Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-15 / 37. szám

625 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP 626 nem a nagy igények, a mások felett külsőségekben felül­emelkedni törekvés, a nagyzás és elbizakodottság adják meg a nőnek igaz értékét és szerzik meg neki az igaz boldogságot, a mások tiszteletét, hanem a kötelesség bű teljesítése, a léleknek nemessége, a mások iránti szolgálatkészség, a minden előítélettől ment embersze­retet és tettekben megnyilatkozó jóakarat. Ti pedig kedves növendékei ezen új tanintézet­nek, igyekezzetek felhasználni azt a jó alkalmat, a mit az egyház, a ti nevelő dajkátok és a nemes szivü jól­­tevők, azok között ezen intézetnek áldott emlékű ala­pítója, itt nektek nyújtanak lelki, szellemi, erkölcsi mű­velődésiek növelésére, hogy sem a ti szüléitek, sem a ti pártfogóitok ne csalatkozzanak meg azon édes re­ményükben, a melyet a ti jó igyekezetetekhez kötnek, legyetek szorgalmasak, alázatosak, rendszeretők, lélek­ben buzgók, szófogadók, egymásnak igaz testvérei, hogy a jó Isten, a ki megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint és megadja a lelkiismeretes munka jutalmát az ő végetlen kegyelméből, szemmel láthatólag dicsőitse meg az ő erejét a ti erőtlenségtekben. Ha ezen várakozásunk beteljesedik, dunántúli ev. ref. egyházkerületünknek ezen legújabb alkotása méltó büszkesége és dicsekedése leend és azon boldogító re­ményben, hogy Isten ezután is velünk lesz és megse­gíti igyekezetünket, mutatjuk be intézetünket mostani kezdetleges és szerény alakjában a nagyközönségnek, különösen pedig a m. kir. közoktatási kormánynak, a melynek vezetője eddig is azzal mutatta meg intézetünk iránti jóakaratát, hogy annak szervezésénél, berendezé­sénél bölcs tanácsával, útbaigazításával bennünket tá­mogatott s jelen ünnepélyünkre is szives volt nagyér­demű vallás- és közoktatás miniszter urunk ő nagy­méltósága saját képviseletében a felsőbb leányiskolák országos felügyelőjét ezen ünnepélyre elküldeni, ez ál­tal ünnepélyünk fényét emelni, egyszersmind azon fel­adat nagy jelentőségét, a melynek megoldására intéze­tünk vállalkozott, kifejezésre juttatni, a miért egyház­­kerületünk nevében hálás köszönetemet fejezem ki mind a m. kir. közoktatási magas kormány élén álló Nagy­­méltóságu Minister Urnák, mind az ő képviseletében megjelent ministeri biztos Ur O Nagyságának. És ezzel átadom az új tanintézetet nemes rendel­tetésének, az Atya, Fiú, Szentlélek egy Istennek nevé­ben s felavatom azt egyházunk ősi szokása szerint imádságunkkal ekképen : Ima, a leányiskola felavatásánál. Nagy Isten, minden áldásoknak kiapadhatatlan for­rása ! Hála érzelemmel telik meg szivünk, ha a te jósá­godra gondolunk, a melynek örvendetes tanúbizonyságát láttatod ma velünk, a midőn meghallgatván a te néped könyörgését, megáldád buzgó igyekezetét, beteljesitéd szi­vünk hő óhajtását. Nemes volt a cél, a melynek megvaló­sítását magunk elé kitűztük. Oh de hány nemes cél hiú­sul meg, ha azt a te jó tetszésed nem támogatja. Bizony hiába fáradnak az építők, ha te nem építed a házat. An­nál nagyobb most a mi örömünk, hogy serdülő leányaink részére tan- és nevelőintézetet állítunk, a melyben azok elméje, szive, lelke képeztessék, nemesitessék, keblükbe az igaz vallásosság, ember és hazaszeretet meggyökereztes­sék. A mi jó igyekezetünktől nem vontad meg kegyelmedet. Te tartottad meg, mindeddig a te evangeliomi anya­­szentegyházadat, te gondoskodtál arról, hogy létesüljenek annak veteményes kertjei, az iskolák, a melyekben az ifjú nemzedék a te igaz ismeretedben és félelmedben nevel­tessék, hasznos ismeretekre, emberbaráti és hazaszeretetre oktattassék, az erkölcsösség, az erény drága kincseivel felékesittessék. Te adtál mindig ezen mi világi javakban szűkölködő evangéliomi egyházunknak nemesszivü jóltevőket, a kik örömüket, boldogságukat találták abban, hogy a nevelés­ügyéért, az egyházért, a közjóért áldozatot hozhatnak. Ezzel kimutathatják, hogy a teáltalad reájok bízott földi javakkal híven sáfárkodtak. Te adtad nekünk is azon ne­mes gondolkodású, emelkedett lelkű férfiút, a kinek egy­háza iránti szeretete a hazai KÓ'zmüvelődés előmozdítása iránti szeretete, a hazai közművelődés előmozdítása iránti lelkesedése, ezekből folyó nagylelkű áldozatkészsége tette egyedül lehetővé az intézet felállítását. Legyen örökre ál­dott az ő emlékezete! Atyánk Istenünk, te ki a szív indulatait és vágyait, mint a vizeknek folyásit szabadon hajtod ide s tova, add, hogy a mi anyaszentegyházunk intézményeinek tápláló forrása, a mely eddig azokat fenntartá és virágoztatá: a hívek áldozatkész vallásos buzgósága soha ki ne apadjon, mi belénk pedig mindnyájónkha adj hálás szivet azok irá­nyában, a kik a közjóért áldozatot hoznak, adj igaz hű séget, hogy az ő nemes szívből származó adományaikat, mindig kitűzött céljaikra fordítsuk. Áld meg Atyánk ezen nevelő intézetet, a melyet ma a te nagy neved dicsőségére rendeltetésének átadunk, vé­delmezzed és takard be gondviselésed szárnyaival. Hirdes­sék ebben és legyen mindig irányadó a te Szent Eiad- Üdvezitő tudománya, hassa át annak ereje a tauitókat és tanítványokat egyiránt, hogy annak nyomán virágozzék itt az Isten és emberszeretet, a józan felvilágosodás és a jóerkölcs. Vedd védelmed alá Atyánk ezen intézetet, hogy álljon fenn és virágozzék ez hosszú időn keresztül, távoz­­tass el tőle minden külső és belső veszedelmet, a mely munkáját várhatná, kitűzött célját meghiúsíthatná vagy meghamisíthatná. Add áldásodat a tanítók és tanítványok munkájára, hogy legyen az sikeres és feleljen meg a szü­lők és az egyházkerület várakozásának és a te szent aka­ratodnak. Áld meg Atyánk mindazokat, a kiket édes hazánk jóllétének, anyagi és szellemi előhaladásának munkásaiul elhívtál. Áld meg a kiiályt hosszú, boldog országlással, áld meg a haza kormányán ülőket önzetlen hazaszeretet­tel és bölcsességgel. Áld meg evangéliomilag reformált anyaszentegyházunkat, hogy teljesíthesse magasztos hiva­tását, terjeszthesse e földön a te mennyei országod hatá­rait. Áld meg a különbféle hitfelekezeteket kölcsönös sze­retetnek, békességnek, igaz testvériségnek leikével. Áld meg e várost, melybe a mi közművelődési intézeteinknek állandó lakást engedtél anyagi, szellemi, erkölcsi javakkal hogy azok nakélvezetében lehessenek polgárai boldogok és

Next

/
Thumbnails
Contents