Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-14 / 28. szám
459 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 460 csak másodrangu szerep jutott. Mióta azonban Krisztus vallása felekezetekre szakadt, azóta némely nemzeteknél egyik vagy másik felekezeti vallás ismét eló'keló' helyet foglal el a nemzeti jelleg tényezői között. Ez okból a vallást a nyelvvel egyenlő figyelemben, gondozásban kell részesíteni ott, hol a nemzeti jelleg a vallásban is mintegy kifejezést nyer. A kér. vallás számos felekezetei közt egyedül a református az, melylyel szövetségre léphet a magyar nemzeti egység saját diadalra jutása érdekében. Ez a vallás egy része az igazi magyar népéletnek. Ennek tanaiban van letéve, ennek költészetében nyer kifejezést mindaz az eszményi, a mely után a magyar nép lelke áhítozik. A honi ref. egyház falain belől nyer leggondosabb művelést és fejlődést a magyar nemzeti jelleg főtényezője — a magyar nyelv. Már ezen körülménynél fogva is a viszonyosság elve azt kívánja, hogy a magyar nemzet iskoláiban a református vallás hasonló művelésben részesüljön. A magyar nyelv tanítását beviszik az iskolák minden tantárgyaiba. No hát mi reformátusok vigyük be vallásunk oktatását is, hadd érezzék meg minden tudományon a ref. vallás érütése. Igen könnyen bevezethető a vallásoktatás a természetrajz, természettan, földrajz és történelembe. Mindegyiknek tankönyve vallásos irányban szerkesztendő, a két utolsóé pedig különösen prot. irányban. Van egy könyv népiskoláinkban, melynek megválasztására nagyon kevés gondot fordítunk, ez az olvasó könyv. Az én javaslatom különösen erre vonatkozik, a midőn azon kívánalomnak adok kifejezést, hogy az olvasó könyv tartalma vallásos, de különösen református irányú legyen. Sok gyönyörű, a vallásos buzgóságot és ref. egyháziasságot élesztő elbeszéléseket és történeteket lehetne abba fölvenni. Ott vannak pl. magyar reform, egyházunk történetének azon jelenetei, melyek történeti jelentőség tekintetében csekély értékűek lévén, az egyháztörténetnek tananyagául föl nem vehetők, de mint olvasmányok hathatós eszközei lennének a prot. jellemképzésnek. így aztán a népiskolai olvasókönyv is — a nélkül, hogy eddigi céljától eltérittetnék — szép eredménynyel fog közreműködni a vallásoktatás gyümölcsözőbbé tételéhez és pótolná azt a veszteséget, a mi a tananyag kevesbitése következtében előállott. * Ennyiből áll az én javaslatom, melynek pótlandó hiányait és javítandó hibáit magam is jól ismerem, de itt nem sorolom fel azokat és nem ajánlok módot eltüntetésükre, mert a hiányokat pótolni fogom akkor, ha javaslatom általánosságban el lenne fogadva. A hibákat kijavítani pedig a bírálat hivatása. Lelkészi értekezlet a Vágvidékén. A vágvidéki lelkészi értekezlet rendes évi összejövetelét — ez idén soronkivül — szives meghivás folytán jun. hé 19-én tartotta meg Deákiban, Pozsonymegyében. Közelről és távolról az értekezleti tagok reggeli 9 órára már egybe gyülekeztek. Megjelentek a zsigárdi, negyedi, kamocsai, nyitrai, a lipótvári fegyintézeti, a m.-soóki lelkészek, ez utóbbi mint jegyző. Távolmaradásukat nem indokolták a farkaséi és kis-mányai lelkészek, ellenben komoly indokokkal mentette ki elmaradását az alsó-szőllősi lelkész, kinek elmaradását annyival inkább is sajnáltuk, mivel a mostani gyűlést is ő hívta össze, mint korelnök. Az értekezletnek első teendője volt uj korelnököt választani, s midőn a házigazda, Tóth Kálmán személyében ezt megtaláltuk, minden rázkódtatás nélkül megnyittatott az értekezlet, melynek díszét emelte az időközben megjelent s/tiszteletreméltó és nagyon kedves világi pap nsgos Ádám Endre m. kir. honvéd ezredorvos Nyitráról, kinek hervadatlan érdemei a nyitrai missiói egyház szervezésében letörölhetetlen betűkkel vannak felírva a nyitrai egyház történetében, ki katona létére tettekkel mutatta meg, hogy az uniformis alatt is doboghat anyaszentegyházunk szent ügyéért lelkesült, áldozatkészséggel teljes szív ! Értekezletünknek első teendője az volt, hogy mostani korelnök, a múlt évi korelnök által hozzá beküldött és áttett, a vágvidéki lelkész-értekezleti elnökválasztásra vonatkozó „Szavazati-lapokat“ számbavette és felbontotta, mely actusból kitűnt, hogy rendes elnökké nt. Tóth Kálmán választatott. Mondhatom, mindnyájan — kik ott voltunk — örvendtünk a szerencsés választásnak! Ha az illető lelkész szerénységét nem ismerném, válogatott szavakat kellene keresnem az ő nemes és sokféle tulajdonságainak jellemzésére, azonban ezt nem teszem ez úttal, csak annyit említek, hogy midőn nevezett lelkész-testvérünk elnöki székfoglalóját nyomban megtartotta, a szivteljességéből mondott programmbeszéd gyönyörűséggel töltötte el kebleinket; az egyszerű, keresettségnélküli szavak ihlettel töltének el, s mindannyian egyakarattal megegyeztünk abban, hogy legjobbra esett a sorsvetés ! Az értekezlet elhatározta, hogy az elnöki megnyitót hivatalos lapunkban közzé teszszük. *) Az elnöki székfoglalóból kifolyólag inditványoztatott, hogy jövendőben a vágvidéki lelkészértekezlet mindig isteni tisztelet-tartással kapcsoltassék össze olyformán, hogy az értekezlet tagjai bemennek az Ur házába, a 37. dicséret egy verse eléneklése után a helyi lelkész *) Engedelmet kérek, hogy mindeddig nem közölhettem. A jövő számban jő. Szerk.
