megerősített s elfogadott bevallási ivén a lelkészi díjazásba is felvétetett, részint pedig a c) pont alatt felhozott egyházak, lelkészek, az egyházak évi járulékai 25%-ának egyházmegyéjük pénztárába beszolgáltatott összegeiből, az egyházmegyei közgyűlés által időről-időre való (egyszer s miudenkori) segélyezése utján. Az illető évben a felosztásnál esetleg igénybe nem vett maradékösszeg a jövő év befizetett járulékaihoz csatolandó. d) 260. d) §. igy módosul. E célok elérése szempontjából, a közalapnak a gyülekezetek által befizetett évi járuléka, valamint a már meglevő tőkék, alapítványok kamataiból s minden többi vagyonából, a kezelési költségeknek is levonása után fenmaradó évi tiszta jövedelme következőleg osztatik meg : «) Az évi járulékból 20% az egyházkerületnél marad egyszer s mindenkori segélyben ß) „ „ „ 20% s a kamat s egyéb jövedelmekből is 20% évi tőkésítésre ;.) „ „ „ 25% missiói célokra J) „ „ „ 3 0()/0 valamint a kamat s egyéb jövedelmekből 10% özv.-árva gyám.-ra í) „ „ „ 10°/0 valamint a kamat s egyéb jövedelmekből 5% lelkészi nyugdíjra o) „ „ „ 15% valamint a kamat s egyéb jövedelmekből 65% tőke-kamat segélyre összesen 100% 100% vagy a mennyiben az évi járulék s jövedelmekbőli 80 % a lekötött s minden évben tőke-kamat segélyekre kiszolgáltatott összegekben maradványt mutat fel, az e cimen előirányzott évi járulékokbóli 15%-ból 5% a lelkészi nyugdíj 5%ához csatóltatik. Az egyetemes konvent felkatalmaztatik bogy a közalap tőkéiből ugyanazon kamatláb mellett, a melylyel a földhitelintézet a közalapi tőkéket gyümölcsözteti, az egyes egyházkerületeknek is adhat kölcsönöket, a melyeket azok saját pénzkezelési szabályaik szerint használhatnak fel. Őzike Lajos. Egyről-másról! Minél többször átnézem püspök urnák 2886 számú, az adó ügyre vonatkozó felhívását — annál jobban félek és idegenkedem tőle. Ismerjük püspök urnák páratlanul álló jó szivét, jó akaratát, de úgy tetszik, hogy ezen dolognál a helyes irányt nem találta el. Ha mindenfelé és pedig feltétlenül jogosan a progressiv adózást halljuk emlegetni s ha nagy veszélytől, komoly rázkódtatástól akarjuk egyházunkat meg óvni, azt kell életbeléptetni nekünk is. A tanári kathedrákról könnyű a cura pastoralist, belmissiót hangoztatni: igen szükségesek ezek is s talán egy vagy más formában gyakorolja is minden lelkész ; azonban hatása csak ott van, hol az éhezőnek a szájából nem akarjuk a falatot kivenni, hanem inkább adni szándékozunk neki. A rendkívül káros, szegény hazánkra igen nagy veszedelmet hozó „egy gyermekrendszer“ igen sok tekintetben : a személyadónak, a lélekpénznek, a lélekszerinti közmunkának, tandíjnak stb. a következménye : minél fogva azon káros hatású okokat nem erősíteni, hanem inkább gyengíteni kell, hogy azoknak gyászos hatása miatt ne boruljon el jobban-jobban magyar hazánk ege. Bizonyos tekintetből talán fenntarthatjuk a személyi adót, de csak úgy, hogy az 20, az az húsz fillérnél több ne lehessen, miért ? azt hiszem fölösleges a fentiek után indokolni. Püspök urnák osztályozási javaslata szerint igen könnyen megtörténhetik, hogy a
