Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-24 / 47. szám
777 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 778 nem csak úgy találomra ám, hanem azért mert példák intenek rá. Lám a közalaphoz a legvagyonosabb egyháztagok 100 koronával tartoznak hozzájárulni; hogy saját gyülekezetük fenntartásához nem csak kétszer, de legalább ötször annyival járuljanak: ez előttem egészen természetesnek tűnik föl. Kivált ha meggondolom, hogy a 12. pontban azt mondja Szuhay, hogy «az állami adók 50°/0-uál nagyobb egyházi adóval senki meg nem róható.» E két kívánságot ha egybevetjük, kiáltó ellentétet találunk. Igen sokan vannak olyan tagjai egyházunknak, a kik több ezer korona évi állami adót fizetnek. Ezek a javaslat szerint állami adójuknak 5—10°/0, sőt vagyonosságuk, tehát teherviselő képességük nagyságához mérten még ennél is kisebb arányban járulnak az egyház terheinek viseléséhez. Pedig országszerte hangoztatják már, és igen helyesen, hogy a közterhek viselésénél be kell hozni a progressiv adózást. A javaslat szerint tehát a 10000 korona állami adót fizető egyháztag is csak 200 korona egyházi adót fizetne, vagyis 2°/0-kot, inig a 10 frt állami adót fizető 50u/()-kal 5 frtot. Ez semmikép se volna helyes. Én úgy vélném helyesnek, ha állami adója 25°/0 nál nagyobb egyházi adóval senkit se terhelnénk, de viszont fölfelé, a tehetősebbeket osztályokba sorozva, 500 korona legnagyobb adóval is megróhatnánk ! Tízzel még éppen nem azt kívánom, hogy egyházi téren is hozzuk be a progressiv adózást; csupán azt, hogy lehetőleg tegyünk eleget a méltányosságnak. Hivatkozom más vallásfelekezetekre. A római katholikus földesurak lám mekkora évi terhet viselnek vallásukért! Igaz, hogy ezért jelentékeny jogokat is gyakorolnak, a miket mi nem engednénk át földesurainknak ; de azért mi is megbecsüljük s jelentékeny jogokkal és tiszteleti állásokkal honoráljuk világi támaszainkat! Úgy hogy talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy más, és sokkal helyesebb utón több és nagyobb jogokhoz jutnak a mi világi férfiaink, mint a római katholikusokéi! Csak gondolkodjunk egy kicsit rajta! ... A zsidóknál is éppen nem ritkaság, sőt igen gyakori eset, hogy közönséges üzletemberek 200— 300 korona évi direkt és indirekt hitközségi adót fizetnek; az igazán gazdag embereik pedig 600 koronát. A 8. pont semmit mondó általános kívánság. Ezért nem is szólok hozzá. E tárgyról különben is rengeteg sokat Írtak mindenfelé s Írtam én is. A 9. és 10. pontot helyeslem. A 11. pont első kívánságát, hogy az országos közalap tőketermészetü pénze ne a földhitelintézetnél legyen elhelyezve csekély 4°/0 kamatra, de az igénybe venni akaró egyházkerületek, egyházmegyék, főiskolák és egyházaknál betáblázásra — föltétlenül helyeslem. Erre közelebb egy önálló cikkben vissza is térek. Ahoz a kívánsághoz, hngy «az egyházmegyékben előirt összeg fele részben mindig az illető egyházmegyénél hagyassák» — addig nem merek szólni, a mig meg nem mondja a konvent, hogy ily intézkedés mellett megtud-e felelni a közalap a már eddig magára vállalt kötelezettségeinek. Mert ezeknek minden esetre meg kell felelnie. Elvben helyeslem az indítványt, mert úgy hiszem, fokozná a közalapi járulékok kivetése és behajtása körül buzgóságot, éberebbé tenné az ellenőrzést s ezzel csak növelné ez áldásos alap évi bevételét. De hogy már most igy intézkedjünk, azt nem merem sürgetni. A 12. p. a. az 1848. XX. t.-c. betű szerinti végrehajtását sürgeti. Erről sok szó esett már fél esztendő óta. A kerületek és nyiletkozatok már. Én hát hallgatok. A 13 —15. pontokat helyeslem. Kis József. Tanítói gyűlés Kisújfalun. A mátyusvidéki ev ref. tanítói egylet rendes évi közgyűlését folyó hó 14-én tartotta. A tagok teljes számmal megjelentek, a mennyiben Martos, O-Gyalla, K.-Szentpéter, Perbete, Csehi, Udvard, Hetény, Madar, Bátorkeszi, D-Radvány, D.-Mocs és Búcsnak fő és altanitói, illetve tanítónői megérkeztek a kitűzött időben. A gyűlés tekintélyét nagyban emelte szeretve tisztelt nagytiszteletü esperes urunknak szives megjelenése, sajnos, hogy a lelkészi karnak tagjai, kik pediglen mindannyian „tiszteletbeli tagok“ távol maradának, s s csak a helybeli és hetényi rendes, s a d.-mocsi helyettes lelkészek vettek részt a gyűlésen. Szívesen látott vendégek voltak a tanügy iránt melegen érdeklődő világiak közül a b.-keszi gyógyszerész, tek. Balázs S. ur, a „világi pap“ Dömötör György, koltai gondnok, tek. Gulyás szolgabiró ur Szobbról és tek. Csodán Berti mintagazdasági intéző Udvardról. Az itt felhozott névsor eléggé igazolja a meleg érdeklődést e jóra való kör iránt, melyet ez már csak múltjánál fogva is méltán megérdemel ! Elmúlt harminchat esztendeje annak, hogy a mátyusvidéki ev. ref. tanítói kör megalakult. Azok, kik a kör születésénél jelen voltak, már mind csendes emberek, életfáradalmaikat pihenik a jól végzett munka után : a sirban s élvezik Istentől nyert jutalmukat a sorvasztó tanítói pálya jutalmát, melyet e földön holmiféle másodrendű kétszeressel tiszta búza helyett, pintes üveg bekötésére alkalmas fűzfavesszővel rőzsekéve helyett-, csillével, csádéval, melynek széna nevet adnak, az éhségtől és szomjúságtól agyongyötört és elcsigázott canicularis csirkével, vizzel jól megkeresztelt lőrével, s messze a falutól, vagy 1 x/2 órányira két-három hold foldecskével, melyet az ,,egyház köteles megmivélnide a miben nincs köszönet! szokták aju-
