Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-25 / 34. szám

Tizenkettedik évfolyam. 34. szám. Pápa, 1901. augusztus 25 Iliász Lajos egyház kér. felügyelő beszéde a dunántúli ág. eV. egyházkerület közgyűlésén *). Főtisztelendő Egyházkerületi Közgyűlés! Az Örökké élő időnek megint egy rövid szaka repült el felettünk a múlt évben tartott egyházkerületi gyűlésünk óta. A végtelen időnek ezen parányi része azon­ban a mi rövid életünknek már jelentékeny ha­tárát teszi ki. A rohanva haladás és fejlődés korszakát éljük. A politikai áramlatok, a világesemények és a hatalmak érdekei folytonos változást idéz­nek elő úgy a népek, mint egyeseknél. Mig a művészet, ipar, gazdaság és egyéb alkotások fel­­tartóztathatlanul, óriási lépésekkel mennek előre, addig az erkölcsi világ egyik végletből a má­sikba esik. Sőt néhol a szabad gondolatokat bé­­kóba akarja verni az önző érdek, másutt pedig féktelenségben akar tobzódni. Az emberek egy részének a mai haladás még mindig lassú. Szeretne minden létezőt le­rombolni. A mostani államrendet, mint szerinte minden bajnak kútfejét, felforgatni. A bitet, a vallást széttépni és egy, az ő fejében megteremtett, általa ideálisnak tartott, nekünk azonban épen nem annak látszó állapo­tot teremteni. Az emberiség más részének pedig a mai szabadság is sok. Azt állítja, hogy az állam túl­ságosan szabadelvű intézményeket alkotott és ezek az ő céljainak utjokat állják. Tehát ezek is változást akarnak. Szeretnék a középkort visszaállítani. A ha­*) Szorgos közölni valóink miatt csak most közölhetjük ezen, bennünket is annyira érdeklő, fontos beszédet. Szerte. talmat, a vagyont: minél kevesebb egyén vagy osztálynak juttatni és csak olyanok birtokában látni, a kik az ő nézeteiket helyeslik s uraU mukat elősegitik. Kívánnak egy engedelmes, mindenben az ö céljaiknak szolgáló, más gondolatokkal nem isjjog­­lalkozó tömeget, a melyen az általuk megteremteni óhajtott kiváltságos osztály korlátlanul uralkod­­hassék. És mindent, a mi ezen törekvést aka­dályozza, eltiporni legfőbb vágyuk. Nézetem szerint: egyik irány sem fog győzni. Hanem a két egymással tökéletesen ellenkező célra törekvő, egymással csak az elégedetlenség­ben osztozó elem között — a gondolatszabadsá­got, de azért a meglevő államrendet is tisztelő és neki engedelmeskedő irány éri el leginkább az általa óhajtott eredményt, a békés haladast. A fentebb jelzett indokból a középkort és hatalmak megszilárdítását óhajtó, annak általá­nosítására törekvő klerikálisok részéről mindin­kább erősbbülő tevékenység és nyomás fejtetik ki, a szabadelvű irányt képviselő, a szabad gon­dolkodást hirdető és az egyéni önálló fejlődést épen nem akadályozó protestantizmus ellen. Es el kell ismernünk, hogy e nagy arányú mozgalom, mely Magyarországon — tekintet nél­kül a haza, a nemzet érdekeire, a magyar állam békés fentartására és kiépítésére — kizárólag a klerikális érdekek szolgálatát tűzte ki célul, reánk nézve felette veszedelmes. Mert mérhetetlen anyagi források fölött rendelkezik. Ennek folytán még a népnevelést is saját érdekeinek megfelelően tudja alakítani 34 * Az egyház és iskola köréből. * A. d,i>k * illető köziemén veit a i , i P l 1 (egész évre 8 kor., fél­-“ír" A dunántúli er. rét. egynázkerület Hivatalos közlönye. felelős szerkesztő czl— —-f • főmunkatárs ezimére mére küldendők. j küldendők. * ---------------------------» Megjelenik minden vasarnap. 4----------------------....... $.

Next

/
Thumbnails
Contents