Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-17 / 46. szám
765 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 766 kezletben és mi módon szavazhatnak és hozhatnak határozatot ilyen ügyekben olyan egyének, a kik a tárgy iránt teljesen közömbösek: világiak és nők. De meg melyik lelkész mondja és mondhatja el egész leleplezetlenül némely ügyben a tényállást, a maga tapasztalatait, bajait, a melyekből’ pedig a többiek sokat tanulhatnak, egy ilyen vegyes gyülekezet előtt ? Hát vájjon a felsőbb hatóságokról a lelkészértekezletekhez megvitatás végett leteendő ügyekkel mi lesz ? Hol vitatják meg azokat ? Egy ilyen vegyes gyülekezetben bizonyára nem lehetséges. Itt lesz a zsinati előkészület ideje, mennyit kellene annak a lelkészértekezletnek dolgozni, ámde az egyházi értekezlet a tervezett alakjában erre nem alkalmas. íme más a célja a lelkészértekezletnek és más a célja a tervbe vett egyházi értekezletnek, a kettőt egygyé olvasztani szerintem nem lehet, mert akkor a kettőből egy sem lesz. Igenis üdvösnek, sőt szükségesnek tartóin mind a kettőt a maga helyén és módja szerint; de mégis szerény véleményem az, hogy a lelkészértekezlet nélkülözhetlenebb. Ám állítsuk fel az egyházi értekezletet külön — ha lehetséges —; ünnepeljük meg ezzel okt. 31-ét, de azért a lelkészi értekezletet ne szüntessük meg, hanem tartsuk meg legalább az egyházmegyei gyűléssel kapcsolatban. Én különben abban a véleményben vagyok, hogy az egyházi értekezlet rövid idő alatt lelkészértekezletté zsugorodnék össze, mert ha az első alkalommal csak két világi egyént érdekelt, könnyen feltehető, hogy később sem fognak iránta többen érdeklődni. Ugyanazon testület más név alatt. Ezeket óhajtottam a tudósítás kapcsán általánosságban röviden elmondani, hogy mielőtt döntésre kerülne a dolog, gondoljuk meg, nem jobb lenne-e a lelkészértekezletet megtartani. De ha ellenkezőleg dől is el a kérdés, remélem, hogy nem mondják ki rám a megköveztetést, a miért a tudósitó szerepét túlléptem. Vargha Kálmán. I^önyíismEntetés. Egyházi beszédek. Irta Peti Lőrinc, bürüsváradi ev. rej. lelkész. I. beszéd. nAz árvákhoz megtérő Jézus.“ I. Az 1791. XXVI. t. c. lOO éves emlékére irt, igazán erős protestáns érzéstől duzzadó beszéd ; keserves szenvedéseinket, árvaságunkat kiven rajzolja j de ép oly biven föltárja azt az áldást is, a mit a mi bibliai keresztyénségünk életünkre gyakorol. II. beszéd. A velünk levő Jézus. Ádventi II. Meggyőzően mutatja ki, hogy mily nagy szükségünk van arra, hogy a Jézus velünk legyen és hogy a velünk levő Jézus mily sok jót cselekszik általunk. III. beszéd. Jézus a gyülekezetben. Adventi III. Pelvett alapigéjén állva, meghatóan rajzolja azt az áldást, a mit a Jézus nevében való összegyülekezés szül a szivekben, valamint azt a széleskörű jótékonyságot, a mi az ilyen szivekből szétárad a társadalom szenvedő tagjaira. IV. beszéd. Jézus a házban. A bevezetésben visszapillant az előző három beszédre. E négy beszéd, u. i. szép rendben sorakozik egymás mellé . . . Hogy életünk boldog lehessen, erre — úgymond — szükséges, hogy Jézus állandóan ott legyen házunkban, Mi az oka mégis, hogy sok keresztyén házában nincs ott a Jézus ? Az, hogy 1. az egyik nem hivja, 2. a másik nem fogadhatja. Nem hívják azok, a kik e világ szerint : gazdagok, b) bölcsek, c) hatalmasok, d) kevélyek. Nem fogadhatják azok, a kiknek házuk : a) tele van igazságtalan szerzeménynyel, b) üres a szeretet minden jó cselekedetétől, c) szennyes a bűnöktől, d) a kik készítik azt a Jézus befogadásához, de soha se készülnek el vele. Az Istentől küldött erkölcstanitó nagy bátorságával, kíméletlenül mutat rá a bűnökre. Erős, itt-ott szinte érdes a beszéde, de találó és megrázó. V. beszéd. Karácsonyi. Mit jelentett meg az Ur Bethlehemben : 1. a pásztoroknak, 2. nekünk. Azt, hogy a várva várt szabaditó, megtartó megszületett. Ez örömhír boldogító erejét élénken szemlélteti. VI. beszéd. Karácsony csillaga. A bevezetése megkapó. Azt mondja, hogy a karácsony csillaga ma is csak a bölcseket vezeti Jézushoz. Ma több csillag is van, a mi Jézushoz vezet; nevezetesen az ünnepek s első sorban a karácsony ünnepe. De hogy e csillagokat fölismerhessük és követhessük, nekünk is bölcseknek kell lennünk. Szép gondolat: „valyha minden egynek közülünk szive felett állna meg az (a karácsonyi csillag), mint oly hely felett, melyben él a megszületett megtartó.“ VII. beszéd. A kettős határ. 1900. utolsó űrnapján, a magyar keresztyénség 9 százados jubileumán. Elő- és utóimádsággal. Szerencsésen választott alapigének (5. Móz. 32 : 7—12.) szerencsés kidolgozása. Minden izében alkalmi. VIII. beszéd. Istennek orcája nem látható. Újévi. Egészen falusi viszonyokhoz, a töldmivelő foglalkozásához, s a lefolyt szűk esztendőhöz alkalmazott megnyugtató, fölmelő és hathatósan buzdító beszéd. IX. beszéd. Családalapítás. A bevezetésben szépen leírja, hogy mily nagy fontossága van a békés, meghitt családi életnek az egyén és a társadalom békessége és jólétére. Okosan kell hát eljárni a családalapításban. Vázolja, hogy hogyan történt a családalapítás a legrégibb igőtől kezdve Jézusig ; micsoda jótékony változást idéztek elő e részben az ő tanai ; hogyan történik a családalapítás ma. Itt különösen kárhoztatja a szülőknek azt a rossz szokását, hogy csak a vagyonra és társadalmi befolyásra néznek, a mikor gyermekeiknek házastársat választanak, vagy legalább ajánlanak. Nem ártott volna, ha nem anynyira a maga véleményével, mint inkább az Isten igéjével igyekezett volna érvelni. Mert hát hiába: ez a legfőbb tekintély, kivált ilyen kérdésben. X. beszéd. Sámson jeleséget választ. E beszédben a dolog mélyére vetett éles pillantásokkal rajzolja azokat a veszélyeket, a miket magában rejt a vegyes házasság, a melyben nincs meg a hit közössége és más az istenitisztelet módja. XI. beszéd. Sámson feleséget választ. Sámson pél
