Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-21 / 29. szám
485 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 48G megirott s köztetszéssel fogadott munka mindvégig lekötötte figyelmünket s határozatba ment, hogy becses lapunk hasábjain is napvilágra jusson s megszívlelni kegyeskedjék a conventi bizottság. Ezután a következő indítványok tétettek. 1. hogy a lelkészi értekezletből kiindulólag tétetnének lépések arra vonatkozólag, miszerint a folytonosan húzódó lelkész nyugdíjazási ügy, az illető lelkészi körök által rendeztessék, illetve szabályzat alkottassák s az felküldessék a lelkészértekezletekhez, egyházmegyék ős kerületekhez, áttekintés, esetleg helyesbítés végett. 2. kerestessék meg az egyházmegyei s kerületi közgyűlés által a convent, hogy az 1886-ik évben kiadott „Egyetemes Névtár“ helyett újabb adassék ki, mert a sok változások miatt az már szinte hasznevehetetlenné vált s most nagyon is időszerű lenne, midőn a népszámlálás ép az év elején tartatott meg. 3. Indítvány tétetett az iránt, hogy a lelkészek folytones önképzésének előmozdítására önkéntes adakozás utján teremtessék egy bizonyos pénzösszeg, mely évenként az elnökség által kitűzött pályakérdések közül a legjobb munka díjazására fordittassék. Az indítvány elfogadtatott s az értekezlet tagjai elhatározták, hogy ugyanannyi összeget adnak e szent célra, mint a menynyivel minden egyes lelkész a középtanoda fentartásához járul. Mind három indítvány elfogadtatván, megerősítés s ezen értelembeni intézkedés végett az egyházmegyei gyűlésre fölterjesztetett. Ezzel értekezletünk véget ért, s nemsokára a fehér asztalhoz ültünk, hol a vendégszerető házigazda s kedves neje szívessége mellett kedélyes vendégszeretet közt telt el az idő. Nemcsoda, hisz nem csak férfiak voltunk jelen, hanem a szives meghívás szerint többen elvittük a mi kedveseinket is. Este felé volt, midőn indulni kezdettünk a szélrózsa irányába azon óhajjal: adja a jó Isten, hogy ez a szép egyetértés, béke, mely áthatja értekezletünk minden tagját , maradjon meg örökké s teremje meg mindnyájunk számára a boldog megelégedés áldásthozó gyümölcseit! Úgy legyen ! Széky Aladár, ért. jegyző. Egyházmegyei közgyűlés. Az őrségi ev. ref, egyházmegye jul. 10-én tartotta évi rendes közgyűlését, ez alkalomra újra Szombathelyen az egyesült prot. gyülekezet körében. Előző napon jul. 9-én azonban más két ülés, illetve értekezlet is volt, melyekről a történeti hűség kedvéért, de meg azoknak tárgyaiért is méltónak tartom referádámban — bevezetésül — röviden megemlékezni. Az első a tanügyi bizottság ülése volt, délután 3 órakor, melyet Somogyi Gryula esperes, mint annak elnöke vezetett. Első sorban a tanitótestület előterjesztései, illetve jegyzőkönyvi megkeresései kerültek napirendre. A tanitótestület a kerület áltál leküldött Fejes Kálmán által készített vallásoktatási reform tervezetet, mint csupán foldozást célzó munkálatot elvetette s hangsúlyozta, hogy teljesen új vallástanitási tantervet s ehhez alkalmazottal! s a régi óhajtásoknak is megfelelően : új vallástani tankönyveket kér a kerülettől. Magában a fentebb érintett javaslatban határozottan helyteleníti az úri imádságnak a másodii osztályba áttételét, valamint azt is, hogy a tanítók magok készítsenek imádságokat. Ellenben helyesli, hogy a használható énekek pontosabban megjelöltessenek. Ehhez a véleményhez a tanügyi bizottság is hozzájárult s ily értelemben szólt a felterjesztés is az egyházmegyei közgyűléshez. A solti tauitóegyesület amaz átiratát, hogy a tanitókörök indítsanak együttesen akciót a kántori fizetésnek is a nyugdíjnál beszámítását illetőleg, a tanitótestület elfogadta, megtoldva azzal a pótinditváuynyal, hogy a nyugdij minden tanítóra nézve egyforma nagyságú legyen s legfeljebb a korpótléktöbblet által különbözzék. A tanügyi bizottság ezt is helyeslő véleménynyel terjesztette az egyházmegyei közgyűlés elé. Majd Fü.öp József körmendi lelkész tnjesztette a bizottság elé a népiskolai Rendtartásra vonatkozólag készített terjedelmes véleményét, illetve bírálatát. A munkálat úgyszólván szakaszról szakaszra, pmtról-pontra hozzászólt a Rendtartás intézkedéseikez. Több helyen lényeges változtatásokat indítványozott; a költséges agyon'átogatásokra és tömeges gyülésezésekre vonatkozó részeket, illetve szakaszokat kihagyandóknak indítványozta s a tanügyi bizottság egy pár kisebb módosítás után az egész véleményt elfogadta s illetékes helyre felterjesztendőnek határozta. A körlelkószek jelentései általában az iskolák tanügyének haladásáról számoltak be, nem hallgatván el természetesen a tapasztalt fogyatkozásokat sem. A körlelkészek bíráló véleményei körözés utján közöltetni fognak az érdekelt tanítókkal. A bizott-ág ismételten hangsúlyozta, hogy a tanítók különös gondot fordítsanak az egyháztörténet, számtan és magyar nyelvtan tanítására, utóbbinak gyakorlati oldalára fektetvén a fősulyt. A körlelkészek figyelmét pedig felhívta a bizottság, hogy látogatásuk alkalmával a növendékek által készített számtani, különösen pedig nyelvtani dolgozatokat is előkérjék és megtekintsék. Végül az úgynevezett franciasarc-alapra nézve azt javasolta a bizottság, hagy annak kamata két részletben s köröuként két-két tanító jutalmazására fordittassék, kik kiváló szorgalom és eredmény által tűnnek ki. Ezt követőleg lelkészértekezlet volt, melyet szintén Somogyi Gryula esperes nyitott meg egy meleghangú s a lelkészértekezletek fontosságát méltató beszéd kíséretében. Mindenekelőtt megalakult az értekezlet, mely azonban a „lelkészi“ jelzőt elhagyva, „egyházi értekezlet“ címet vett fel. Az elnöki tisztre sikerült a majdnem teljes számmal jelen volt lelkészeknek esperes urat megnyerni. Jegyző lett Szűcs László senyeházi, pénztárnok Fülöp József körmendi és könyvtárnok Mezey János őriszentpéteri lelkészek. Majd az alapszabályok összeállításához fogott az értekezlet, melyből kiemelem, hogy a tagdíj évi 6 korona, az értekezlet két példányban járatni fogja s körözi az egyházi lapokat. A bevételből megmaradó jövedelem értékesebb könyvek beszerzésére fordittatik. Egyházmegyei
