Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-21 / 29. szám

483

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

484

más tag vállalkoznék, megfelelő énekléssel, igen jé eszköz volna ebhez. Természetesen a templom nyitva volna mindenki számára. Megvagyok győződve, hogy ha ezen esemény előzőleg a szószékből kijelentetnék a gyülekezetben, ennek tagjai, már csak újságvágyból is, számosán megjelennének s a lelkipásztorok erőt kérő könyörgéséből mások is lelki erőt mentenének s igehirdetésünkből épülnének.

Ezen két irányú tevékenységre hívom fel kedves társaim becses figyelmeteket. E kettős irányban óhajtanám, mint elnök, vezetni ezután értekezleti összejöveteleinket. Az élet változik körülöttünk. Minden munkatéren újabb meg újabb eszközöket hoznak be s nem maradnak már csupán a régiek használatánál. Történni kell valaminek egyháztársadalmi életünkben is, hogy a haladó korral lépést tarthassunk. Mindenfelé hangoztatják mostanában a belmissiót, a belterjesebb munkásságot. Nos, szántsunk mi is mélyebben, mint eddig. Isten, ki a hu munkásnak megadja jutalmát, megcselekszi, hogy behatóbb munkánk után gazdagabb aratásunk legyen. Ha úgy tapasztaljuk, hogy eddig kevéssé voltunk munkások, bűzd üljünk ezután nagyobb tevékenységre az evangéliomi mezőkön, mert a milyen sarkigazság ez a bölcsészeti elv : gondolkodom, tehát vagyok, épp olyan az is : munkálkodom, tehát élek ! Isten engedje, hogy ilyen módon velem együtt sokáig éljetek !

Deáki.

Tóth Kálmán,

ev. ref. lelkész.

Lelkészértekezlet Ászáron.

Tatai ev. ref. egyházmegyénk folyó évi értekezletét múlt hó 27-én tartotta Ászáron, ottani lelkész Antal Lajos barátunk szives meghívása folytán. Bár e község egyházmegyénk határszélén van, mégis szép számmal voltunk jelen, mert a 29 egyház ugyanannyi lelkésze közül 17 rendes és 2 segédlelkész volt jelen.

Elnök, Kecskeméthy Jenő tartalmas beszéddel nyitotta meg az értekezletet, melyet hosszas volta miatt itt fel nem hozhatok, különben is majd egész terjedelmében meg fog jelenni becses lapunk hasábjain, azért itt röviden csak a következőket említem fel:

az 1900-dik évi pénztári számadás szerint a bevétel volt 478 K 76 F; kiadás 218 K 70 F; pénztári maradék 259 K 76 F, tagsági dij hátralék 80 K. A „László-Szigeti-Cike“ alapítványi pénztárnál bevétel volt 388 K 50 F, kiadás 5 K, pénztári maradék 383 K 50 F. Ez alapítvány kamatából Szíj Sámuelnek szendi, 3 K 20 F, Nagy Sándor szomódi lelkésznek 4 K, fuvardíjba kifizettetett, a többi kamat pedig a tőkéhez csatoltatott. Pénztárnok Dózsa József tatai lelkész urnák a hűséges kezelésért hálás köszönet fejeztetett ki.

Az 1901-ik évre költségelőirányzat szerint szükséglet 261 K 80 F. Fedezet 575 K 76 F.

A könyvtárnoki jelentés szerint könyvtárunk áll 444 kötetből.

Az 1901. márc. kerületi közgyűlés jkönyv 9-dik pont alatti rendelkezés alapján a lelkészi javadalmakban a kiegészítés folytán beállott változások figyelembe vételével a tatai ev. ref. egyházmegyebeli egyházak osztályozása az 1894-ben készült jelentőivek alapján a mai napon a következő :

IV. osztályba 120 koronától 1600 koronáig.

javadalom javadalom

1. Bököd 1577-68 K 4. Szomód 1518-85 K

2. Héregh 1394-17 „ 5. Tarján 1501-60 „

3. Kisigmánd 1385*03 „ 6. Tárkány 1379-32 „

III. osztályba 1600 koronától 2000 koronáig.

1. Ászár 1649-04 K 7. Gyermely 1883-53 K

2. Bana 1875-25 „ 8. Kömlőd 1907*36 „

3. Bőny 1976-59 „ 9. Lábatlan 1679 04 „

4. Csep 1760-17 „ 10. Naszály 1668*33 „

5. 1).-Almás 1887-06 „ 11. Neszmély 1844-62 „

6. Esztergom 1847-66 „ 12. Szend 1687-26 „

A II. osztályba 2000 koronától 2400 koronáig.

1. Dad 2028*14 K 3. Nagy-Saáp 2295-89 K

2. Mocsa 2359-20 „ 4. Tata 2258-14 „

I. osztályba 2400 koronán felül.

1. Ács 3164-88 K 5. Kocs 3273-— K

2. Császár 2539-— „ 6. Nagyigmánd 2656*80 „

3. Ete 2453-86 „ 7. Ó-Szőny 3555-88 „

4. Győr 3005-20 „

A pozsonyban tartott belmissiói értekezlet jegyzőkönyve felolvastatván tudomásul vétetett, azonban annak 4-ik pontjában hozott határozatra nézve az alapszabály tervezet tárgyalásánál nyilatkozik az értekezlet.

A belmissióegylet alapszabálytervezeténél a következőket óhajtaná az értekezlet:

A „címnél“ óhajtaná az értekezlet, hogy változtatás történjék, amennyiben nem fejezi ki azt, hogy ez a belmissió-egvlet a magyarországi prot. egyházak által létesült.

Az első szakasz 4. §-nál b) pont alá óhajtja vétetni még a következőket: „symbolikus könyvek olvasása és terjesztése.“ A többi pontok maradnak.

A második szakasznál, miután az egyáltalában nem felel meg a jegyzőkönyv 4. §. határozatában kívánt kellékeknek, amennyiben ezen szövegezés semmit sem mond , legfőképpen pedig nem beszél a Il-ik szakasz címéről, amennyiben nem írja körül szabatosan az egyesület viszonyát az egyházi hatóságokhoz, óhajtja az értekezlet, hogy ez a szakasz űjra szövegeztessék és pedig olyanképpen, hogy teljes határozottsággal és félremagyarázhatlanul legyen benne kimondva, hogy az egyesület viszonya az egyházi hatóságokhoz függő-e vagy független ?

A 3. 4. 5. szakaszok a javaslat szerint fogadtatnak el.

Héreghi lelkésztárs által beterjesztett vallássérelemre vonatkozólag azt tanácsolja az értekezlet, hogy belmissió utján igyekezzék jövőben az ilyesmiknek elejét venni.

Következett Eelvincy Lajos kisigmándi lelkész fel olvasása az „egyházi fegyelemről.“ A tanulmánynya